Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

64 JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. ^ Pulssky Ágost. ^(1846—1901.)* Most, hogy eltemettük, kezdik, csak látni az emberek, hogy ki volt ő nekünk. A ravatal ünnepélyes csendje és a halál megfélemlítő lehelete kellett ahhoz, hogy a parlamenti kóklerek és a croquis-irodalom kis titánjai elnémuljanak és néhány komoly és igaz ember szava hirdethesse, hogy Pulszky Ágost a magyar politika legnemesebb hagyományainak követője volt. míg a tudomány terén «tanultsága körére, elméje erejére nem multa őt fölül senki, de senki» az ujabb generáczio sorából. Hogy ez az ember, ki a világ bármely kulturállamában kora legkiválóbb elméi közé soroltatott volna, a mi szellemi erőkben oly rendkívül szegény országunkban a nagy közvélemény előtt csak mint a karczolat-irodalom és másodrangú élczlapok «Guszti»-ja szerepelt: olyan szomorú kultúrtörténeti tény, mely egymaga képes'volna megvilágítani annak a politikai és tudományos milieunek a tartalmát és emelkedettségét, melyben Pulszky Ágost élt. Annak, ki majd a Pulszky Ágost élettörténetét meg fogja irni, hogy kijelölje azt a munkát és szerepet, melyet ő a kiegyezés utáni Magyarország történetében betöltött, egyaránt fel fog kelleni tárnia e korszak politikai küzdelmeit és tudományos törekvéseit. És ha az az iró több les/, mint események és tudományos eredmények puszta feljegyzője, ha azon a világnézleten fog állani, mely az emberi tevékenység értékét és jelentőségét nem Önmagából, hanem a társadalomra gyakorolt hatásából számítja ki: lehetetlen, hogy tanulmánya végén ne kisértse meg felállítani ennek a lázas munkában eltöltött életnek ezt a sociális mérlegét. Erős a meggyőződésünk, hogy ennek a mérlegnek tudományos erőkarja teljesen le fogja nyomni a politikait. Sőt egészen biztosra veszszük, hogy nemzedékek fognak jönni, melyek Pulszkyról a politikusról már nem fognak tudni semmit, de a melyek egyre fokozódó kegyelettel fogják ápolni Pulszkynak a sociohgusnak emlékezetét és a messze jövő társadalmi életének magyar kutatója a *Jog és állambélcsés^et alafianaii>t azzal a meghatottsággal fogja kezébe venni, melylyel az angol bölcselő a Bacon «Nóvum Organum»-ját. A politikai sikerek alapja: ÍU akaratra való hatni tudás képessége. És ez k képesség csak másodsorban alapszik intellectualis erőkön. A faj Ízlésének * I'. Ferenc/ fia. Született Bécsben. Első tanulmányait Londonban és Torinóban, á jogot Budapesten végezte. A közéletben először mint Nógrád vármegye aljegyzője szerepel. Később pénzügyminiszteri fogalmazó, majd a jogbölcsészet tatiára lesz a budapesti egyetemen. 1871-ben országgyűlési képviselő, 1894-ben vallás- és közoktatásügyi államtitkár lett. Főbb miivei: A börtönügy múltja, elmélete, jelen állasa ; A római jog s az ujabbkori jogfejlődés ; A jog- és állambölcsészet feladata ; A jog- és állambölcsés^et alaptanai; Pázmány Péter; The theory of law and civil societv.