Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Az ipari minták oltalmáról szóló előadói tervezet

AZ IPARI MINTÁK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ TERVEZET. Ól] Ily apró ipari újítások nem alkalmasak arra, hogy a szabadalmi jog körébe vonassanak s igy azok ma, de facto, oltalom nélkül maradnak. Mintaügyünk tehát nagyon is rá van utalva a legislatorius felfrissítésre.* Egészen más a helyzet Ausztriában. A közös pátens hatályban létele óta a szőnyegen levő osztrák javaslat már a harmadik, a melyet e tárgyban a birodalmi tanács elé terjesztettek. E tervezet magyar részről is figyelmet igényel, mert a vám és kereskedelmi szövetségnek XVII. czikke értelmében a két államban a mintavédelem közös egyetértéssel szabályozandó. A tervezet indokolása ezt a közösséget ugy értelmezi, hogy az az izlésmintára és a használati mintára egyaránt vonatkozik. Az idevonatkozó érvelést azonban nem oszthatjuk. Az 1867: XVI. t.-cz. XVII.-ik czikke ugyanis a mintaoltalomra nézve a két fél egyetértéséhez köti a fennálló szabályok megváltoztatását s nem distinguál az izlés-minta és a használati minta között. Az 1893 : XLI. t.-cz. ellenben a találmányok mellett a «használati mustrák" tekintetében is visszaadja a szabad rendelkezési jogot. Használati mustrára a törvény nyilván azzal a czélzattal utal, hogy annak oltalma az 1858. évi deczember 7-iki pátensben szabályozást nem nyervén, arról mindkét fél külön-külön törvényben önállóan gondoskodjék, a mint hogy ily értelmű, t. i. pusztán a használati mintaoltalomra szorítkozó törvényjavaslatot mindkét állam kormánya a szabadalmi törvényjavaslattal egyidejűleg tényleg elő is terjesztett volt. ne szenvedjen és be ne piszkolódjék)). Ennek a mustrának a bitorlóját a keresk. miniszter, mint harmadfokú iparhatóság, a szab. hivatal véleményezése alapján felmentette és megállapította, hogy a mustravédelem e födőlap tekintetében kezdettől fogva fenn nem állónak tekintendő, mert a fedőlapnak nem aesthetikai, hanem a használhatóság fokozását Cyilió rendeltetése van. tehát szabadalmazható találmány és nem minta. * A mintajog terén az uralkodó jogailapot tekintetében az érdeklődés oly lanyha, hogy az i8$8. évi decz. 7-iki pátens — élő jogszabály — tudtommal- 1899-ig az állam hivatalos nyelvén meg sem jelent, — még magánkiadásban sem —, inig dr. Kósa Zsigmond szabadalmi biró egy bár rövidre szabott, de becses commentárjában elsőnek nem válialkozott arra, hogy lefordítsa és magyará/za.