Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Az ipari minták oltalmáról szóló előadói tervezet

AZ IPARI MINTÁK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ TERVEZET. ÓOO Mi a culturális fejletlenségnek még mindig azt a korszakát éljük, melyben a kormány-anyának a néma publicum-gyermek szavát is meg kell értenie. A tervezetnek — sajnos - általánosságban tartott indokolása magyarázatát, hogy ne mondjuk, mentségét is adja annak, hogy a javaslat megszületett. Három szempontból látja az indokolás elérkezettnek az időpontot arra, hogy e jogmateria rendszeres törvényben nyerjen szabályozást. Az első: hogy megszűnjenek a jelenleg fennálló mintaoltalmi szabályoknak már rég felismert hiányai. A második : hogy a kereskedelem és ipar fejlesztése végett a «s?oliditás, a realitás és a\ üzleti tisztesség elvei* az egész vonalon érvényre jussanak. Végül: az ipari szellemi tulajdon oltalma tekintetében uj fordulat előtt álló nemzetközi viszonyaink parancsolják a rendszeres reformot, mert a nemzetkö^i unióho- való csatlakozás küszöbén állunk, a mennyiben a kezdeményező lépéseket Németországgal egyértelmüleg már meg is tettük ez irányban. Felesleges volt attól tartani, hogy e törvényjavaslatban bárki is törvényhozási luxust találhat, mert nálunk a törvényhozás feladata nem mindig a már beállott viszonyokhoz való alkalmazkodás, hanem a fejlettebb culturáju népek példája nyomán kivánatosaknak mutatkozó reformok megérlelése is. Elegendő az indokolás legelső érve is, t. i. hogy a mai mintaoltalmi szabályok hiányai magukban véve is teljesen kielégítő okot szolgáltatnak a gyökeres átalakításra. A mai jogállapot ugyanis az, hogy az i^lésminta az 1858. évi deczember 8-án kelt osztr. cs. nyiltparancsban van szabályozva; az úgynevezett használati minta pedig jogi oltalomban egyáltalán nem részesül. Az izlés-minta joga reformra szorul már azért is, mert forrása osztrák absolut korszakbeli rendelet, oly jogforrás, a melyet a magyar jogállam jogéletéből kiküszöbölni a legtermé-