Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Ujabb kereskedelmi jogi könyvek: Magyar kereskedelmi jog rendszere. Magyar biztositási jog [könyvismertetés]

IRODALOM. hogy néha szerző eme rendszerétől eltérőleg nem egy kérdést bonczol fel a külföldi irodalom megbirálása tekintetében igen szépen és alaposan. Jól tette volna azonban, ha a magyar szaklapokban évtizedek óta megjelent czikkeket tüzetesebb figyelmére méltatta volna. Szerző egész munkája folyamán következetesen a biztosító védelmére kel és a biztosítottak jogos érdekét gyakran figyelmen kívül hagyja. Innen ered azután, hogy nem egy fontos kérdésben a hazai judicaturával s a jogirodalomban uralkodó nézettel ellentétbe jut. így, ellentétben a joggyakorlattal a biztosítási dij oszthatatlanságának elvét védi. A biztosítási dij a koczkázat ellenértéke, az egyik feltételezi a másik fennállását. Mert a hol koczkázat nincs, nem forog fenn díjfizetési kötelezettség sem. Ez biztositásjogi szempontból elvitázhatatlan. Kétségtelen továbbá, hogy a koczkázat oszthatatlan, de ez az oszthatatlanság csak addig tart, a mig a koczkázat fennáll ; a mint a risico megszűnik, megszűnik annak oszthatatlansága is. Ha tehát az oszthatatlan koczkázatnak ellenértéke a dij, akkor ez is oszthatatlan, de csak ugy és oly mértékben, mint maga a koczkázat, vagyis a mint a koczkázat megszűnésével megszűnik annak oszthatatlansága, ugy ezzel egyidejűleg és egyazon módon a dij oszthatatlansága is megszűnik. Ugyanily egyoldalulag a biztosító érdekében fejtegeti szerző a közlési kötelezettség kérdését is. Szerinte a biztosító dönt a felett, hogy mily veszélykörülmény tekintetendő fontosnak s felfogása szerint a kérdőivekben foglalt minden veszélykörülményre vonatkozó kérdés fontosnak minősítendő. Ez a nézet téves, ugy alapjában, mint a positiv törvényre való tekintettel is. Biztositásjogi szempontból az a veszélymomentum fontos, mely az elvállalt koczkázatra lényeges, vagyis a közlendő körülménynek objectiv értelemben kell fontosnak lennie és magára a biztosítás elvállalására kell lényeges befolyással birnia. Ennek megítélése pedig nem a biztosító subjectiv felfogásától függ. hanem annak objectiv fontosságában gyökeredzik. Ha tehát a biztosító a koczkázat lényegére mi befolyással sem biró, teljesen közömbös adatra vonatkozó kérdést vesz föl az ajánlatba, maga az a körülmény, hogy az a kérdőívben bennfoglaltatik, még a kérdésbeli momentumot — bármily határozott és világos legyen a kérdés — lényegessé, fontossá és közlendővé nem teszi. Hogy pedig szerző a törvényt ebben a kérdésben helytelenül magyarázza, mutatja a törvénynek az a rendelkezése, hogy azok a körülmények közlendők, melyek fontosságuknál fogva «a biztosítás elvállalására* és nem a biztosítás elhatározására lehetnek befolyással. Mindeme elvi ellentétektől eltekintve: szerző munkája széles látókörről, nagy tanulmányról tesz tanúságot. A gondosság és szeretet, a melylyel müvét megírta, a nagy anyagnak alapos és lelkiismeretes feldolgozása jó ajánlatul szolgálnak az olvasó előtt. Dr. Beck Lajos.