Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

566 TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍT ÉS. A polg. perrendtartás javaslatának előkészítő munkálatai.* Nagy lépést tett a polgári peres eljárás reformja felé a törvényhozás Szilágyi Dezső igazságügyminisztersége alatt, midőn a kir. ítélőtábláknak az 1890: XXV. törvényczikkbe foglalt szétosztásával a szóbeli eljárás behozatalát előkészítette s másrészről a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz. megalkotásával a perjogi reformot részben megvalósította. Sem a perjogi reform szükségessége, sem annak alapelvei tekintetében, sem a közvéleményben, sem az igazságügyi kormány kebelében nem volt nézeteltérés; eltérés csak abban a kérdésben merült fel, hogy a reformot a peres eljárás egész terén, vagy annak csak egy részében kell-e megvalósítani. A miniszter a részleges reform megvalósítására határozta el magát. Ennek az álláspontnak megfelelően már az 1889. évben megjelent a ((Törvényjavaslat a felebbvitelről a sommás eljárásban» czimü tervezet, a melyet a miniszter megbízásából dr. Plósz Sándor készített. A szóbeliséget és a bizonyítékok szabad mérlegelését következetesen keresztülvitte ez a tervezet a sommás eljárásban oly módon, hogy az a végleges perrend megalkotásakor se szoruljon többé módosításokra, hanem abba beilleszthető legyen. A tervezetet, a melyet a miniszter az 1890. évi június és július havában szaktanácskozmány megvitatása alá bocsátott, Plósz Sándor gyökeresen átdolgozta és elkészítette a sommás eljárás egészére kiterjedő 1890. évi törvényjavaslatot a «sommás eljárásról», a melyet a miniszter 1892. évi márczius 8-án terjesztett be a képviselőházhoz. A legfontosabb módosítások voltak: az elsőfokú eljárás részletes szabályozása, a fél esküjének elejtése, illetőleg a félnek eskü alatti kihallgatásával helyettesítése és a felebbezési eljárásnak a facultativ szóbeliségre alapítása. Az igazságügyi bizottság, beható tárgyalás után, a Jelűnek Aiiitr előadó készítette terjedelmes jelentés kapcsában átdolgozva mutatta be 1892. október 7-én a törvényjavaslatot. A képviselőház az igazságügyminiszter indítványára még egy nagyfontosságú módosítást vitt végbe rajta: a bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszerét kiterjesztette (az eskü fenntartásával) a rendes eljárásra is. A főrendiház rövid vita után módosítás nélkül elfogadta a javaslatot, a mely azután 1895. július 28-án mint 1893 : XVIII. t.-cz. lett szentesítve. Az 1893 : XVIII. t.-czikkel kapcsolatban a Telephy István által készített és a megtartott szaktanácskozmány eredményének figyelembevételével Lányi Bertalan igazságügyminiszteri tanácsos által átdolgozott ((Törvényjavaslatot a fizetési meghagyásokról»is benyújtotta 1892. nov. 28-án a miniszter, a mely a törvényhozási tárgyalások után 1893. május 28-án mint 1893 : XIX. t.-cz. szentesittetett. A perrend egyes részletkérdései közül a lakbérfelmondás és lakáskiüritési ügyekben követendő eljárás az 1894. decz. 23-án 4873. 3. és 5. sz. a. * Előző közleményeket 1. Jogállam IV. füzet }o6. 1. és V. füzet 595. 1.