Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A biztosítási törvény-tervezet

4(> NEUMANN ÁRMIN rúlnak, de az egész biztosítási ügy reformjának felvetése a/ annyira sürgetett részleges reformot beláthatatlan időre halasztotta volna és ez volt mérvadó azon elhatározásnál, hogy a revisió egyelőre csak a biztosítási ügy administrativ részére terjesztessék ki. A javaslatot általában azon irányelv vezeti, hogy a biztosítási üzem a szabad ipari üzemek köréből kihasitassék. Szükséges, hogy a biztosítás gépezete a visszaéléseket megakadályozza és az egyén anyagi érdekeit megóvja. Már pedig a nyilvánosság ellenőrzése egymagában czélját nem képes elérni, erre csakis beható, mégpedig ugy alaki, mint anyagi tekintetben beható állami felügyelet alkal­mas. Az államnak oly felügyeleti rendszert kell itt meghonosítania, mely a biztosítás minden fontosabb mozzanatára egyaránt kiterjed. Már a társaság keletkezésénél meg kell lennie azon egészséges alapnak, mely továbbfejlesztését biztosithatja. Különösen fontos ez az életbiztosításnál, hol az elvállalt kötelezettségek teljesítése csak hosszú idő múlva áll be, s ezért kell a tartalékok gyűjtését pontos technikai alapokra fektetni és helyes kezelésükről gondoskodni. Az egyoldalú magángazdaság és a szabad verseny kinövései évtize­dekkel ezelőtt ugy Angolországban mint Észak-Amerikában a biz­tosítás terén oly szomorú eredményekre vezettek, hogy már az ott szerzett tapasztalatok is kötelességévé teszik az államnak, hogy erős kézzel nyúljon bele a biztosítási magánüzembe. Ha már most azt kérdezzük, vájjon e helyes érvelésekből kiindulva, következetes volt-e a tervezet alapelveinek alkalmazásában : azon eredményre jutunk, hogy a részletekben itt-ott oly szigort követett, melyre az országban működő biztosító társaságok magatartása okot nem szolgáltatott és félő, hogy e tulszigor a nálunk amúgy is gyenge lábon álló biztosítási ügy fejlesztését meggátolhatná. Az állami fel­ügyeletnek nem szabad a társaság önrendelkezési jogát a kelleté­nél nagyobb mérvben csorbítani. A biztositottak oltalma mellett ott áll a biztosító érdeke és a biztosítási ügy felvirágozásának fon­tos gazdasági követelménye. Az ellentétes érdekeket tehát össz­hangzásba kell hozni. Igaz, hogy törvényes intézkedésekkel e czélt teljesen elérni alig lehet. A felügyelő hatóságok szervezete, a fel-

Next

/
Thumbnails
Contents