Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 1. szám - Az általános vámtarifa és a kiegyezés
AZ ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA ÉS A KIEGYEZÉS. •7 Félremagyarázás és félreértés elkerülése végett el őre bocsátok néhány megjegyzést, alábbi számitásaim magyarázatául. Azok a számitások a számszerüséget illetve nem pontosak, nem is tartanak arra igényt. Ha pontosan ki akarnám számítani azt, hogy minden egyes vámtételnél mennyivel fokozza a vámemelés a fogyasztás terhét, nem csupán tételről-tételre kellene a behozott áruknál a behozatali statisztikán a vámtarifa tételszámai szerint mennem, hanem egyeztetni kellene áruforgalmi statisztikánk megjelöléseit az általános tarifa megjelöléseivel minden vámtétel száma szerint, továbbá össze kel, lene még vetnem a tényleges áralakulás okait az egyes áruczikkeknél a külföldi versenyző gyártmányok áraival, s igy kitüntetni a vám tényleges drágitó hatását. Ilyen speciális munka messze túlhaladná e czikk keretét s oly próbára tenné az olvasók türelmét, a melyet kevesen állnának ki. A következő számitások csak átlagokat, nagy arányokat tüntetnek fel, nem azt mutatják, hogy tényleg hány forintra rug a fogyasztás megterhelése, hanem hogy az valóban igen nagy, folyton fokozódó és további esetleges tarifaemelések mily óriási sulylyal nehezednének már is túlontúl megterhelt fogyasztó közönségünk ia melybe minden egyes ember tartozik) roskadozó vállaira. Az áruforgalmi adatok szerint, a melyeket a kormány 1897-ben, a vámszövetségi szerződés tervezetéhez csatolt indokolásában használt (szándékosan éppen ezekre az adatokra támaszkodom, bár ujabbak is vannak) Magyarország behozatala Ausztriából három főcsoportból kitett átlag 1891/96-ban évenként 908,000 mmázsát 2247 mill. frt évi átlag értékben. E három főcsoport volt: I. A fonóés szövőipar készítményei és félgyártmányai. II. Ruházatok, fehérnemű és pipereáruk. III. Bőr és bőráruk. Ezekből a csoportokból emelek ki néhányat, hogy azon mérjem a védvám terhelő hatását fogyasztásunkra. Kétféle módszert alkalmazok. A «pamutáruknál» a vámtételnek egy középátiagát alkalmazom a fogyasztásra, illetőleg a behozott árumennyiségre suly szerint. Nehogy azonban az a szándék tulajdonittathassék, mintha nagy számokkal rémítgetni, túlozni akarnék, a többieknél, a gyapjuáruknál, selyemáruknál és bőráruknál az egész behozatalra Jogállam. I. f. 2