Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Az általános vámtarifa és a kiegyezés

AZ ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA ÉS A KIEGYEZÉS. vényczikkben van ideiglenesen szabályozva. E viszony logikájának tömkelegében nem kívánok tévelyegni. Önálló vámterület jogi alapján állva fentartottuk teljesen a közös vámterületet. Önálló vámterületünk van vámsorompók nélkül, közös vámterületet élünk szerződés nélkül és általános vámtarifa megalakulása fölött alku­dozunk, a nélkül hogy tudnánk biztosan, hogy mily vámterü­leten lesz az alkalmazandó, ki fog annak alapján kereskedelmi szerződéseket kötni és kivel! S mégis azt az állítást merte az öreg Salamon király koczkáztatni: nincs semmi uj a nap alatt! Látott-e, talált-e valaki valaha példát ilyen «állapotra» a történelemben? Juthat-e nagykorú nemzet ilyen állapotba és megmaradhat-e benne évekig, talán egy évtizedig? Vámtarifára alkuszunk Ausztriával, mert ugyancsak az 1899 : XXX* törvényczikk ezt megparancsolja. A törvénynek pedig engedelmeskedni kell. Hát alkuszunk. De az alkudozáshoz és főkép a megegyezéshez legalább két, vagy több oly fél kívántatik, a mely feleknek legalább megvan a szándékuk egyességre lépni. De a mint egy kétoldalú szerződést, a milyen jogi természetére nézve a vámszövetség Ausztriával, fentartunk egyol­dalúan, ugy alkut folytatunk Ausztriával, a melynek egyik döntő és meg nem kerülhető tényezője, az osztrák törvényhozás, velünk megegyezni nem akar, hanem legföljebb aláírni hajlandó oly meg­egyezésnek nevezendő szerződést, a melynek tartalmát ő szabja meg. Az eredmény valószínűleg ezen a téren sem lesz más, mint egy egyoldalú alkotás kétoldalú érvényességgel, ha egyátalában eredménye lesz. Vájjon méltó-e egy államhoz az ilyen alkunak folytatása, ez oly kérdés, melynek vitatásába nem bocsátkozom. Megengedem azonban, hogy ha nem is az osztrák törvény­hozással, de az osztrák kormánynyal nem lesz lehetetlen valamilyes általános vámtarifa-tervezetre nézve megegyezésre jutni. Milyen közgazdasági politikai helyzetet teremtene az ilyen megegyezés Magyarországnak? A magyar kormány parlamenti kormány, a mely nagy és megbízható többségre támaszkodik. Az osztrák kormány nem parlamentáris, hanem hivatalnok-minisztérium. A törvény­hozásban nincs pártja, még kevésbé pedig többsége. Esetről-esetre

Next

/
Thumbnails
Contents