Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben

474 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. cselekmény tényálladékát is megállapítja és e cselekmény ugy az egyik, mint a másik eljárásban a képviselő vagy más jelölt által elkövetettnek állíttatik, vagy az abban való részesség hozatik tel, a képviselő ez eljárásban kedvezőtlenebb helyzetbe jutna, mint a bűnvádi perben, ha a Curia előtti eljárásban tanukép leendő hihallgatása mellőztetnék. A kéiyény elutasítása nemzetiség elleni ingatás hiánya miatt j. §. 8. p.J. Kérvényezők Pavlovits Lvubomir megválasztatását a tj. §. 8. p. alapján kérték érvénytelennek kimondani. A kérvényhez csatolt programmbeszédből kérvényezők következő tételeket emelik ki, mint a melyek a nemzetiség elleni izgatás tényálladékát megállapítják: «Megadták teljes szabadságunkat vallási, nyelvi, s önkormányzati ügyeinkben, ugy hogy e föld teljesen a mienk lett». «Hol van most kedves testvéreim, a mi szabadságunk ; a szerb nemzet el van nyomva, a szerb nemzet keservesen sóhajt elnyomatása miatt, nyakunkba a jármot akarják akasztani, iskoláinkat, templomainkat megakarják semmisíteni, hogy így nyelvünktől s vallásunktól megfoszszanak.» «Tartsunk össze és mutassuk meg, tiogy van még szerb a világon, mert ez a föld előbb volt a mienk, mint a magyaroké, templomaink fundamentuma előbb állott itten, mint az óvék. a mi vérünk áztatta azt». «Azon leszek, hogy a közterhek rendeztessenek, mert a löldesurak vagyonukhoz képest jóformán semmit se fizetnek ; ti drága testvéreim hordjátok az egész terhet és nem élveztek semmi jogot». Felhozták továbbá kérvényezők, hogy Rohonczy Gedeon nemzetiségi szinű zászlaját a tömeg letépte és bemocskolta. A tárgyaláson a kérvényezők szóbelileg felhozták még Pavlovitsnak egy a kérvényben nem érintett nyilatkozatát, (C. I. t. . «A kir. Curia a tárgyaláson felhozott ama körülményt, hogy Pavlovits mondotta volna, hogy nekünk kedves testvéreim egyedüli segítségünk az orosz czár, tekintetbe nem veszi, mert ez a körülmény nem a már a kérvénynyel egyezően szóbelileg felhozott érvénytelenségi ok, ennek megállapítására már ugyanakként felhozott tények bizonyítéka, hanem önmagában véve a felhozott érvénytelenségi ok megállapítására vonatkozó külön tény, már pedig ez a tény kérvényezők részéről kérvényükben felhozva nem volt, holott a 2}. § szerint a kérvényben felsorolandók azok a tények, amelyek alapján a választás érvénytelenítését kérik és a 70. §. szerint a kérvény ujabb érvénytelenítési tényekkel ki nem egészíthető. A 5. §. 8. pontjában meghatározott eset hozatván fel — az a döntő, hogy a kérvényezők részéről felhozott tény — valósága esetében alkalmas-e a •8. pontban fennforgó érvénytelenségi ok megállapítására. A Curia erre tagadólag válaszolt. A törvény szövege nem irja elő, de a törvény szövegében 3. §. 7. és í!. p. körvonalozott izgatás fogalma különben sem kívánja meg azt, hogy valamely lelki felindulásra s különösen gyűlöletre egyenes fölhívás történjék, avagy hogy az izgatásnak azoknál, a kikkel szemben az nyilvánult, valamely külső felismerhető ténybeli eredménye is legyen. A törvényben körvonalozott izgatás közönséges értelménél és jogi fogalmánál fogva nem egyéb, mint olyan gondolatnak nyilvános közlése, mely által mások indulatok vagy szenvedélyek felgerjesztésével az állam és társadalmi rend, a fennálló jogi s politikai intézmények