Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. [ ÓO KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. A Curia bíráskodása képviselőválasstási ügyekben. Január 21-éiga Curia összesen 26 ügyben tűzött tárgyalást. Azok közül a kérvények közül, a melyekben tárgyalás volt kitűzve, a kérvényezők kettőt visszavontak, egy ügy a képviselő lemondása folytán megszűnt és ennélfogva ez utóbbi ügyben csak a költségekre nézve hoztak határozatot. A tárgyalás alá vett ügyek közül a Curia I. tanácsa, melynek elnöke Paizs Andor, vizsgálatot rendelt el 9 esetben, visszautasította a kérvényt 3 esetben, megsemmisítette a mandátumot 2 esetben. A II. tanács, melynek elnöke dr. Vavrik Béla, vizsgálatot rendelt el 4 esetben, visszautasította a kérvényt <, esetben, a mandátum megsemmisítését egy esetben sem mondta ki. Összesen tehát 13 esetben rendelt el a Curia vizsgálatot, 8 esetben elutasította a kérvényt, 2 esetben pedig a mandátum megsemmisítését mondotta ki. A Curia azokban az esetekben, melyekben vizsgálatot rendelt el, elvi kijelentéseket nem tett, mert az ezt elrendelő végzésekben csak a vizsgálat tárgyai és a bizonyítás eszközei vannak megjelölve. Az e végzéseknek alapjául vett fontos elveket csak akkor fogjuk méltathatni, ha a Curia hozandó ítéleteiben ezekről nyilatkozik, azokat formulázza. Most csak azokat az eseteket ismertetjük, a melyekben a Curia már ítélettel döntött és pedig először a két megsemmisítő ítélettel fogunk foglalkozni, a kérvényt visszautasító ítéletek közül pedig a Pavlovits, Makai, s Beck ügyben hozottakat ismertetjük. A Dessewffy ügyben hozott ítélet ismertetésétől eltekinthetünk, mert abban a kérdés csak a körül forgott, hogy vájjon Dessewffy a választók névjegyzékébe fel van-e véve vagy sem ; és miután a felvétel igazolva lett, a kérvényt elutasították. A Farkas Ábrahám, Teleky Sándor és Rakovszky István üdvében hozott, a kérvényt elutasító ítéleteket csak a következő számban ismertetjük. Megsemmisítés honosság hiánya mialífj. §. 1. p., iSyp. L. l.-c-. ^8. §. ). Gagern Miksa a magyar állampolgárságot 1899. nov. 15-én kiállított honositási okirattal szerezte meg és 1901. január 22-én tette ie a honpolgári esküt. Igv tehát, miután a honosított külföldi csak 10 év elteltével lehet a törvényhozás tagja, képviselővé választható nem volt. A védelem szerint Gagern Ottó, Miksa atyja, porosz alattvaló volt, i8;2-ben katonai szolgálatba lépett, 1864-ig Magyarországon lakott, itt nősült s itt alapított családot. Egyrészt tehát elvesztette porosz állampolgárságát, másrészt pedig a magyar államban eltöltött 10 évnél hosszabb szolgálattal s folytonos itt tartózkodással megszerezte a magyar állampolgárságot. Gagern Miksa tehát csak tévedésből tett lépéseket az állampolgárság megszerzése iránt. (C. I. t. .Az 1Ü79. L. t.-cz. a magyar állampolgárság megszerzéséhez az itt tartózkodáson kívül megköveteli, hogy az a külföldi, a ki magyar honosságot