Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Előadói tervezet a jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról

r46 EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. s\áéveh kívánja okadatolni, holott ugyané tervezet indokolása más helyütt határozottan kimondja, hogy «az államvizsgának mindenekfelett elméleti vizsgának kell lennie». Az uj-alapvizsga sem tartalmazza a jogbölcsészetet és helyét a nemzetközi joggal akarja betölteni. A nemzetközi jog ismerete nem pótolhatja a jogbölcsészet tanait, melyek a jogászat tudományos igazságait és törvényeit tartalmazzák. De psedagogiai okokból sincs helyén a nemzetközi jog a II. alapvizsgában, mert államjogi ismereteket tételez fel. Ha már a jogbölcsészet fátuma megmásithatlan, legalább oly tárgygyal kellene pótolni, mely az alapvizsga keretébe illik és fontosságánál fogva a jogbölcsészet kihagyását elfogadhatóvá tehetné. így ajánlatosabb lett volna a «jogi encyclopedia» vagy «bevezetés a jogtudományokba!) czimmel Pauler tanítását feleleveníteni és az ifjú jogászt — ugy a mint az a külföldön* is szokásos — az egész jogtudomány alapvető tanaival megismertetni, a minek legalább didaktikai értéke is volna. A magyar közjogot annyiban szorítja háttérbe a tervezet, hogy az államvizsga programmjába az alkotmánytannal kapcsolatban tehát nem mint önálló tárgyat vette fel, a II. alapvizsga tárgysorozatából pedig egészen elhagyta. Ebben a reformban látjuk a legnagyobb hibát. A magyar közjog, sajátos viszonyainknál fogva, annyira lényeges alkatrésze jogi oktatásunknak, sőt nemzeti nevelésünknek, hogy jelentőségének csökkenését el sem tudjuk képzelni** A tervezet vizsgarendje folytán a közjog a II. év tanrendjéből kimarad, pedig épen ez évben van leginkább helyén, midőn az ifjúság érdeklődésének központja és az első magánjogi év után az államtudományok tanulmányába átvezeti. A közjog a magyar jogászi műveltségnek annyira lényeges és nélkülözhetlen része, hogy mint alapvető tárgynak az alapvizsgában van helye. A magj'ar magánjogot a tervezet ugy az államvizsga, mint a második alapvizsga tárgyává teszi. Magánjogunk belterjesebb müvelése helyes czélzat, de ez az eszköz nem vezethet eredményre. Magánjogunk annyira összefügg egyrészt a kereskedelmi joggal, másrészt a perrendtartással, hogy ezek ismerete nélkül tanulmányozása nem lehet kielégítő és ha majd magánjogi codificationk a tervezett módon megvalósul, oly anyaggal terhelné meg a másodéves jogászt, melyre ugy ideje, mint hiányos előképzettsége folytán, teljesen képtelen. A második alapvizsgálat tárgysorozata tehát nem felel meg az alapvizsga czéljának. Az alapvizsga legyen egységes és tartalmazzon alapvető tanokat. Már pedig a magánjog, nemzetközi jog és egyházjog egymással összefüggésben nem állanak és nem csak hogy előkészítő tanításokat nem tartalmaznak, hanem ilyeneknek ismeretét egyenesen feltételezik. A II. alapvizsga a magánjog kivételével — mintegy receptaculuma a jogi szigorlatokból "kidobott tárgyaknak, melyek belsőleg nem tartoznak együvé. * L. Merkel és Kohler munkáit. ** Bármily pályára lép a joghallgató, a közjog alapos ismeretét nem nélkülözheti: e biró függetlensége, az államhivatalnok felelőssége a közjog szabályaiban van letéve.