Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Gróf Ráday Gedeon, 1829-1901

JOCASZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. 143 vájok és orgazdák együtt voltak már a szegedi várban. Ott voltak a esendbiztosok is, kiknek elnézésével a rablások és lopások folytak. A törvényszék e banda kisebb lopásait, melvek száma mintegy 150 volt, sommásan letárgyalta: a főbenjáró eseteket pedig egy nagy írásbeli perben egyesitette. Ebben is érdekelve volt száznál több vádlott, s tárgyalás alá került mintegy 90 rablás és rablógyilkosság. Az 1871. év csaknem egészen a kecskeméti monstre-per tárgyalásával telt el; sőt a nagy írásbeli per befejezése a következő évre maradt. Ekkor azonban, minthogy az 1872. év elején a kir. bíróságok és kir. ügyészségek léptek a megyei és városi törvényszékek helyébe: a pestmegyei törvényszéket az aradi kir. törvényszék, mint delegált bíróság, s a mellérendelt kir. ügyészség váltotta fel. A kir. biztosság, megszaporított személyzettel, ezentúl is szakadatlanul folytatta működését; a bíróság és ügyészség tagjai azonban egytől-egyig megváltoztak. Csak én maradtam meg összekötő kapocs gyanánt a mult és jelen között. Habár az uj szervezéskor szolnoki kir. ügyészszé lettem kinevezve: felettes hatóságom kirendelése folytán továbbra is a szegedi várban maradtam. Itt most már kétszeres erővel indult meg az óriási terjedelemre felszaporodott ügyek lebonyolítása. A törvényszék úgyszólván nap nap után tárgyalt. A kir. ügyészség öt tagja bőven ellátta indítványokkal. Olyan volt ez a biróság, mint aratás után a cséplőgép, melybe szünet nélkül rakják a kévéket. Viszont az ügyészséghez a kir. biztosságtól özönlöttek át a befejezett vizsgálatok s azok kapcsán a mindinkább szaporodó foglyok. A nagy bünbandák egymásután kerültek sorra. A kecskemétit követte a bácskai, a szabadkai, szegedi, csanádi és aradi bünbandák tárgyalása. Sőt volt egy specziális zsidó banda is, mely az ország különböző részeiben követte el csalásait és vakmerő rablásait. így folyt a lázas munka az 1873. év kezdetéig. A kir. biztos e közben mind szűkebb térre szorította működését. A vizsgálatra volt még elég anyag, de a szálak már oly rétegekbe vezettek, a melyeket felső körökben nem véltek czélszerünek megbolygatni. Egyszerre felhangzott a jelszó, hogy be kell szüntetni a kir. biztosság és a delegált törvényszék működését. Ráday és személyzete már az 1879. év elején kivonultak a szegedi várból: a törvényszék működésének záros határidejéül pedig április 30-át tűzték ki. Ez idő alatt azonban már nem lehetett bevégezni a törvényszékhez áttett minden ügyet. A befejezetlen ügyek tehát, az azokban érdekelt foglyokkal együtt illetékes bíróságaikhoz kerültek, az elitélteket pedig, köztük az ekkor már elsőfokulag halálra itélt Rózsa Sándort, a különböző fegyintézetekbe osztották be. így ért véget a Ráday gróf által meginditott nagy rablóirtás. A vizsgálatok vezetésében ö közvetlenül részt nem vett. De személyzetének működése az ő akarata és intencziói szerint történt. Hogy a kir. biztosság mindegyik tagja bevált, hogy egyiket sem lehetett ajándékkal vagy más módon megközeliteni, hogy egyikre sem lehetett befolyásos egyének párfogásával hatni: ez Ráday