Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A codifikált büntetőjog és a külön törvények. 1. [r.]

A CODIFIK.ÁLT BÜNTETŐJOG. 1I9 legyen az a határ, melyen innen a pénzbüntetés véget ér és melyen tul a fegyházbüntetés kezdődik: a kisebb vagy nagyobb buzgalom, melyet a sértett magánjogi igényének képviseletében tanusit, az a második véletlen, melynek a törvény vádlott sorsát kiszolgáltatja. «A 93., 94. és 95. §§-ban felsorolt cselekmények, ha a kár hatvan koronánál nagyobb, a büntető törvények alapján bírálandó el; ha ellenben a károsul! fél panaszáréi megindítandó ügyek-' ben, a károsult kártérítési igényét hatvan koronára szállítja le, a cselekmény felett a mezőrendőri kihágások elbírálására a jelen tor''én)- szerint illetékes ha/óság itél.» E szerint a gazdasági termény ellopása mezőrendőri kihágás; bűntetté válik, ha a dolog értéke hatvan koronát meghalad és — ha a sértett is ugy akarja. El kell ismerni azonban, hogy a mezőrendőrségi törvény szerint is a sértett akaratának befolyása vádlott sorsára véget ér az itélet kihirdetésének pillanatában. Mozgásba helyezheti az állami igazságszolgáltatás gépezetét és azt meg is állithatja, de ha már egyszer lesújtott a büntető hatalom kardja, többé be nem avatkozhatik. A munkaadó és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyról szóló 1898. évi II. t.-cz. 70. §-a szerint a sértett önkénye megakaszthatja a jogerős itélet végrehajtását is.* Sőt többet is tehet. Megszakíthatja a szabadságvesztésbüntetés végrehajtását, s a megszakítás ebben a~ esetben rendszerint a büntetés hátralevő részének elengedését is jelenti.** Itt már a socialpolitika teljesen agyonütötte a criminalpolitikát. De térjünk vissza a mezőrendőrségi törvényhez, melyből még illetőleg kártalanítási igényeit a 69., illetőleg a 118. g-ban meghatározott összegre leszállította — erdei lopások esetében azonban csak akkor, ha a lopott dolog értéke jo forintot meg nem halad. * «A munkás ellen kiszabott szabadságvesztési büntetések, ha a munkaadó a% eljárási büntetés végrehajtásának elhalasztását kívánja, csak a szerződési munka után hajtandó végre». ** 1898. évi II. t.-cz. 69. §'. : «Az esetben, ha a munkaadó kész a j8. g. szerint elitéit s a munka teljesítésére már hajlandó munkásokat visszafogadni, a munkaadó és a munkások együttes kérelmére a munkásokat a hatóság a körülményeknek mérlegelésével szabadlábra helyezheti. Ha az ily módon szabadlábra helyezett munkások a munkát teljesitik és önkényü megszakítás nélkül be is fejezik, a folyamatba tett eljá-< rás megszüntetendő s a büntetés végrehajtása mellőzendő*.