Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Magánjog - Politikai Tanulmányok

88 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. Az 1900. évi Igazságügyi Közlöny 14 polgári és 23 büntető, összesen ]j esetet közölt; ezek utólagos ismertetésére nincs terünk; mindazonáltal annak feltüntetése végett, hogy jövőben miként fogjuk e határozatokat közölni : ide iktatjuk a következő két esetet : Cselédügy mgy polgári perJ (1876: XIII. t.-cz. 1. és 115. í$-ai és 1896 : XXVII. t.-cz. 79. §.) Felperes a püspökladányi kir. járásbíróság előtt indított keresetében előadta, hogy alperes őt házához mindenesnek fogadta s azt Ígérte, hogy teljesítendő szolgálata fejében kiházasitani fogja. Alperes a felperes férjhezmenetelekor eme elvállalt kötelezettségének eleget nem tett s alperest kéri a kiházasitásnak általa felperes által) fedezett költségében marasztalni. Alperes kifogást tett az alapon, hogy az állítólag ígért kiházasitás csak a bérfizetést pótolja, a cselédbér pedig nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság előtt peresítendő. A járásbíróság a kifogásnak helyt adott az 1076 : XIII. t.-cz. 1 15. ?j-a értelmében az okból, mert felperes követelését szolgálati viszonyból származtatja. Erre felperes a nádudvari községi elöljárósághoz fordult panaszával, mely alperest a kért (>o frt megfizetésében elmarasztalta. Alperes felebbezése folytán Hajdú vármegye alispánja a községi elöljáróság határozatát megváltoztatta s felperest a törvény rendes útjára utasította, mert felperes az 1876 : XIII. t.-cz. 1. íj-a értelmében cselédnek nem volt tekinthető. E határozatot felperes felebbezése folytán Hajdú vármegye közigazgatási bizottsága indokainál fogva helyben hagyta. Erre felperes panaszszal élt e határozat ellen a közigazgatási bíróságnál, de e bíróság — az idézett 1876 : XIII. t.-cz. 1. ij-ában megirt előfeltételek hiányozván — hatáskörét nem állapította meg. Hatásköri összeütközés merült tehát fel a kir. közigazgatási bíróság és a nádudvari kir. járásbíróság között. A ministertanács a rendes bíróság hatáskörét állapította meg : mert felperesnek alperessel, illetőleg ennek nejével kötött szerződésben — mely szerint felperes annak fejében, hogy kihágás itásárál alperes fog gondoskodni férjheftréheteHHg ennek hálában, mint rokon nyer alkalmazást — hiányzanak a cselédi szolgálati szerződésnek az WS70 : XIII. t.-cz. 1. ^-ában meghatározott összes előfeltételei s felperes e §. értelmében cselédnek nem tekinthető s igy a szóbanforgó szerződési viszonyból eredő vitás kérdés elintézésére nem a cselédtörvény (1876: XIII. t.-cz.) 113. 5;-ában különleges hatáskörrel felruházott közigazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróságok bírnak hatáskörrel (J. Közi. 1900. 1. sz.). .4; 'ügyvédi kamara választmányának megsértése ügyvéd állal. 1879 : XL. t.-cz. 46. §. ; 1897 : XXXIV. t.-cz. 19. íjának 2. pontja, j Egy ügyvéd az ügyvédi kamara választmányához az ügyvédek lajstromába leendő felvételét megtagadó határozat ellen beadott felebbezésében a választmány ellen sértő kifejezéseket használt.