Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Magánjog - Politikai Tanulmányok

84 ROI GYAKORLAT. sel, hogy a teljes-ülés a büntetőügyek szakosztályába beosztott itélöbirákból alakítandó s hogy a teljes-ülés határozatai külön döntvénykönyvbe Írandók. Ha pedig — folytatja a rendelet — ugy polgári, mint büntetőtermészetü ügyek merülnek föl, a teljes-ülést az elnök mindkét szakosztály biráiból fogja megalakítani s a döntvények mindkét döntvénykönyvbe bejegyzendők. Az 1890: XXV. t.-cz., mely törvényeink közül először emliti a kir. Curia büntetőügyi döntvényalkotási jogát, a curiai döntvényeknek ujabb válfajait létesité. E törvény szerint a kir. ítélő táblák ellentétes elvi megállapodásai a Curia megfelelő teljes tanács-ülése elé terjesztendők, s a curiai döntvényt a kir. táblák mindaddig követni tartoznak, míg azt a Curia ujabb döntvénynyel meg nem változtatja. A döntvényalkotás módozatainak megállapítása ekkor is a ministerre bízatott. A kir. igazságügyminister 1891-ben 4214. sz. a. adta ki e tárgyú rendeletét. Ennek alapján a Curia két szakosztálya a föntebb már megjelölt esetben együttes ülést is tarthat. Az 1890 : XXV. t.-cz. alapján hozott döntvényekről külön döntvénvkönyv vezettetik. II. A Curia mint legfőbb ítélőszék a büntető törvények életbelépte után 7 anyagi jogi és 4 eljárási kérdésre vonatkozó döntvényt alkotott. Újjászervezése óta pedig 79 döntvény jött létre, melyek közül 20 proczesszuális jellegű. Végre az 1890. XXV. t.-c\. alapján j döntvény keletkezett, egy bűnvádi eljárási és két jövedéki büntetőjogi kérdésben. A bűnvádi eljárásra vonatkozó döntvények az 1896: XXXIII. t.-cz. és melléktörvényeiben foglaltakhoz képest ma már túlnyomó részben antikválódottaknak tekinthetők. Hogy az anyagi büntetőjogra vonatkozó döntvények közül melyek tekintendők a Curia ellenkező gyakorlata vagy döntvénye folytán hatálvvesztetteknek, azt az illető döntvényeknél fogjuk kitüntetni. A következőkben kizáróan az anyagi büntetőjogba vágó döntvényekkel foglalkozunk. c) Határozatok a jogegység érdekében. Az uj B. P. egy uj perorvoslatot honosított meg jogunkban, melylyel. mint az uj perorvoslat törvényes elnevezése is mutatja, a jogegységnek minél tökéletesebb megvalósítását tűzte ki feladatául. — «Hanyagság, téves felfogás, tompa kétségbeesés eredményezhetik — mondja a B. P. 441. és 442. §§-aira vonatkozó M. J. — hogy a törvényellenes birói intézkedést perorvoslattal senki sem támadja meg.» Ennek jóvátétele volt a törvényhozó intentiója, a midőn az egyes esetekben felmerült törvénysértéseknél, ha a kir. Curia az illető ügyekben érdemileg még nem határozott, a jogegység érdekében használt perorvoslattal a törvénysértésnek rendesen elvi szempontból megszűnte-