Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 3. szám - Az árrontás elleni küzdelem és a kényszerkartelek

2 IPARJOGI SZEMLE boldogulása, mini az az etönjl, mily a Szórványosan jelentkező olcsóbb árból o közönség em töredékére háramlik. \ i-zont azonban dr. Ranschburg felhívta a figyelmet arra, hugy az irányárak kötelezővé tét le méltánytalanságra vezet oly esetben, ha az iparos pl. valamely találmány oagy szabadalom révén tud olcsóbban termelni, mert a termelés tökélvtesitiséből •'•<lu előnyhöz joga van a feltalálónak és a fogyasztónak is igénye van arra. hogy életstandardját a technika haladása folytán emelhesse. Az irányárak alkalmazásának további feltétele, hogy a kalkulációs (leniekben beálló későbbi változások az irányárban is kifejezésre jussanak. Mindezen korrektivumok azonban az. irányárak alkalmazási teltételeinek gondos körülírása által keresztül vihetők. Ha valóban sikerül az irányárakat a szakmabeliekre erköleaileg kötelezővé tenni, ágy sokkal könnyebb lesz megítélni, hogy a-/ ánontás címén indítandó per nem túlságosan koekázat<.*-e; a per vitele is egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lem§ é8 61 esetben a versenyjog alkalmazása az esetek elég uag> számában alkalmas fegyvernek bizonyul az árrontás ellni. Ifég ez esetben is azonban, a nagyiparban és középiparban felnierülő árrontások a v, rsenytörvény által nagy részben nehezen lesznek utolérhetők és ott, ahol az árrontás a szakmában elharapódzott, a bírói úton való üldözés magában véve nem lehet elegendő az árrontás leküzdésére. Ehhez a szakma megszervezése, a kartel szükséges. A kartel az árak szabályozása és a termelés korlátozása segélyével küzd az árrontás ellen. Tartós krízis idején azonban a kartelek alakításánál leküzdhetetlen nehézségek merülnek fel. magukban a kartelekben pedig oly bomlási jelenségek lépnek fel, nmelyekkel a kartelek megbirkózni saját erejükből nem képesek. Dr. Ranschburg személyes tapasztalataiból is rámutatott számos oly esetre, ahol a kartelek megalakítása vagy egyes szakmabeliek konokságán hiúsult meg, vagy pedig a szakmabeliek komolyabb elemei azért nem merték a kartelt megalakítani, mert előrelátható volt, hogy a fegyelmezésre alkalmatlan, nolorikusan ár rontó eleme}; a kartel megalakítása esetére a kartelárak által megkötött cégeket súlyosan megkárosítják és a kartelt felbomlasztják. A már létező kartelekben pedig az outsider kezdi meg a s .t i rezet megbontását azáltal, hogy a fix árakhoz kötött karleltagoknak itt is, ott is súlyos károkat okoz, és ezáltal a karteltagokat is a kartelszabályok megszegésére csábítja, mire a kartelben bomlási jelenségek lépnek fel. Uy jelenségeket hazai karteljeink igen nagy részében tapasztalhatunk és ez esetben a kartel képtelen az árrontásnak saját körén belül is gátat vetni. Burópaszerte rájöttek arra, hogy o kartélek felbomlása az ipai gazdaságilag fontos szakmaiban súlyos esapás a közgazdaságra ét ""- 'diani feladata, hogy ezen segítsen. Ezt a célt szolgálják a legkonzervatívabb európai államokban is egy re másrs keletkező kényszerkarteltörvények és törvényjavaslatok. Ezt k a törvények bizonyos előfeltételek fennforgása esetén lehetővé teszik, hogy a szakmabeliek a kartel megalakítására rákényszeríttessenek, hogy az outsiderek a kartelne való In-lépésére. :i kartelből kikívánkozó tagok pedig a kartelben való benmaradásra kényszeríttessenek. A törvény alkalmazásának előfeltétele, hogy a kényszerkartel a közérdeknek megfeleljen és hogy a szakmabeliek megfelelő többsége a kartelt megalakítani akarja. A kényszerkartel megalakításának indítványozása az érdekelt szakmabeliek feladata, kik megfelelően kidolgozott memorandumban fejtik ki, hogy a kényszerkartel közgazdasági szükségesség. A törvények rendelkezései az ellenérdekeltségnek is módot adnak érvei kifejtésére. A vitaanyag megfelelő szakfórumok elé kerül, amelyek annak alapján, esetleg szóbeli kontradiktorikus tárgyalás után, hivatalos \cd menyüket nyilvánítják; a döntés azonban mindenütt a kormányhatóság, esetleg a király kezébe van letéve és a kényszerkartel megalakítását külön rendelet szabályozza. Belgium es Hollandia azt a rendszert követik, hogy a renitens kívülállókat nem kényszerítik a kartclbe való belépésre, hanem a kartelnek a szakma fennmaradására fontos rendelkezéseit, tehát pl. a minimális árszabást, vagy a termelést korlátozó rendelkezéseket teszik kötelezővé a kívül maradóitokra is és azok betartását megfelelő szankciókkal biztosítják. Az összes kényszerkarteltörvények és javaslatok módot nyújtanak arra is, hogy ha a szakmában túltermelés jelenségei lépnek fel. úgy a kormány új vállalatok alapítását, vagy a meglévők kibővítését engedélyhez köthesse, ami forró óhajtása a legtöbb hazai iparágnak is. Kényszerkar teltörvények vannak Olaszországban, NémeturS;ágb<in. Belgiumban, Japánban és Lengyelországban. A'c /* KsM / karteltörvényjavaslatok készültek Franciaországban es Német-Alföldön. A gyakorlatban leginkább Hitler él a kényszerkartellörvényben foglalt felhatalmazással. Több iparág bau rendelet alapján teremtette meg a kényszerkartelt és az Iparok egész sorozatában, ahol kartel már volt, a kívülállókat belépésre, a benlévüket pedig benniai adásra kéuyszerítette rendeletileg. Ezenkívül számos nemzetgazdasági iparágban kormányengedélyhez kötötte új vállalatok alapításét. Dr. Ranschburg hazai viszonyainkat is érettnek tartja arra, hogy az árrontás elleni küzdelmet úgy a versenyjogban, mint a kartelalakítások terén felvegyék. A pusztulásnak indult kisipar teljes töukrejutását csak az árrontás ellen folytatott intenzív küzdelemmel és különösen kénys/i rkartelok létesítésével lehet feltartóztatni. De a közép- és nagyiparban is szükség van a kormánybeavatkozásra a fegyelmezetlen és megszervezhetetlen eiemek árrontó tevékenysége ellen. Az újonnan alakuló ipari minisztérium feladata, hogy a pusztuló magyar ipar érdekében a szükséges reformokat mielőbb meg alkossa. — Dr. Ranschburg Nándor előadó által tárgyalt kérdés aktualitását a nagy számban megjelent előkelő hallgatóság, a kereskedő és iparos világ vezető egyéniségeinek a megjelenése igazolta. A vitaülést: Dr. Fazekas Oszkár ngyv. alelnök vezette, aki meleg szavakkal és a hallgatóság lelkes ovációja mellett köszönte meg a kiváló előadónak mindvégig érdekfeszítő és a kérdés teljes külföldi és belföldi joganyagát ismertető okfejtéseit. Az Iparjogvédelmi Egyesület jubiláris CW. év) esztendeje. Az Iparjogvédelmi Egyesület megkezdette 30. éves fennállásának megünneplését. Xem díszes külsőségekben, hanem komoly. propaganda munkával, külföldön és belföldön, főleg a vidéken tartott és a közeljövőben megtartandó előadássorozatokkal. Kddig előadást tartottak: Dr. Meszlény Artúr: »A verseny tisztessége és szabadsága* (Győrött);dr. Fazekas Oszkár: »AzipaH munkaoltalom reformja*; dr. Nemes László: »A kereskedelem fokozottabb védelmen (Miskolc), — »Az üzleti tisztesség és üzleti illendőség, (Debrecenben); dr. Bányász Jenő: »Az üzleti verseny aktuális kérdései ; dr. Ranschburg Nándor: A kartellöi vény alá <<u toznak e a márkás cikkek ár védő megállapodásai'/ és - Az árrontás elleni küzdelem és a kényszerkarti lel. CÍmeÜi Külföldön: Wien, Prága, Berlin és Varsóban dr. Bárány Jenő tartott előadást; míg Egyesületünk előadói: dr. Beck Sala inon, dr. Szenté Lajos az egyes egyesületekben tartottak az iparjogvédelemmel kapcsolatos előadásokat. Végül az Egyesület ez évben is kiadta: dr. Bányász István és dr. Szenté Andor egyesületi titkároknak a védjegyoltalom és tisztességtelen verseny jogeseteit tárgyaló munkáját. A jubiláris év második felében az Egyesület tovább folytatja a vidéki nagyobb városokban pro pagandaelőadásait és két illusztris külföldi szakírót is beállít az előadók sorába. Dr. Meszlény Artúr egyetemi tanár előadása: A verseny szabadsága és tisztessége. A győri Lloyd-Társulat ban az Iparjogvédelmi Egyesület 30 éves fennállása alkalámból dr. Meszlény Artúr egyetemi tanár, budapesti ügyvéd előadást tartott: vA verseny szabadsága és tisztessége^ címmel. Előadó elsősorban a Kúria nem régen kelt azon ítéletével foglal között, amelyben a márkás cikkek árának meghatározására vonatkozó megállapodást kartelszerződésnek mi nősítette és az erre nézve fennálló alakszerűségek hiánya okából érvénytelennek nyilvánította. Tudvalevőleg ez a kúriai állásfoglalás arra késztette a kormányt, hogy a márkás cikkek árvédelme tárgyában rendelettervezetet készítsen, amelyet az érdekeltségeknek is megküldött és amely most áll nyilvános diskussziú alatt. Előadó e tervezetet bírálólag taglalta és rámutatott annak egyes hiányaira. Ismertette továbbá előadó azt a novella tervezetet, amelyet előadó kezdeményezésére a Budapesti Kel eskrdelmi és Iparkamara terjesztett a kormány elé és amely a kisebb elvétések miatt tisztességtelen verseny alapján indított pereket el kívánja vonni a rendes bíróságok és a kamarai választott bíróságok hatásköréből és az illetékes Kereskedelmi és Iparkamarák fegyelmi bíráskodása alá kívánja utalni. Az előadáson, amelyen Alexy Géza. a Lloyd Társulat alelnöke elnökölt, többek között jelen voltak: Sólyom Andor, a győri ítélőtábla elnöke, Korn János a győri ügyvédi kamara elnöke. Müller Ferenc kúriai bíró, Sándorfi Dezső és Lázár László táblai bírák, dr. Biró Károly, a Nemezti Bank igazgatója és a jogi és kereskedelmi élet számos más előkelősége. A hallgutó ságot az Ipar jog védelmi Egyesüelt nevében dr. Nemes László budapesti ügyvéd, az egyesület titkára üdvözölte. A kényszerkartelek alakitására vonatkozó francia törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egy szakmához tartozó iparcsoport kétharmadának megegyezése esetén, amennyiben ezek az illető szakmában az összforgalom háromnegyedét képviselik,