Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 6. szám - Az Iparjogvédelmi Egyesület díszülése

2 IPARJOGI SZEMLE lya elözönlését megakadályozandó különböző intézkedéseket tett. Általában eltiltja a közvetlen, a fogyasztók kiszolgálására berendezett új áruüzletek megnyitását, ilyenek átvételét, áthelyezését, kibővítését, az üzletvitel módjának megváltoztatását a túlnyomói-észben más cikkek árusítására berendezkedett üzletek üzletkörének élelmiszer és élvezeti cikk, továbbá orvos, szerek árusítására történő kiterjesztését. A törvény ezen generális tilalma (Sperre, Erriehtungssperre) kiterjed a beszerzési csoportokra, üzemi beszerzési csoportokra és fogyasztási szövetkezetekre is. Kivételt képez az, uccai árusítás, a házalás, valamint áruknak vásári, piaci, továbbá kiállításokon történő árusítása. Az 1934. évi július 23-iki rendelet fontos újítása, hogy az új üzletalapításnál kötelező szükségesség igazolást elengedi és a döntés súlypontját a megbízhatóság és szaktudás igazolására helyezi át. A személyes megbízhatatlanságot az engedélyező hatóság köteles bizonyítani, míg a szakképzettség megszerzésének igazolása a kérelmezőt terheli. Minden kommentár nélkül érintjük a kiskereskedelem védelmét, a kereskedelmi középpontok további fennállásának biz. tosítását célzó német törvényeket. A lényeg: hatósági beavatkozás s ellenőrzés az egész vonalon. A kereskedelemnek hatósági gyámság alá helyezése, amely segítség bár a kereskedelem védelmét célozza, de — és ez Németországban is mind érezhetőbbé válik — erőszakos hatósági beavatkozásával nemcsak hogy előmozdítja, hanem egyenesen meggátolja az egészséges gyógyulási folyamatot, amelynek a verseny tisztaságából, a tisztes eszközökkel folytatott szabadversenyből, ha kell, az önsegély gondolatából kell kiindulnia. Ezt az utat, a szabadkereskedelem elvének keretein belül mozgó önsegély gondolatot követi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amely a Fegyelmi Bíróságok felállításával, tehát a kereskedelem és ipar önerejével kíván védelmet nyújtani a kisiparnak és kiskereskedelemnek ott, ahol életérdekeiket jogosulatlan, erkölcstelen támadás éri. (Dr. Bányász István.) A Fegyelmi Bíróságok gazdasági ereje. Komoly hangokat hallunk, amelyek egyes, inkább kihágás jellegével bíró üzleti visszaéléseknek (pl.: a zárórán túl történő eladásoknak), úgyszintén a jóhiszemű tévedéseknek, kisebb jelentőségű sérelmeknek (pl. az alkalmazóiak túlbuzgóságából fakadó hírnévrontások) tisztességtelen versenycselekménnyé való minősítését túlszigorúnak és méltánytalannak tartják, de viszont hibáztatják, hogy számos oly versenycselekmény, illetve általában oly üzleti magatartás, amely a magyar kereskedelem és ipar jóhirnevét, tekintélyét súlyosan érinti, melyek lekövetői a versenytársai szerződéses hűségéire alapítják a maguk erkölcstelen üzletvitelét (árromtás stb.), büntetlenül tobzódhasson. A Fegyelmi Bíróság egy elnökből és két ülnökből állana* A Fegyelmi Bíróság a kamara által megválasztott jury-tagok sorából alakul. Eljárási szabályai a Választott Bíróságok szabályzatával teljesen azonos volna. Az érdekelt feleknek visszavetési jogot ad és a bíróságok tagjait az eljáró kamarai titkár a felek jelenlétében sorsolja ki. A Választott Bíróságok új szabályzatát úgy a jogász-, mint a gazdasági körök általános helyesléssel fogadták. Altalános a megállapítás, hogy a vb.-ok tárgyilagos, gyors és szakszerű munkáját feltétlenül biztosítják. — Az eljrás díjtalan. Ez a körülmény lehetővé teszi, illetve helyesebben az érdekképviseleteknek és ipartestületek, nek törvényes kötelességévé teszi, hogy minden tisztességtelen, a magyar kereskedő és iparos érdekeit a legtávolabbról érintő támadás ellen, azonnal fellépjen és a legapróbb, de kihatásaiban kiszámíthatatlan delojalitásokat is még csirájukban fojtson el. Ugyanezt a jogot biztosítja minden versenytársnak. A peres eljárás költséges volta tehát már nem lehet akadálya a gyönge, perköltség viselésére alkalmatlan, ide s tova repülő, garázdálkodó alperesek megrendszabályozásának. Az alaptalan feljelentésekkel szemben pedig biztosítékot nyújt a 300 P-ig terjedhető pénzbírság. A Fegyelmi Bíróság ítéletének szankciója: 100 P-ig terjedhető pénzbírság és 70 P-ig terjed, hető perköltség megállapíthatási joga. Ki legyen a Fegyelmi Bíróság elnöke? Egyeseik szertant laikus bíró, mások szerinit, miként a Választott Bíróságoknál, hivatásos, aktív bíró. A választott bírósági eljárásban résztvevő laikus jury-tagok, de általában a jogászkörök is bírót kívánnak az elnöki székbe. A két, a felek által tag visszavetése után fennmaradt jury-tagokból kisorsolt laikus bíró és a jogász elnökből álló választott bíróság munkája előtt a legnagyobb elismeréssel hajlik meg nemcsak a magyar, de a külföldi jogász és gazdasági világ is. Ez a bíróság valóban hivatása magaslatán áll és ítéletei, mint a gyakorlati éleiből fakadó megoldások, mintaszerűek. A Fegyelmi Bíróság jogász, illetve aktív bíró elnöke végül biztosítaná a bíróság részére a bíróság mindmegannyi törvényes eszközeinek hatásos érvé. nyesülését. Minden érvelésnél azonban a legnagyobb nyomatékkal esik a latba a kereskedő, iparos és jogászkörök ama egyértelmű, sürgető kiáltása, hogy a Fegyelmi Bíróságok felállítása az egyedüli út, amely az üzleti élet valamennyi delojalitásának megfelelő eszközökkel és szankciókkal való megtorlására módot nyújt. Elejét veszi a versenyperekkel űzött visszaéléseknek, a jóhiszemű botlásokat levezeti a Fegyelmi Bíróságok megértő és méltányosságot követő üatáskörébe és a gazdasági élet követelményeinek szem előtt tartásával felépíti az egyes jogtestületek összekötő hídját. (Dr. B. István.) A csehszlovák kiárusítási törvényjavaslat. A cseh. kereskedelmi minisztérium megküldte az érdekeit köröknek a kiárusítási törvényjavaslatnak a végleges szövegét. A javaslat szerint kiárusítás alatt értendő az áruknak tömeges és gyorsított kicsibeni eladása olyan körülmények között, hogy a közönségben rendkívül előnyös kínálat benyomását kelti. Leltári szezonkiárusítást és »fehér heteket« (ínventur.Saisonverkaufe und Weisse Wochen) engedély nélkül is lehet tartani, de be kell jelenteni az elsőfokú iparhatóságnál. Minden más kiárusítás, mint például: olcsó hetek, maradékkiárusítás, csak hatósági engedéllyel tartható. Kétség esetén a hivatal, nak meg kell hallgatni a testületi és a kereskedelmi kamarát (Genossenschafts- und Handelskammer). A testület vagy a Grémium hozhat olyan határozatot, hogy leltári szezonkiárusítást, vagy fehér heteket csak bizonyos időben, vagy körzetben lehessen tartani. Az elsőfokú hatóság kiárusítás kérelme esetén a testület és kereskedelmi kamara meghallgatása után 30 napon belül határoz, az engedélyt 3 hónapra adhatja meg, a másodfokú hatóság különösen figyelemreméltó esetben újabb három hónappal hosszabbíthatja meg ezt a határidőt. Oly vállalatnak, amely két éve még nem áll fönn, csak azon esetben adható meg az engedély, ha a tulajdonos meghalt, vagy az üzletet elemi csapás érte, vagy más, egészen rendkívüli körülmények forognak fönn. Hivatalból nyomozás indítandó, ha bebizonyosodik, hogy a vállalkozó kérvényének beadása előtt három hónapon belül oly módon vásárolt, vagy rendelt meg, vagy szállított át üzletébe más üzletéből árukat, amely nem felel meg rendes üzletfolytatásának, vagy ha ba. bizonyosodik, hogy a kérvény adatai nem fedik a valóságot. Ily kiárusítás után a tulajdonos, vagy családtagja két éven belül nem kezdhet oly üzletet, melyben azon áruk bármelyikét is árusítja, amelyekre a kiárusítás vonatkozott. A javaslatra vonatkozólag az érdekeltségek legutóbbi tárgyalása azt a kompromissziós megoldást ajánlotta, hogy a külön engedély nélkül megengedett kiárusítások csoportjába a maradék kiárusítást is bevegyék. A törvény január l-re már életbe, léphet. íme a magyar törvény hatása. Csehszlovákia most valósítja meg azt a kívánalmat, amelyet nálunk ma — egyesek — szükségtelen rossznak tartanak. Vájjon nem helyes-e az a megállapítás, hogy a kiárusítás ezidősaerint nagyon is szükséges rossz. (Párniczky Mihály.) A megengedett áralákínálás határai Dr. R. Wawreczka kamarai titkárnak a Prager Presse nov. 13-i számában megjelent cikkéből idézzük a következőket: A háború utáni gazdasági jelenségek közé tartozik — így szól a cikk — az árrontás és áralákínálás közötti megkülönböztetés. Az utóbbi önmagában megengedett eszköze a versenynek. Az árrontás tényálladéka azonban még ingadozó fogalom. Ennek a fogalomnak a megállapítását már Ausztriában is sürgetik. A versenytörvény generális klauzulája alapján az általános bírói gyakorlat tiltott versenycselekménynek tekinti az áron aluli eladást, ha az márkacikkel történik, vagy törvénysértéssel, a hitelező kijátszásával, szerződésszegéssel, munkaidő be nem tartásával, kollektívszerződés megszegésével kapcsolatos cselekmény, vagy ha az állandóan és tervszerűen folyik. Ebiből következik ugyanis, hogy a;z áralákínálás, hia még oly kárt okoz is a versenytársnak, addij a határig meg engedett, míg erkölcstelen (kísérő momentumai nincsenek. P. A csehszlovák ipartestületek irányárak megállapítására kívánnak hatáskört. A központi kamara teljes ülésén dr. Zivansky főtitkár bejelentette, hogy a szaktestületek az utóbbi időben hatáskörüknek olyan irányú kifejlesztésére törekszenek, melynek alapján tagjaikra kötelező árjegyzéket, mini. mális árakat és kalkulációs irányvonalakat (Kalkulationsrichtlinien) írhassanak elő. Ezt vagy az iparrendelet, vagy a versenytörvény megváltoztatásával akarják elérni. (P. M.) A zárt márkacikkvédelmi rendszer a német joggyakorlatban. (Reichsgericht, 11., 10., 35.) Felperes (Ferd. Mühlhaus kölni cég, a 4711. cikkek előállítója) márkacikkeit közvetlenül detailistáknak adja el azzal a kikötéssel, hogy betartják a felperes által előírt árakat és a kérdéses márkacikkeket csak közvetlenül a fogyasztóknak szabad eladniok. Alperesnek felperes nem szállított, de ő a felperessel szerződéses viszonyban álló kereskedőktől mégis beszerzett ilyen cikkeket és azokat eladta az ő közönségének, az általa is ismert kikötött árak betartásával. Felperes kérte alperesnek abbanhagyásra., kártérítésre és ezenfelül arra való kötelezését, hogy márkacikké-