Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

IPARJOGI SZEMLE stb., stli. vonatkoznak. Mindmegannyi oly javaslatok, amelyek a vb-ok erkölcsi erejének fokozására törekszenek. Ehelyütt kell megemlítenünk Fábinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter úrnak az országgyűlés felsőházának ülésében tett ama nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy a kamarák mellett működő Választott-bíróságok minden tekintetben «gondosan működnek*. Hatáskörük kiterjesztését azzal indokolta, hogy «a vb-ok döntéseit az élet, amely kielégülést kíván, hclyesleéssel fogadta. És ez a döntő faktor' — nem pedig a jogászi szempontok feltétlen érvényesülése*. Hasonló elismeröszavakkal illeti a Zsűrik működését, amelyek döntései •-általános megnyugvást keltenek és magas erkölcsi nívón mozognak*. Pap József, a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke, ugyancsak a felsőház ülésében (a kamarai vb-ok hatáskörének kiterjesztését tartalmazó javaslat tárgyalása alkalmával) hangoztatja, hogy «a kereskedelmi és iparkamarák működése iránt a jogásztársadalom és az ügyvédi társadalom nagy része a legnagyobb elismeréssel és megértéssel viseltetik. Mindazok az institúciók és mindazok az intézkedések, amelyek a kamarák által végeztetnek, a kereskedelmi éleinek nagy hasznára I unnak és meg kell állapítanom, úgymond, hogy a tisztességtelen verseny terén, ezen a nagyon kényes területen is, már igen sok üdvös dolgot végeztek, kiváltképpen az eszmei javak oltalma tekintetében». Ez elismerőszavakat a zsűritagokhoz adresszáljuk. Övék az érdem, hogy erkölcsi megítéléseiket, amelyeket oly gondosan, oly ügybuzgalommal és annyi szeretettel készítenek elő, a kereskedő- és iparosvilág, úgyszintén a «jogásztársadalom nagyrészei> ^elismeréssel és megértéssel^ fogadja. A tisztességtelen versenyről szóló törvény módosítása. (Egyeztető eljárás.) Az üzleti hirdetések korlátozása és a tv. szóló 1923. V. te. módosítása tárgyában benyújtott javaslat tárgyalása alkalmával Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tette eme kijelentést: «a legnagyobb elismerés és köszönet jár a keresk. min. úrnak azért, hogy oly intézkedéseket tett, amelyek megakadályozzák a felesleges perek kumulálását. A perik valóban, úgymond, nem arra valók, hogy azokkal visszaéljenek az emberek és szaporítsák azokat ok nélküh. A törvényjavaslat, amelyet az országgyűlés és a felsőház is immár elfogadott, azt akarja megakadályozni, hogy ha egy kereskedő a tv.-be ütköző dolgot csinál, akkor, ha már egy per van folyamatban, az összes versenytársak, vagy azoknak nagy része, ne léphessenek fel külön-külön perekkel a beszüntetés iránt. A törvényjavaslatnak ebbe a gondolatába kapcsolódik bele az Egyeztető bizottságoknak a kamarák és az érdekképviseletek által való létesítése. Altalános elvek. Az egyeztetési eljárás lefolytatására hivatott testületek egyeztető-bizottsága, illetve bizottságai hatáskörébe csak oly ügyek tartoznak, amelyekben a kérelmező (panaszos) indítványa kizárólag a közte és versenytársa, illetve versenytársai között felmerült vitának bíróságon kívül, békés úton való elintézésére irányul. — Aki a tisztességtelen versenytörvény értelmében kereset beadására jogosult (Tvt. 24. §), a keresetnek az illetékes bíróságnál történő beadása előtt, az illetékes egyeztető-bizottságok előtt panaszlottnak módot nyújthat arra, hogy az egyeztető eljárás során védekezését előadhassa, -sértettnek a kívánt elégtételt felajánlhassa, vagyis az ügynek békés úton való elintézése végett az illetékes egyeztető-bizoltságnak ilyirányú támogatását, javaslatát kikérhesse. — Az illetékesség a rendes bíróság illetékességére vonatkozó elvekhez igazodik, azzal a változtatással, hogy az eljárásra jogosult (14. §.) szabadon választhat a panaszlott üzleti telepe, vagy ilyennek nemlétében, lakhely szerint illetékes testületek (2. §.), vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamarák között. — Az egyeztető-bizottságok előtt kötött egyezségnek ugyanazon joghatálya van, mint a kifogásolt üzleti eljárást, illetve magatartást szabályozó bírói egyességnek. — Az eljáró egyeztető-halóságok a felek kifejezett írásbeli hozzájárulásával, mint választott bíróságok is működhetnek, amely esetben a választott bíróságok megalakulására és eljárására az 1911:1. tc. XVII. címének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. — Az egyeztetési eljárást lefolytató testület az előtte tárgyalt ügyben uem léphet fel felperesként. — Az egyeztető-bizottságok lelett a közvetlen felügyeletet az illetékes kamara elnöke gyakorolja. — Az eljárásnak az egyeztetőbizottság előtt történő folyamatba tétele sem a határidőnek folyását, sem a/, elévülést nem akasztja meg és annak folyamatban létele nem gátolja az ügynek bírói útra való terelését. Eljárás: Az egyeztető-bizottság az egyes ügyekben az elnökből, 2 tagból és ugyanannyi póttagból alakul. A szükséghez képest a testületek több egyeztető bizottságot is szervezhetni k. Az egyeztető-bizottságok írásbeli teendőit a testületek által kijelölt titkár, illetve titkárok végzik, akik a zárt tanácskozásokban is résztvehetnek, azonban szavazati joguk nincsen. — A felek megegyezhetnek abban, hogy az egyeztetési eljárást az illetékes testületeknél, illetve kamaráknál (azok titkárainak közreműködésével) egy, szabadon választott egyén tlőtl lefolytathassák. — Az egyeztető-bizottságok elnökét és tagjait a testületek közgyűlése (kamarák teljes ülése) titkos szavazás útján egy évi időtartamra választja. A budapesti kamara mellett működő Zsűritanács az előadói javaslatol helyeslőleg tudomásul vette. Függetlenül a törvényes szabályozástól, ez intézménynek erkölcsi alapon törli'nő felállítását kívánatosnak tartja. Abból az elgondolásból indul ki, hogy amennyiben ez intézmény működése köztudomásúvá válik és ennekfolytán a bíróság is felhívja annak igénybevételére az érdekeltség figyelmét, áldásos munkát fog végezni. Egyfelől védelmet ad a jóhiszemű alpereseknek, másfelől pedig tehermentesíti a bíróságot a sokszor valóban peren kívül és nagyobb megnyugvásra elintézhető ügyekben. A budapesti kamara mellett működő Zsűrik ügyrendjének módosítása. Az 1923 : V. versenytörvény alapján a budapesti kamara mellett működő és a kereskedelemügyi minszter úr által jóváhagyott ügyrend 14. §-ában nyert jog alapján a kamara megalakítja állandó bizottságait. A kamara a gyakorlati tapasztalatok mérlegelésével úgy találja, hogy az eleddig szervezett két állandó bizottság helyett célszerűbbnek mutatkozik négy, és pedig 30—30 tagból álló állandó bizottságnak és egy 50 tagból álló Zsűritanácsnak felállítása, amey bizottságok, illetve tanácsok továbbra is az eleddig követett általános elvi szempontok figyelembevételével működnek. Az eleddig megváltozott három elnökségi tag helyett a több bizottság működésére való tekintettel 12 tagot választ. Ügy az egyes bizottságokat, mint az egyes bizottságokba beosztott 3—3 elnökségi tagot a Zsűri-iroda titkára a felek, illetve általános közérdekű kérdésekben 2 zsűritag jelenlétében kisorsolja. I. Bizottságok: Az egyes konkrét esetekben kisorsolt Zsűribizottságok hatáskörébe tartoznak: a) a kamara elnöksége által e bizottságokhoz utalt kérdések; b) szakvéleményadás a bíróságok, avagy hatóságok által a kamarához áttett peres ügyekben; c) döntés, a felek közös megkeresése alapján, panaszos ügyekben; d) irányító véleményadás az egyes szakmák érdekeit érintő oly kérdésekben, amelyek eldöntése egyfelől sürgős, másfelől pedig a tényállítások (ujsághirdtések stb.) minden tekintetben tisztázottak. II. Zsűritanács. Általános, a magyar kereskedelmet és ipart érintő közérdekű kérdésekben a kamara elnöksége elrendelheti az állandó (négy) bizottságok tagjaiból alakítandó Zsűri-tanács egybehívását. A Zsűri-tanácsok tagjai: a) az állandó bizottsági tagok sorából két zsűritag jelenlétében kisorsolt 50 tag, b) az állandó bizottságok elnökei. Az állandó bizottságok határozatképességéhez az elnökkel együtt 11, míg a Zsűri-tanács határozatképességéhez az elnökön kívül 20 tag jelenléte szükséges. Az állandó bizottságok határozataikat szótöbbség alapján hozzák meg és a határoza-