Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 4. szám - Versenyjogi és védjegyjogi határ-kérdések 1. [r.]

IPARJOGI SZEMLE Az Iparjogvédelmi Egyesület 25 éves jubileumi közgyűlése Az Iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten Nándor dr.' egyetemi tanár elnöklete alatt tartott közgyűlésében az ipar-v jogvédelmi törvények reformmunkáival kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Elnök szükségesnek tartja, hogy az Iparjogvédelmi Egyesület az iparjogvédelem mindmegannyi kérdéseire kiterjedő egységes, és az egész jogterületet átfogó jogi, munkát terjesszen az illetékes fórumok elé. Ez a munka, úgymond, foglalkozna az iparjogvédelmi törvényekkel szemben elhangzott panaszokkal, reámutatna az iparjogvédelmi törvények hiányaira, a versenytörvénynek az egyes ipartörvényekre gyakorolt kihatásaira és végül jelezné a reformáló munka irányait. Javasolja, hogy e kérdések előkészítésével Bernauer Zsigmond, dr. Fazekas Oszkár (szabadalom), dr. Szenté Lajos, dr. Malonyai Emil (védjegy), dr. Meszlcny Ar- ! túr, dr. Beck Salamon és dr. Szenté Lajos (versenytörvény), dr. Fazekas Oszkár, Bernauer Zsigmond (ipari mintaoltalom), dr. Szálai Emil, dr. Ranschburg Nándor és dr. Palágyi Róbert (szerzői jog) előadók bízassanak meg. Javasolja továbbá, hogy az elnökségből, az előadókból és a főtitkárból álló szerkesztő-bizottság alakuljon, melynek feladata a különböző jogterületeket feldolgozó munkák összeegyeztetése. Az az óriási haladás, amelyet az Egyesület alapítása óta az eszmei javak oltalmának ügye tett — úgymond —, távolról sem hézagmentes, sőt sok tekintetben messze elmaradt az idők gyakorlati követelményei mögött. Az Egyesület azzal váltja meg a maga számára a létjogot a további 25 esztendőre, ha a tervbevett kollektív előkészítő munkával lerakja az alapokat oly törvényhozási alkotások számára, amelyek az eszmei javak egész jogrendszerét az elmulasztottak pótlásával minden tekintetben korszerű színvonalra emelni alkalmasak lesznek. Dr. Fazekas Oszkár ügyv.-alelnök a maga részéről is mindenben csatlakozik az elnöki javaslathoz. Az elnökség — úgymond — azon a felfogáson van, hogy a jelen idők nem alkalmasak arra, hogy zajos külsőségekkel ünnepeljük a 25. éves egyesületi munka e nevezetes évfordulójának az elérését. Az imént elhangzott elnöki javaslat oda tendál, hogy mégse múljon el nyomtalanul a negyedszázados jubileum. Szóló az Egyesület által eddig is zajtalanul folytatott tevékenységhez a maga részéről is oly mérföldkő felállítását tartja a legméltóbbnak, amely nem a multat lezárni, hanem a jövőbe nézni és értékeset teremteni van hivatva. Hiszi, hogy ebben a szellemben szószólója a közsyűlés egyhangú felfogásának, amikor örömmel üdvözli az elnöki javaslatot és annak valóraváltásához az Egyesület minden aktív tagjának buzgó és intenzív közreműködését kéri. (Általános helyeslés.) Kelemen András ismerteti a londoni kongresszus munkarendjét és mint a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség titkára, felkéri az Egyesületet, hogy a londoni konferencián képviseltesse magát. Majd Beck Salamon dr. ügyvéd tartotta meg előadását a „Verseny és a védjegytörvények határkérdései1 címen. Az előadást lapunk más helyén közöljük. Ezután dr. Bányász Jenő főtitkár terjesztette elő évi jelentését. Dembitz Gyula elnökségi tag a jubileumi közgyűlésből kifolyólag meleg szavakkal emlékezik meg dr. Baumgarten Nándor elnök és munkatársainak értékes munkájáról, amelyért a közgyűlés nevében hálás köszönetet mond. Végül megválasztották a tisztikart. Elnökként egyhangúlag dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanárt választották meg. Társelnök lett: Saxlehner Kálmán. Ügyv.-alelnök: dr. Fazekas Oszkár. Alelnökök: Bernauer Zsigmond műegy. m.-tanár, dr. Kunz Ödön, egy. tanár. Elnöki tanács osztályvezető tagjai: dr. Bálás P. Elemér igazságügyminiszteri min. tan., Belatini Belatiny Artúr, az Iparjogvédelmi Szövetség elnöke, Bérezi Róbert szab. ügyvivő, Dembitz Gyula kam. tag, dr. Fodor Ármin kúriai tanácselnök, dr. Hallá Aurél keresk. min. tanácsos, dr. Keleti Kornél gyáros, dr. Mayer Géza, a szab. bíróság elnöke, dr. Meszlény Artúr egy. tanár, dr. Neuhold Ferenc kúriai bíró, Neumann Károly egy. tanár, Ranschburg Viktor, Schilling Zoltán, a szab. bíróság elnöke, dr. Schuster Rudolf, a szab. felsőbíróság ny. elnöke, dr. Szálai Emil ügyvéd, Székács Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Előadók: dr. Beck Salamon, dr. Bérezi Antal, Kelemen András, dr. Malonyai Emil, dr. Palágyi Róbert, dr. Ranschburg Nándor, dr. Szász János, dr. Szenté Lajos, dr. Ullmann Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat Antal, dr. Urbach Lajos, dr. Vásárhelyi László, dr. Richter Béla. Pénztáros: Gerö Emil. Ellenőr: Fehér Gyula. Főtitkár: dr. Bányász Jenő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Joggyako? lat* Abbanhagyás. Az abbanhagyás puszta ténye, hogy t. L versenytárs a kifogás tárgyává tett hirdetést a kereset beadása előtt önként abbanhagyta, a magatartás sérelmes voltának elismerése nélkül nem zárja ki az ismétlés veszélyét. Az abbanhagyás ténye folytán azonban a Kúria nem látta kellőképpen megokoltnak az ítélet hírlapi közzétételét. (Kúria 4416—930.) «S. versenytársam minden vevó'jét meg fogom szerezni*, nem tisztességtelen verseny, mert a vevőszerzés, amennyiben a tisztességes verseny határain belül történik, a szabadverseny folytán kifogás tárgyává nem tehető. (Kir. Tvszék 41.496—931.)* Ábrázolások reklámszédelgő jellege. A kir. Kúria megállapítja, hogy az ábrázolásoknak reklámszédelgő jellege lehet, amennyiben hibás árukat olyképpen mutatnak be a közönségnek, hogy annak ócsárló jelentményéből a közönség azt a következtetést vonja le, hogy kizárólag a hirdető áruja kifogástalan. Az ábrák és szöveg egybevetéséből a Kúria megállapítja, hogy annak a valóságnak semmikép meg nem felelő értelem tulajdonítható, hogy egyedül a hirdető gyárt kifogástalan minőségű árut. Hirdető eljárása reklámszédelgés. (Kúria 4416—930.) Közismert vállalat kezdó'betűje utánzásokkal szemben oltalmat élvez. A kir. törvényszék a Hangya Szövetkezet eladási irodája részéről az árukon és nyomtatványokon alkalmazott „H" betűnek ugyanoly törvényes erőt ad, mint magának az egész cégszövegnek. (Bp. kir. Tsz. 45.261—928)* Márkás áruk hatósági támogatása. Az általános patkányirtás alkalmával Budapest székesfőváros polgármesteri hivatala rendeletben előírta a közönség által használandó irtószerek neveit, amelyek az egyes vállalatok védjegyes áruinak elnevezései voltak, továbbá „Patkányirtási akció irodája" címen közös eladási és szétosztási helyet létesített. A székesfőváros e ténykedését egyesek perrel támadták meg. A bíróság a hatóság diszkrecionárius jogkörébe tartozónak tartotta ama eljárását, hogy a közegészségügy érdekében milyen szelekciót alkalmaz. A bírói indokolás szerint tehát sem a szerek kiválasztásából, sem ama körülményből, hogy a hivatal közös eladási helyet létesített, a versenytörvény tiltó rendslkezéseibe ütköző magatartásnak nem tekinthető, mivel e tényből még nem vonható következtetés arra, hogy a hatóság egyes versenytársakkal összejátszott és a magánverseny célját kívánta szolgálni. (Bp. kir. Tsz% 38 850—931.)* Valamely vállalatnál a csak formailag szereplő tagok is felelősségre vonhatók. A kir. törvényszék tisztességtelen versenynek minősítette a vállalatnál csak formailag szereplő versenytárs ama eljárását, hogy kifelé harmadik személyekkel szemben tiltakozás nélkül tűrte, hogy büntetendő cselekmény az ő nevében is elkövettessék, sőt azok elkövetését a maga részéről is nemcsak hogy tűrte, hanem előmozdította. (5781—931.) Szolgai utánzat. A budapesti kir. törvényszék valamely Vállalatnak azt a cselekményét, hogy egy dal szövegét ugyanabban a formában nyomatta ki, mint versenytársa, e nyomtatvány hátlapján a versenytársához teljesen hasonló formában a saját vállalatát hirdette és ezeket a nyomtatványokat a versenytárs vállalatában osztogatta, — tisztességtelen magatartásnak minősítette. A bíróság nem tartotta ügydöntő jelentőségűnek ama tényt, hogy vájjon a perbevont vállalat kapott-e engedélyt a cédulák osztogatására, sem azt, hogy joga volt-e a röpcédulákat a versenyvállalat helyiségeiben szétosztani. (4393—931.)* A sérelmes magatartásoknak sajtóközleménnyel való elkövetése, a tisztességtelen versenyről szóló törvény 35. §-ának 2. bek. szerint a pénzbeli elégtételhez való igényt egymagában is megállapítja. (Tábla.) * A csillaggal jelzett jogesetek nem jogerősek. jgimiMrwyiimaa«nii iMnnnitirmumiiiinimiiiiii ni ininiíiw ¥H r Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Fazekas Oszkár. Szerkesztőség: V, Alkotmány ucca 8., III. em. Aut. 264—03 Kiadóhivatal: VII, Erzsébet körút 5., I. em. Telefon: József 462—99 nyomása Nyomdaigazgató: Wózner Ignác