Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8-9. szám - Ankét a Juryk és Választott Bíróságok működéséről. Nyilatkozatok jogász-, kereskedő- és iparoskörökből

IPARJOGI SZEMLE xxv. ág; GEWERBERECHTLICHE m 8 9. Sz. RUNDSCHAU HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT , dahrlicher Bezugspreis AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 11HR!VETSLZETTU:NG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Ankét a JuryK és Választott Bíróságok működéséről NyilatKozatoK jogász-, KeresKedő- és iparosKöröKből A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a kamara mellett működő zsűrik és választott bírósúgok működései öl minden évben jelentést tesz a-kereskedelemügyi, igazságügyi miniszter uraknak, továbbá a m. kir. Kúria elnökéinek, a budapesti kir. Ítélőtábla és a kir. törvényszék elnökeinek. Hogy a kamara e jelentése minden tekintetben Ilii képét adja a választott bíróságok és a zsűrik működésének, ez intézményekkel szemben elhangzott panaszoknak és reformjavaslatoknak, e célból a kamara irodája módot nyújt mindazoknak a jogászoknak, ;.kik bárminő irányban is a választott bíróságok, illetve zsűrik működését megfigyelhették, hogy előterjesztéseiket, véleményeiket megtegyék, illetve panaszaikat előterjeszthessék. Az alábbiakban a kamarához beérkezett előterjesztéseket lehetőleg teljes terjedelműkben ismertetjük, úgyszintén közöljük a jogászkörük részéről elhangzott előterjesztések, panaszok és reformjavaslatokkal kapcsolatban a zsűrinek észrevételeit. Kiváló súlyt helyezünk arra, hogy a választott bíróság és zsűri működésével kapcsolatban elhangzott kritikai megjegyzéseknek hü képét adjuk. E cikk első részében a jogi oldalról elhangzott észrevételeket. A kereskedelem és ipar köreiben általános az a felfogás és az a kívánság, amely az iparjogvédelem terén szükséges ítélkezésbe a tárgyi szaktudás és ismeret bevitelét óhajtja é.s természetszerűleg innen ered a gyakorlati élet terén működő szakkörök előszeretete a választott bíráskodás iránt. A jogászvilág felfogása egyértelmű abban, hogy mindenütt ott, ahol főleg a szakmabeli ismeretek a helyes meglátás előfeltételei, a választott bíróságok hivatásukat példásan töltik be. Ilyen tárgykör szerintük az a munka, amelyet a tőzsdebíróságok ítélkezése felölel. Ezek a bíróságok valóban feladatuk magaslatán állanak, főleg azért, mert a felek itt rendszerint nem a bírákat választják, hanem a bírását/ ítélkezésének vetik magukat alá és így rendszerint nem visznek befolyást a bírák személy szerinti kiválasztására, — ami kétségkívül nagy garanciája a bíróság elfogulatlanságának. Minthogy azok az ügyek, amelyek a kamara mellett műkid 0 választott bíróságok és a zsűri ítélkezés* alá kerülnek, a kereskedelem és ipar konílagrációiból adódnak. — elvileg tehát feltétlenül helyeselni kell mindkét intézményt. Egyértelmű a jogászkörök felfogása abban az irányban, hogy e két intézmény vulóban elismerésre méltó munkásságot fejt ki», amikor a szerintük fennforgó intézménybeli fogyatékosságai ellenére is nenunciációiban oly magas színi tudott megőrizni.» A tárgykör, amelyet a kamara mellett működő két intézmény kifejt, egyes jogászok véleménye szerint azonban nem mindig bírja a helyes meglátás feltételeit kereskedelmi és ipari szakismeretekben, sőt szerintük az esetek túlnyomó többségében nem, mert hiszen *az esetek javarészét a jogi kérdések dominálják.• — Szerintük úgynevezett tquestiones mixtae vei, vegyes kérdésekkel állunk szemközt, amelyeknél a helyes ítélkezés szempontjálból "úgy a jogi ismeretek, mini a kereskedelmi és ipari szakismeretek egyaránt nélkülözhetetlenek. Ha ennek az állításnak a helyességét felismertük, a megoldás iránya tulajdonképpen adva van. A tényleges megoldás azonban szerfelett nehéz. Hiszen még a tőzsdebíróságoknál is, amelyek leginkább éppen a tőzsdei usance-ok alkalmazásában élik ki magukat, ott van a jogilag képzett titkár, aki informálja a bíróságot a jogi helyzetről, «nem ritkán nagy befolyást visz előterjesztésével az ügyek eldöntésére», a felek sok esetben előtte tárgyalják le, előkészítőleg, de a dolog érdemében ügyüket és így «a jogi elemnek lényeges befolyása OSÍIY' van. Jogi kisiklások ennélfogva ritkábbak és a felek az ítéleteket megnyugvással fogadják. A kamara mellett működő zsűri és választott bíróság főképpen éS elsősorban a tisztességtelen verseny és az ezzel rokon ipari tulajdon jogügyei elintézésére vannak hivatva. Ezekben az ügyekben sokszor ".nehezen lehet meghatározni, vajion a kommerciális, avagy a jogi elem van-e túlsúlyban, de egészen kétségtelen, hogy a megfelelő jog: megítélés nélkül ezek .'ÍJ ügyek nem dönthetők el. helyesen, illetve a felek jogérzetének sérelme nélkül.* A kérdés jogi megvilágítás szerint abban domborodik ki, vájjon a döntést jogilag képzett bírákra bízzuk-e és ezeket erősítsük kommerciális képzettségű szakférfiákkal, mint ítélőbírákkal, avagy fordítva, hogy a kommerciális élet szövevényeiben jártas szaktestület erősíttessék-e meg erőteljes jogi képzettségű és minden egyéb tekintetben is kiváló egyéniségekkel, akiknek hivatása a jogi kisiklásokra hajló, egyébként azonban rendkívül értékes és az ítélkezésnél pótolhatatlan kereskedelmi elemet a kellő irányban megtartani. A kereskedelmi szakférfiak szabad gondolkodása, egyes jogászok véleménye szerint. «szereti magát túltenni bizonyos törvényes rendelkezéseken, ha azok megítélése szerint nem helyesek, ami olykor-olykor nem is volna hiba, ha elavult és a kor követelményeinek meg nem felelő törvényalkotásoki ól van szó, mert hiszen a magyar jogban nem ismeretlen a szokásnak is törvényrontó ereje. Sokszor azonban a kereskedelmi szakismeret egymagában nem képes arra a helyes disztinkcióra, mikor vehetné kezdetét elavuló törvénnyel szemlu'ii a. törvényrontó szokás, amely természetesen a legritkább esetekben következhetnék be, mert az esetek legtöbbjében abban a helyzetben lesznek a jogászikig képzett tagok, hogy rámutassanak egyfelől a törvényeknek megfelelő döntés szükségességére és arra, hogy az alkalmazandó tói vény mrgfelel az igazságosság követelményeinek is oly esetekben, amikor a kereskedelmileg képzett szakférfiak a törvény rendelkezéseit nem tartják igazságosnak. A jogásziing képzett tagok a legtöbb setben abban a helyzetben is lesznek, hogy rámutassanak, hogy a Iörvénynek megfelelő döntés a konkrét eset szempontjából is igazságos.» E jogászi vélemények oda nyilatkoznak, hogy abban az esetben, ha szabad volna a választás é.s nem találnák magukat szemközt, • már nagyjában és egészében megelégedésre működő intézményekkel, préferenciát nyújtanának oly megoldásnak, amely a rendes bíróságot szaturálná kereskedelmileg képzelt kiváló egyéniségekkel és pedig oly formán, hogy a rendes bíróságoknál ez ügykörben már az elsőfokon ölös tanács alakíttatnék, amely tanácsnak két tagja kötelező módon kereskedelmi szakférfiú lenne természetesen tanácskozási és .szavazati joggal.» Ma azonban a jogászok szerint is — ^tekintettel azokra a Já'páló eredményekre, amelyekre ez a két intézmény visszatekint* — csak arról lehet szó, minőképpen javíttassék ez intézményeknek működése abban a 'ekinteiben, hogy a jogkereső közönség még több esetben fogadja megnyugvással a választott bíróság és a zsűri működését". Ami a Választott Bíróság kérdését illeti, az 1923 :V. te. 44. §-át egyes jogászok nem tartják szerencsés megoldásnak. A választott bíróság eszméjének nem felel meg az, hogy az egyik peres fél, a felperes legyen jogosítva meghatározni, hogy az alperes köteles magát e bíróság ítélkezésének alávetni. Az alperes ill alakilag hátrányban van és amennyire helyes volna a rendes kereskedelmi ügyekre, amelyek nem a tözsdebíróság ügyköri megítélése alá tartoznak, a kamaránál választott bíróságot instituálni, az ily választott bíróság kompetenciáját csak abban az esetben statuálnák, *ha