Iparjogi szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - Az üzleti és üzemi titok jogi oltalma

IPARJOGI SZEMLE . amely magyar gyártmányokat szállít és igyekszik az országban elhelyezni, kétségkívül kárt okoz. Ezt nem enyhíti az a •körülmény, hogy ha a megrendelők ideiglenesen bele. is egyezőnek idegen gép átvételébe, és ha ez o kormányhatóság hozzájárulásával történik is, mert ezt nyilván abban a feltevésben teszik, hogy a gyár az idegen gépet a kicseréléshez szükséges , időn belül ki fogja cserélni. (Vb. 3G47—1929.) „Figyelmeztetés". (A peres eljárás folyamatbatételének közlése.) A „Figyelmeztetés"-ben a felperes közhírré teszi, éhogy az alperes és más cégek ellen is védjegybitorlás és tisztességtelen verseny miatt eljárásokat tett folyamatba, — zár! latot foganatosított; felperes tehát, még mielőtt a folyamatba !j tett ügyekben jogerős bírói határozat hozatott volna és "e határozat közzététele megengedtetett volna, alperest pellengérre állította és saját jogos érdekeinek megóvásán túl.menö ezen eljárása ellen alperes jogosan védekezett. Egyébéként is megállapítható, hogy alperes a „Figyelmeztetés" ellensúlyozására kiadott körlevelet 1928. évi november hó 14-én rendelte meg, s november 16-án kezdte meg annak szétküldé! sét, amikor még a korábbi perben az egyesség megkötve nem J volt, s igaz ugyan, hogy a körlevél szétküldése az egyesség •megkötése után sem szűnt meg, de az egyességben sem vállalt az alperes kötelezettséget arra nézve, hogy a viszonteladó ke. reskedöknél raktáron levő, s esetleg a felperes impresszumáéval ellátott üvegekben levő alperesi áru forgalombahozatalát megakadályozza; sőt az egyességkötés alkalmával hangsúlyoztatok, hogy az alperes raktárából már elszállított üvegekre az egyesség nem vonatkozik. (Vb. 52.982—1929.) Gépek demonstrálása által elkövetett tisztességtelen verseny. (Jóhiszeműség.) Ugyanolyan fajtájú gépeknek egymás mellett való bemutatása és a gépek szerkezeti különbségének egymással szembeállítása csak akkor történik kifogástalanul helyeGen, ha a gépek minden szerkezeti részlete, különösen az, amely .éppen a kiélezett különbségre vonatkozik, bemutatást nyer. Helytelen eljárás volt ennélfogva az alperes mérnökének az az eljárása, mikor a többi gépeknél pontosan demonstrálta az érdeklődők előtt azoknak azt az előnyét, míg a másik gépnél nem mutatta be, hogy annak is van olyan szerkezete, amely ugyanezen eredmény létrehozására alkalmas; csupán azt élezte ki, hogy az utóbbinál ohmikus ellenállás van, amely a fe. szültségcsökkenést előidézi, míg ez a többieknél elő nem fordulhat. Annál inkább legalább is felületesnek bélyegezhető ez az eljárás, mert a szakértő szerint is az ily gépek körül kellő . szaktudással nem bíró és a különféle gépek szerkezetét nem ismerő vásárló kedvét ez a megtévesztő bemutatás könnyen a másik gép hátrányára kedvezőtlenül befolyásolhatta. A demonstráló rosszhiszemű eljárása az eset súlyosabb elbírálására alkalmas lehet ugyan, azonban a tisztességtelen verseny szempontjából a jóhiszeműség nem eredményezheti a teljes felmentést, mivel a tisztességtelen verseny tényálladéki eleme, az üzleti versenynek a minden kereskedőt kötelező üzleti tisztességbe ütköző volta, a jóhiszemű eljárás mellett is fennforog, és ezért az alkalmazottja ténykedéséért felelős alperes a versenytárs felperessel szemben való felelősség alól nem mentesülhet. (B. Vb. 3647—1929.) A védjegylajstromozás még nem forgalombahozatal. Felperes sör és főleg az ezzel kapcsolatos reklámáruk megvédésére korábban bejelentett „Salvator" védj.egye alapján kéri alperesnek arra való kötelezését, hogy a pótkávéra, cukorkaárukra bejelentett „Salvator" védjegyének használatát hagyja abba. A kir. törvényszék felperest keresetével elutasította, mert alperesnek az a ténykedése,- hogy a Salvator nevet a tényállásban írt árukra belajstromoztatta, nem vonható a tisztességtelen versenyről szóló törvény egyik felperes által felhívott §-a alá sem, mert a 2. § szerint áruk forgalombahozatalánál nem szabad a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek, és megtévesztésre alkalmasak, a 9. § szerint pedig árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben, vagy olyan elnevezéssel forgalomba hozni sem áru szállításánál, vagy üzletfelek szerzésénél olyan segédeszközt vagy megjelölést használni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. A fentiekből kivehetően a „forgalombahozata'nál" nem szabad „használni1' a hivatkozott külső megjelölést, illetve nem szabad olyan hírt terjeszteni, amely a törvénybe ütköző cselekmény lenne, minthogy azonban az alperes csupán azt tette, hogy a felperes által forgalomba nem is hozott árukra lajstromoztatta be a Salvator nevet, de azt nem használta (tehát nincs mitől eltiltani), a panaszolt ténykedés így nem vehető a tisztességtelen verseny törvényben tiltott cselekmények közé tartozónak. Az alperes panaszolt cselekménye legfeljebb előkészületi cselekménynek minősíthető, az ehhez hasonló ténykedés azonban a cselekményeket sokkal szigorúbban mérlegelő büntetőjog szerint is csak a legnagyobb horderejű -bűncselekményeknél kell büntetni, de a magán és kereskedelmi jog ebben a tekintetben az enyhébb álláspontot foglalja el s még az 1923 :V. tc.-nek az üzleti versenyt a legtágabb értelemí ben ellenőrző 1. §-a is csak azt mondja, hogy üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytatni: a kir. törvényszék nem találta az inkriminált cselekményt ez alá § alá sem vonhatónak, mert al- peres csak belajstromoztatta a Salvator nevet, de azzal nem élt; bár az a körülmény, hogy a köztudomás szerint a felperest illető Salvator nevet alperes belajstromoztatta, nem szól jóhiszeműsége mellett, különösen az ő esetében, mert neki, mint sör és tápszerek előállításával foglalkozónak igen jól kellett tudnia, hogy a Salvator névnek milyen jelentősége van. — (B. Tsz. 13 P. 38.718—1929/7.) Az ítélet, amely nem jogerős, mint érdekes és éles bírói megállapítást közöljük. Megvesztegetés. Más cég alkalmazottjának jobb alkalmazás ígérése azon célból, hogy az alkalmazott szolgálatadójának üzleti s üzemi titkait elárulja, a megvesztegetés ismérveit kimeríti. Minthogy az alperes eljárásából megállapítható, hogy a felperes üzleti s üzemi titkait megszerezni csak azért lehetett érdekében, hogy a felperessel esetleg sikeres versenyt folytathasson, az a körülmény, hogy az alperes az áruk gyártását s a felperessel való üzleti versenyt tényleg meg nem kezdette, eljárását nem menti, s nem változtat azon a tényen, hogy a felperes üzleti s üzemi titkait nyilvánvalóan verseny céljából igyekezett a felperes alkalmazottjának megvesztegetése útján megszerezni: — alperesnek ezt az eljárását a választott bíróság a jóerkölcsökbe s az üzleti tisztességbe ütközőnek találta. (Vb. 52982—1929.) Hírnévrontás. Felelősség. Tanuk nem kifogásolt vallomása alapján a választott bíróság tényként megállapítja, hogy az alperesnek K ... nevű igazgatója 1928 november 9-én a tanúnak, aki a felperes reklámlámpa szabadalmát Ausztria területére megszerzett „D ...." vállalat tagja, azt mondotta, hogy a felperes a reklámlámpája szabadalmának megsemmisítése iránt indított pert jogerősen elvesztette, s ez neki 1500 pengőjébe került. Nem vitás, hogy a fentidézett kijelentés tartalma valótlan volt, miért is, figyelemmel arra, hogy K..., aki a kijelentést tette, még jelenleg is az alperesi részvénytársaság igazgatósági tagja, nyilatkozata tehát az alperes nevében és a konkrét ténykörülményeit tekintve, versenyző célzattal történtnek tekintendő. (Vb. 52.982—1929.) Megtévesztő — hatósági jellegű — vállalati megnevezés használata. A felperes tisztességtelen verseny abbanhagyúsa miatt indított az alperes ellen keresetet azon az alapon, hogy az alperes nem a saját bejegyzett cége alatt, hanem be nem jegyzett és iparigazolvánnyal nem igazolt cégelnevezés alatt vesz részt a versenytárgyalásokon, ezzel a szakmabeli iparnak és kereskedelemnek kárt okoz, sőt a hamis cégjelzéssel bélyegilletékmentességet is szerez magának, ami egyenlő árajánlat esetén neki 2)4% előnyt jelent. <— A dolog anyagi részét illetően az 1923 :V. tc. 7. §-a értelmében üzleti vállalata körében senki sem használhat oly céget, amely őt meg nem illeti. Az alperes cége, mint „Országos .... Rt." van bejegyezve, őt tehát egyedül ez a cégelnevezés illeti meg a cégvalódiság elve folytán. Mint a „M. ...... Hatósági Üzeme" bejegyezve nincsen, ez a cégelnevezés tehát meg nem illeti, és arra sem merült fel a perben adat, hogy a hatósággal kötött szerződés e cégmegjelölés használatára az alperest feljogosította volna, — erre tényállítást sem tévén. Ily körülmények között az alperes eljárása a törvény 1. §-ába ütközik, mivel az alperes azzal, hogy versenytárgyalásain őt meg nem illető és hatósági jellegre mutató cégelnevezést használt, a versenytársaknak súlyos kárt okozott. (Vb. 51.371—1929.) Versenytilalom. Felelősség a jogutóddal szemben. Felperes magatartásának mérlegelése. A peres felek között létrejött versenytilalmi megállapodás tartalma az, hogy az ismertebb nevű felperessel fennállott jogviszony megszűnte után egy évig sem az alperesnek, sem jogutódjának kelmefestési és tisztítási munkát az alperes által bérelt üzlethelyiségben vállalnia nem szabad. Ahhoz kétségtelen joga volt alperesnek, hogy az összeköttetés megszűnte után azt a helyiségrészt, ahol a felperes részére a felvevőhely volt, vagy a két helyiségrész megcserélésével üzletének a másik részét bárkinek albérletbe adhassa, — ámde ugyanolyan természetű üzlet részére, mint a felpei-esé, azt az összeköttetés megszűntétől számított egy évig albérletbe nem adhatta, vagyis az üzlethelyiségben tisztítási vagy festési munkát senki részére nem vállalhatott. Erészben a versenytilalmi megállapodás nemcsak az alperest magát, hanem a jogutódját is lekötötte. Atekintetben pedig, hogy a jogutódja ilyen természetű üzletággal a helyiségben ne foglalkozzék, a felelősség alperest terhelte, mert a felperessel ö állott szerződéses jogviszonyban. Alperes eljárása a tvt. 1. §-ába ütközik. (Vb. 2513—1929.) Ujságüzem Rt., Budapest, VII, Erzsébet körút 5: Felelős üzemvezető: Wózner Ignác.