Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 3. szám - Az üzleti tisztesség védelme. Kartel, bojkott, fekete lista, ajándékozás, fix árak, monopolium, versenytilalom, vevő, alkalmazott csábítás

XXIII. évfolyam Megjelenik minden hó I-én, toll a . MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklele Jury IPARJOGI SZEMLE 3. szám, március hó „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VII. MIKSA UCCA 8. SZÁM TELEFON : AUT. 824—35, 264—03 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Az üzleti tisztesség védelme Kartel, bojkott, iekete lista, ajándékozás, fix árak, monopólium, versenytilalom, vevő, alkalmazott csábítás A magyar versenytörvény (1923. V. t-e.) közel öt esztendeje, hogy életbelépett és az eleddig tett lapasztalatok a mellett szólnak, hogy a törvény az üzleti élet egészséges fejlődésére jótékony hatást gyakorol. Amidőn a versenytörvény életbelépett, a kereskedő- és iparosvilág aggodalommal nézett a törvény' végrehajtása <>lé, aggodalommal, mert attól tartott, hogy a törvénybe iktatott tételek holt betűk maradnak, ha a bíróság jogi és társadalmi felfogása, a bíráskodás szelleme, a polgárságnak erkölcsi és társadalmi felfogása a jogügyek alapjául szolgáló célzatokban és ténykedésekben nem jut kellően éi-vényre, másfelől a túlszigorú jogalkalmazás megköti a szabadverseni/ egészséges fejlődését. Az ember szellemi és erkölcsi világának a joghoz való viszonya tekintetében népünk felületesebb felfogást tanúsít a másuk szellemi és erkölcsi juráinál; megbecsülése iránt, másfelől a jogszolgáltatás, a nagyterjedelmű diszkrecionális jog dacára, amelyet jogrendszerünk a bíró számára biztosít, a puszta anyagiasság alól. hogy íigy mondjuk esak lépésrőllépésre tudja magát emancipálni. A Kamarai Juryk és a bíróságok sikeres együttműködése azonban örvendetes eredményeket, egészséges megoldásokat adott. Vezetőgondolat, amely végigfut a jogalkalmazáson, abban csúcsosodik ki: hogy aszal, hogy valaki boldogulásával, megengedett eszközökkel folytatott kereskedői és ipari tevékenységével kárt, vagy érzékeny veszteséget okoz versenytársának, tisztességtele)) versenyt ima nem folytat. Aki tehát tisztes eszközökkel, 'i legolcsóbb, a legjobb ára előállításával, vagy munka kifejtésével igyekszik versenytársának vevőkörét elhódítani, annak üzleti magatartása az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsökbe nem ütközhet. A Jury, mint a magyar kereskedő- és iparosvilág ítélőszéke, lelkiismeretét felismerve és kellőképen értékelve a tisztességtelen versenyről szóló törvény nagy jelentőségét, erkölcsi felfogását miudeji korlátozás nélkül juttatja kifejezésre, mert abban látja misszióját, hogy az üzleti jó erkölcsöket, ha kell a törvényes formaságok áttörésével, az egyes versenytársak magánérdekeivel szemben is érvényre juttassa. Fől'cladatát a kereskedelem korlátlan szabadságának a biztosításában látja, amely szabadság feltétlenül megkívánja, megköveteli az áruk szabad forgalmát. Végül a Jury tudatában van annak, hogy az üzleti tisztességet védő szigorú magatartásával a nagyközönség érdekeit is hatékonyan védelmezi. A Jury — amely a kamara teljes ülése által megválasztott Flcissig Sándor, Kaszab Aladár, Saxlehner Kálmán juryelnükök alatt ülésezik — eredményes munkájának jelentőségét részben abban látjuk, hogy irányt ad az üzleti élet egészséges fejlődésének, részben pedig tájékoztatja a bíróságot az egyTes konkrét esetekkel kapcsolatban megnyilvánuló kereskedelmi és ipari közfelfogásról- Hogy pedig a Jury c feladatának mennyiben felelt meg, azt a legbeszédesebben igazolják a Jury működéséről legújabban kiadott statisztikai tahiázatok, amelyek szerint a Jury 1924. évi június hó 15 ike óta, amidőn tudvalevően a versenytörvény életbelépett, összesen 1663 pert, illetve panaszt tárgyalt. A folyamatba tett pereknek, illetve panaszoknak mindössze lSVt-a nyert ítélettel befejezést. A versenytárs, és éppen ebben rejlik a Jury kiváló erkölcsi ereje, ismerve a Jury elvi döntéseit, üzleti felfogását, levonja máf előre a konzekvenciákat és pedig helytelen üzleti magatartásánál; tudatában, — vagyis másszóval cz annyit jelentene, hogy a versenytársnak helytelen üzleti eljárásának a tudatában nincs erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy kereskedői és iparostársaiból alakítod esküdt bírósága előtt megjelenjen. És ha mégis döntést provokált, úgy kedvevőtlen döntés esetén fellétlen tisztelettel meghajolt a Jury állásfoglalása előtt. Ürömmel megállapíthatjuk, hogy a versenytörvénynek az az intenciója, hogy a kereskedő- és iparosvilág maga teremtsen rendet a saját portáján, az esetek túlnyomó részében. a legideálisabb módon jutott érvényre és a bíróságok és Juryk szoros együttműködése közelebb hozza azt az időt, amidőn bíróságaink a puszta anyagiasság alól mind erősebb mérvben emancipálhatják magukat és mind több és több teret adnak a szellemi és erkölcsi javak megbecsülésére, a kereskedelmi és ipari közfelfogás teljes érvényesülésének. A tisztességtelen versenyről szóló törvény életbelépte óta a gazdasági életben úgyszólván nap-nap után találkozunk azzal az „életkérdéssel', hogy vájjon egyes gazdasági alakulatok, kartelszerzó'dések, úgyszintén az azok betartására irá nyúló törekvések, versenyeszközök, — közérdekellenes célzatul;, erkölcstelen tartalmuk, avagy törvényellenes monopóliumjellegüknél fogva meggátolják-e a gazdasági élet egészséges fejlődését, vagyis másszóval az államnak közérdekből nem kellene-e az ily üzleti magatartásokat üldöznie? E kérdések nagy jelentőségénél fogva nem lesz érdektelen, ha azokat az üzleti jóerkölcsök, vagyis az üzleti tisztesség védelme szempontjából közelebbről megvilágítjuk. Az első megállapításunk, hogy helytelen és káros az a felfogás, illetve általánosítás, mintha a kartelek a szabadverseny letörésére törekednének és ezzel a saját érdekükben a közönség kiuzsorázását céloznák. Igen sok érv sorakoztatható fel az ily alakulatoknak a túltermelés, a termelési költségek csökkenése érdekében feltétlenül szükséges gazdasági munkája mellett. Jelen cikk keretében azonban a felvetett kérdésekkel kizárólag a versenytörvény szempontjából foglalkozunk és így általános tájékoztatás céljából bemutatjuk a Jury k és Választott Bíróságoknak idevonatkozó joggyakorlatát. Kétségtelen, hogy a törvényes monopóliumok és korlátozások ellen meg kell védenünk az ipart, kereskedelmet, és a forgalmat egyaránt. Az ipartörvény, a büntetőtörvény, a kereskedelmi törvény, legutóbb a versenytörvény tartalmaz oly Intézkedéseket, amelyek semmisnek, — erkölcstelennek tekintenek minden szerződést, amelynek tartalma . összeütközésbe kerül a közrenddel, avagy más törvényes tilalmakkal, amely szerződés kizárja a versenytársak érdekeit biztosító szabad versenyt — tehát a versenytársak erkölcstelen megkárosítására irányul —, végül az áruk árának a közönség érdekei ellen történő emelését célozza, illetve eredményeziA választót! bíróságok joggyakorlata szerint oly kartelszerződés, amelynél; célja egyes iparágak létérdekeinek a megvédése a betóduló, hívatlan kontárok versenye ellen, azonban már megengedett versenyeszköz. Megengedett tehát az ugyanazon ipari, vagy kereskedelemi szakmához tartozó vállalkozásoknak, hogy létérdekük megvédésére tömörüljenek és megállapodjanak abban, hogy a tisztességes kereskedelem és ipar folytatása végett az abba a szakmába esetleg betóduló kontár, vagy nem tisztességes elemekkel szemben minő védelmi magatartást tanúsítsanak. Amíg tehát a kartelszerződés ezen a kereten belül marad, — az eladási ára1; meghatározásával, anyagok vételére és eladására vonatkozó szerződéses megállapodásokkal egyedüli célja a kartellre tömörült tagok jogos érdekeinek védelme, lehetővé teszi továbbá a tagoknak a termelésnél, az értékesítésnél, avagy ármegállapításnál » velük szemben alkalmazott szerződésellenes megkötések esetén a kartelszerődés felmondását: a kartelszerződés nem közérdekellenes, és így bírói védelemre igényt tarthat. (Vb. 55.368—1928.) A magánjognak a szabályai és a versenytörvény morális ereje íme elegendő védelmet nyújtanak a közrendbe, avagy a jó erkölcsökbe ütköző kartelszerződések. illetve jogellenes