Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 8. szám - Nemzetközi oltalom

IPARJOGI SZEMLE 3! jegyoltalom elnyerésére nem alkalmas szavak is védjegyerőt nyerhetnek". (K. M. („Kristály"-víz, „Ideál"-írógép, stb. stb.) Ugyanezt az álláspontot képviselik a vt. alapján eljáró bíróságaink, választott bíróságaink és e felfogásnak ad erőteljes kifejezést a Jury-nek a bíróságok, illetve a hatóságok megkeresésére adott (a fent idézett ítéletekkel, döntésekkel szinte szúszerint egyező, e döntéseket újabb ée újabb nyomós érvekkel alátámasztó) szakvéleményei. E szakvélemények, bírósági ítéletek során oly egészséges, az üzleti élet tisztességének megfelelő felfogás alakult ki, amely a magyar fogyasztópiacon a védjegyes-áruk mind fokozottabb oltalmát biztosítják és erős kézzel már csirájukban elfojtanak minden olyan törekvést, amelyeknek célja a védjegyes-áruknak a közérdek javára való illetéktelen lefoglalása. Jelen cikk keretében a védjegyoltalom terén érintettük azokat a vezetőgondolatokat, amelyekkel a nemzetközi kongresszusokon ismételten; és ismételten találkozunk. A tárgyilagos olvasónak örömmel kell megállapítania, hogy a magyar védjegyjogi gyakorlat a védjegyes-áruk védelmében úgy a magyar, mint a külföldi védjegytulajdonosoknak a legtökéletesebb, a legmesszebbmenő oltalmat nyújtja és így a védjegyérdekeltség úgy a magyar bíróságok, mint a magyar védje {inhatósággal szemben csak a legnagyobb elismeréssel adózhat. Amit a védjegyhatóság a védjegyes-áruknak a védjegyjog, mint formai jog keretében nem nyújthatott, azt, miként más helyen bőven kifejtettük, bíróságaink pótolták néhány elvi jelentőségű döntései: a védjegyes-árut kérőnek a kért védjegyes-árut kell kiszolgáltatni; a védjegyes-áru állaga zárt csomagolásnál a védjegytulajdonos kívánságára meg nem sérthető; kicsinyben ki nem mérhető; a fix árak az arra kötelezettséget vállalók részéről betartandók; a kontrol-jegyek el nem távolíthatók;, a védjegyes-áruk előállítására, készítésére vonatkozó utasítások a versenytársak részéről nem adhatók stb. stb. Fenti megállapításainkat határozatok, döntések és ítéletek prioritásaival tudjuk alátámasztani, továbbá kiváló jogászainknak a nemzetközi kongresszusokon történő felszólalásaikkal. Szaksajtónk („Gewerberechtliche Rundschau") ez évben lépte át első izben az ország határát — és íme a legkitűnőbb, a legnagyobb publicitással bíró külföldi szaklapok tudomást szereztek létezésünkről és a Judikatur rovatban teret nyitottak a magyar („Ungarn") joggyakorlatnak: a becsületes magyar kereskedelmi és ipari közfelfogást kifejező és hirdető magyar bírói ítéleteknek. Vájjon tudunk-e a megkezdett úton tovább haladni, tovább hirdetni a magyar kereskedelem és ipar tisztességét. Erre a kérdésre a magyar kereskedő- ée iparos-világ adhatja meg a feleletet, azzal, hogy támogat bennünket becsületes, hazafias és önzetlen törekvéseinkben. —sz. Nemzetközi oltalom Az üzleti tisztesség (notórius árujegy, védjegy, név, hírnév) védelme. Hágai nemzetközi egyezmény: 1929. évi XVIII. tc. Viszonosság. I. Az ipari tulajdon védelméTe 1883. évi március hó 20-án alakult párizsi Unióra vonatkozó egyezménynek Brüsszelben 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án átvizsgált szövege (Főegyezmény = F.), továbbá: II. a gyári, vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában 1891. évi április hió' 14-én kelt madridi megállapodásnak Brüsszelben 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án átvizsgált szövege (Nemzetközi lajstromozás név alatt jelezve — N.): „az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezésnek becikkelyezéséről szóló 1929. évi XVIII. tc." alapján. A megelőző washingtoni megegyezéseknek helyébe lépett: az egyezmények egyes rendelkezései, amelyek az iparjogvédelmi törvények tárgyainak (F. 1.); a származási ország fogalmának (F. 6.) szabatosabb meghatározást adnak; a védjegyeknek, ipari mintáknak elsőbbségi határidejét 4 hónapról 6 hónapra emelik: az üzleti tisztesség és a védjegytulajdonosok érdekeit célzó több lényeges rendelkezéseket tartalmaznak. így díjkedvezményt (N. 8.), elsőbbségi jogot biztosítanak, nem megújítás, hanem új lajstromozásként történő kezelés esetén (N. 7.), felvilágosítások nyújtására hívják fel a nemzetközi irodát (N. 5.), alakiságokból kifolyólag mellőzik a jogvesztést (N. 5. b.), a címerek, zászlók és egyéb államjelvényeknek fokozottabb oltalmat biztosítanak (F. 6.), megtévesztésre alkalmas védjegyek törlését biztosítják általában (rosszhiszeműség) és három évre (jóhiszemű lajstromozás) esetén. (F. 6. b.) A főegyezmény 10. b. cikke, a magyar versenytörvény rendelkezéseivel egyezően, meghatározza azokat a cselekedeteket, amelyek a tisztességtelen verseny tényülladékának megállapítására alkalmasak. E megállapodás szerint megtiltandók: 1. Mindenféle olyan természetű cselekedetek, amelyek alkalmasak arra, hogy általuk az áru a versenytárs árujával valamilyen módon összetévesztessék. 2. Valótlan hivatkozások a kereskedői tevékenység terén, amelyek a versenytárs árujának jó hírnevét csorbíthatják. A szerződő országok kötelezik magukat oly rendszabályok hozatalára, amelyek az Unió többi országainak polgárai részére az üzleti tisztességbe ütköző cselekmények (F. 9, 10, 10. b.) eredményes megtorlását biztosítják. íme az út, amelynek kiépítése oly nemzetközi kereskedelmi ós ipari közfelfogás kialakulására vezet, amely rövid időn belül a becsületes kereskedelem és ipar számára lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelmi forgalom tisztaságának, egy magasabb kereskedelmi etikának az érvényesülését. Az Iparjogvédelmi Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, nemkülönben a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyarországi csoportjainak megértő támogatásával, sőt a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség önálló és konkrét javaslatok formájában fellépő előterjesztéseivel máris igen értékes szolgálatokat tett az üzleti tisztesség fokozottabb védelme érdekében.*) A F. 2. cikk első bekezdésének második mondata, amely azonos a megelőző egyezmény 2. cikkének második mondatával, a második bekezdés pedig a washingtoni főegyezmény 2. cikkének utolsó mondatával és a zárjegyzőkönyv 2/b. pontjával, — a viszonosság teljességét szolgálja annak a kimondásával, hogy az unióbeli országok polgáraival szemben lakhelyre vagy telepre vonatkozólag semminemű feltételt kiszabni nem lehet. A főegyezmény 10. cikke pedig arról gondoskodik, hogy az Unió minden egyes országa a saját polgárai részére nyújtottál azonos jogsegélyt biztosítson az Unió többi országai honosainak a hamis védjegy, vagy névvel ellátott, továbbá a hamis származási hellyel megjelölt áruk, nemkülönben a tisztességtelen verseny üldözése körül. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választott Bíróságnak (Vb. 466-1926, 19-1929.) e rendelkezéseknek megfelelően igen helyesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az egyezményes államok" polgárainál a viszonosság megállapítása fölösleges, de egyébként is az egyezményes államok joggyakorlata*** minden tekintetben garanciát nyújthatnak nekünk az üzleti tisztesség kölcsönös és hathatós védelmére, kivéve talán azokat az utódállamokat, amelyek a tisztességtelen verseny leküzdésére eleddig' versenytörvénnyel nem rendelkeznek, illetőleg amelyek ennek hiányában megfelelő felsőbínCfeági döntéseikkel az üzleti tisztesség védelmét kellőképpen, a nemzetközi kereskedelmi etika felfogásának megfelelően nem biztosítják. Míg tehát a párizsi egyezmény (1883.) az üzleti tisztesség nemzetközi védelmét csak nagy általánosságban érinti, addig a brüsszeli (1900. 10. b.), majd a washingtoni (1911. 2. cikk) egyezmények már határozott intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek a nemzetközi jogéletben a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben eléggé fel nem becsülhető eredményei voltak. Az iparjogvédelmi jogászok és ügyvivők értékes és kitartó munkája pedig végül meghozta a hágai főegyezménynek fentebb idézett rendekezéseit (10. b). íme az általános klauzula: „a tisztességteleti verseny tényálladékát megállapítja minden a verseny terén elkövetett cselekedet, mely az iparban és kereskedelemben becsületesnek elismert szokásokkíd ellenkezik". Mit kell e szakaszból kiolvasnunk? A következőket: A védjegytörvény és a versenytörvény válaszfalai ledőltek. — A védjegytörvény a versenytörvénynek csupán egy töredéke. — .Telentőségnélküli. vájjon, az oltalom a védjegylajstrom adataira, avagy kvalifikált használatra van alapítva. — A védjegyoltalom nem juthat ellentétbe a versenytörvény intencióival. Ami a védjegyoltalomra vonatkozik, ugyanaz a megállapítás áll a névhasználatra is, amennyiben az védjegyként, áru-megnevezésként jelentkezik és használata „az iparban és kereskedelemben becsületesnek elismert szokásokkal ellenkezik", vagyis a közönséget az áru származása, a vállalat tekintetében megtéveszteni alkalmas. Különbséget tesz tehát a névnek cég, név és védjegy, árunévként történő haszná* V. ö. Szabadalmi Közlöny 1929 június—július számait. ** A mindenkori csatlakozott államok felsorolását lásd a „Propriélé Industrielle" minden évi első számában. *** „Internationale Bericht" Markenschutz und IVettbewérb, Iparjogi Szemle, Gewerblicher Rechtschutz und Urheberrecht.