Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 3. szám

XXII. évfolyam Megjelenik minden hó l-én. mint u „MAGYAR GYÁRIPAR rendes melléklete IPARJOGI SZEMLE 3. szám Az .IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai tagsági járulékul kapjákJury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 TELEFON: T. 264-03, 123-18 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR A kamarai Választott Bíróságok és Zsűrik működéséről A Budapesti Keres edeimi és Iparkamara hivatalos jelentéséből A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bíróságának és Zsűrijének 1925—1927. évi működéséről részletesen beszámolnak a kamara legutolsó teljes ülési jegyzökönyvei. E statisztikai adatok szerint a bíróságok, hatóságok, illetve érdekeltségek előtt folyamatba tétetett 1147 per, illetve panasz. Ezek közül ítélettel nyert befejezést 185 per, egyességgel végződött 624, be lett szüntetve 52, míg folyamatban van 286. A választott bírói eljárás során ítélet, illetve egyesség útján egy tárgyalással befejeződölt 76 per, két tárgyalással befejeződött 19 per, húrom tárgyalással befejeződött lü per, négy tárgyalással befejeződött 5 per, öt tárgyalással befejeződött 2 per, hat tárgyalással befejeződött három per, végül 1 per hét, illetve 9 tárgyalással nyert befejezést. Szükségesnek tartottuk, hogy e két intézménynek működéséről együttes képben számoljunk be, mivel azok működési köre a kamarai szervezet keretén belül olyannyira egybeforrott, hogy mintegy szervesen kiegészítik egymást. A Zsűri iroda működése úgy a rendes, mint a választott bíróságok működésébe belekapesolódik és ahol arra alkalom nyílik, illetve, ahol az iroda az előzetes tárgyalások során arról győződik meg. hogy jóhiszemű alperessel áll szemben, megkísérli a békés kiezyeulítést. Ehelyütt megjegyezzük, hogy a Zsűri titkára előtt lefolytatott békéltető tárgyalások az esetek 90 százalékában sikerre is vezettek. Legsikeresebb a .Zsűri irodának peren kívüli 'eljárása. E peren kívüli eljárás oly esetekben történik, amidőn panaszos kizárólag a panasz tárgyává tett üzleti magatartás abbanhagyását kéri és panaszlott cégnek az erre vonatkozó kötelező nyilatkozatával beéri. A statisztikai táblázat tanúsága szerint, a Zsűri iroda 532 esetbon létesített egyességet, illetve békés megegyezést a felek között. Miként az előző években úgy az 1927. esztendőben is a zsűritagok élénk érdeklődést tanúsítottak e két intézmény működése iránt. Külön ki kell lemelnünk. hogy a zsűri ülésre meghívott zsűritagok 96 százaléka állandóan és pontosan megjelenik az üléseken, úgyszintén a meghívott felek is mindenkor élnek a tárgyaláson való megjelenés adta jógiikkal. Örömmel állapítjuk meg, hogy ez intézmények valóban hivatásuk masraslatáh állanak mint erkölcsi fórumok a kercskedőós iparosvilág előtt teljes tiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek. Nagy örömünkre szolgál annak megállapítása, hogy a ff-n-'o', hf+ó°á toknak és a kamarai Zsűrinek uz ügy érdekében feltétlenül kívánatos harmonikus együttműködése teljes mértékben megvalósult. Igen helyes és bölcs megoldásnak kell tartanunk a budapesti kir. törvényszék elnöke ós a kamara között létrejött ama barátságos megállapodást, amely szerint a kamara kizárólag azokban a peres kérdésekben kívánja szavát hallatni, ahol maga a peres kérdés elvi jelentőségű oly értelemben, hogy a kereseti állítás a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik-e vagyis a felperes által kifogásolt üzleti magatartás a kereskedelmi közfelfogás szerint, általában az üzleti tisztességbe ütközik-e avagy sem. Oly esetekben, amidőn már eldöntött konkrét esetek kapcsán vitán felül áll, hogy a felperesi keresetben előadott magatartás az üzleti tisztességbe ütközik és csupán a tényállás kiderítése képezi a bíróság feladatai, a kamara kizárólag a perfelvételen jelenik meg és csak nz ciciben hallatja a szavát, ha annak szükségét a bíróság is fenforogni látja. A kamarai vélemény a perbeli tényállítás teitfite íezéséro vau alapítva ós így minden tekintetben txkje& szabad bírói mérlegelés tárgya. Kiváló súlyt kell helyeznünk e tény megállapítására mivel a versenytörvény vonatkozó rendelkezéseinek tárgyalása alkalmával hangoztatott ama aggályt, hogy a kamarának adott véleményezési jog a bíróságot a kamarai véleményeket egyszerűen alkalmazó bírói fórummá teszi, a gyakorlati élet megcáfolta. A gyakorlati élet igen szerenesés kézzel oldja meg a kamarának a bírói tárgyalásokon való szerepét. A kamara Zsűrije anélkül, hogy bármely peres ügyben elvi jelentőségű döntést hozna a konkrét peres ügyben megnyilatkozott kereskedelmi közfelfogást juttatja kifejezésre, amely közfelfogást azután a törvényt alkalmazó híró teljesen szabadon mérlegeli. A bíróság és a kamarai Zsűri harmonikus működésének elősegítése céljából, a Zsűri titkára állandóan tájékoztnlja a zsűri-tagokat o bírói ítéletek felől. A versenytörvénnyel kapcsolatban működő bíróság a Zsűri egyértelmű felfogása szerint Minden tekintetben hivatá-a magaslatán áll, ítéletei a zsüri-tagok körében általában meg nyugvást keltenek és a Zsűri a legnagyobb elismeréssel van a bíróság' ítéleteiről, amelyekben a magyar bíróság' mindenkor a kereskedői munkának megbecsülését és hatásos védelmét tartja szt in előtt és igen helyesen éli bele magát az üzleli tisztesség alapján álló üzletember erköcsi felfogásába. A választott bíróság működéséi illetőleg, mini a/, intézmény életképességének legerősebb bizonyítékát ki kell emelnünk ama körülményt, hogy a választott bíróság előti téfo'ytaltill 71) perben, összesen két választott bírósági ítéletet kivéve, a választott bíróságok egyhangú Ítéletet hoztak. Kétségtelen hogy e bíróságok sikeres működésüket a nagytudású és gyakorlati érzékkel bíró kiváló elnökök vezeti'sének köszönhelik. akik mindenkor az egész kereskedő- és iparosvilágot lekötelező készséggel állottak e laikus hh'ósYigok „szolgálatába. Szabad on végül még rámutatnunk arra, hogy a külföldi szaklapok állandóan közlik a választott hírújságok és Zsűrik ítéleteit, illetve döntéseit. A kereskedelmi és ipari érdekeltségek nagy érdeklődéssel kisérik az.)k működését, hivatalos képviselőik útján pedig állandóan kérik ez intézmények szervezeti szabályait. A legutóbb megjelent jogi könyvek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a kamarai Választott Bíróságok és Zsűrik ítéleteiről, illetve döntéseiről, amelyeket mint „értéhes joganyagot? külön feje/elekben és bő larlalommal tárgyalják. Mindeme ténykörülmények is kétségkívül igazolják', hogy ez intézmények, amelyekhez hasonlók más államok törvényeiben fel nem találhatóik tehát egyedül állanak ű világ törvcni;hozásában, a legszélesebbkörü érdeklődést váltják ki és döntéseik, mint a kereskedő- és iparosvilág erkölcsi megítélési, egyfelől erkölcsi erejüknek megfelelő fogadtatásban részesülnek, másfelől világszerte lürdetik a magyar kereskedő- és ipaposvilág becsületes és tisztességes üzleti felfogását. Ha. kifogás, illetve észrevétel tétételt a választót! bíróság működésével szemben, úgy ez kizárólag annak költséges voltál'i vonatkozott. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kamarai eljárási költségek a legminimálisabb alapon állapíttatnak meg és a kamara, tekintettel arra, hogy sem a választót! birúk, sem l>edig a választolt bíróság titkára sem miuéven nrve-.tnd '•