Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 2. szám - Szigorubb megtorlást a védjegyutánzatokkal szemben! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása

XXII. évfolyam "W" T"V TL "•"""V TT T 2. szám IPARJOGI Megjelenik minden hó 1-én. mini a .MAGYAR GYÁRIPAR' — — — m .IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja­rendes melléklete ^^^^ .^L ^_ lagsági járulékul kapják ^ SZEMLE Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49. TELEFÓN: T. 264-03, 123-18 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Szigorúbb megtorlást a védjegyutánzatokkal szemben! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása A védjegyperek iragy száma igazolja, hogy az újabban' nlakult védjegyes vállalatok egy része már jól bevezetett és közismert védjegyek utánzására alapítja üzleti ténykedését. A méltányos bírói gyakorlat, a lassú védjegybitorlási eljárás csak újabb és erősebb tápot ad 'az utánzóknak. Az általános ismertség oly valóságos belső érték, amely nz árut a közönséggel maradandóan megkedvelteti. Az év­tizedes használat folytán a védjegy mintegy fog-alommá vá­lik. Üzleti renomét, felbecsülhetetlen nagyságú tőkét repre­zentál. Éppen ezen okoknál fogva a védjegytulajdonos munkája csak részben produktív munka, mert egyfelől a vállalat energiájának tekintélyes részét leköti, elsorvasztja, másfelől pedig a termelés munkáját jelentékenyen megdrágítja a védjegytulajdonos és a közönség érdekeit egyaránt szolgain állandó küzdelem a védjegybitorlókkal szemben. v Igaz, az intelligens vevőt a leplezett bitorlások aligha tévesztik meg, a törvény azonban nem az intelligens, hanean az árut- felületesen és futólagos Agy elemmel vásárló közön­séggel szemben nyújt védelmet. Azzal a vevővel szemben, aki nem néveket, nem felírásokat, nem eltéréseket kutat és vizs­gál, hanem a hasonlóságokat, az áru külső megjelenési alak­jait, méreteit, csomagolását, annak ható színeit tartja meg emlékezetében és vásárlásainál az emlékezetében elhomályo­sult kép irányítja. A vevő nem olvas, a vevő teihát csak a drasztikus, a szembeötlő, a figyelmet megragadó képet látja, azt á képet, amelyet kénytelen észrevenni, mert hiszen állandóan látja, lépten-nyomon felbukkan előtte. A gyakorlati élet igazolja, hogy a szín, a forma, a méret, amely egymagában véve jelentéktelennek látszik és a véd­jegytörvény keretein kívül eső momentum, igen gyakran az a fundamentum, amelyen az utánzat felépül, amelyből a szakavatott szem előtt az utánzat kibontakozik. A védjegyeknek a közönségre ható, a védjegyet uraló elemeit felismerő kiváló szakember, maga az utánzó, ő tudja, hogy miért alkalmazza azokat az „általánosan szokásos" színeket, ..általános szokásos" formákat és méreteket, ame­lyekről oly könnyen megállapítható, hogy azok forrása a védjegytulajdonos vállalatától ered. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije a fent előadottak szem előtt tartásával, egyfelől az üzleti tisztesség­stabilizálása, másfelől pedig a fogyasztóközönség érdekei, vagyis a közérdek szempontjából a védjegytulajdonosok javára még- messzebbmenő védelmet kér. Ha a vállalatok személyiségi jogait kellőképen és hatá­lyosan nem tudjuk megvédeni, így szól a zsűri véleménye, ha a védjegyjogok alapelveit, amelyek megkövetelik, hogy a védjegy az általa megjelölt árukat egymástól valóban meg is különböztesse, hogy azok a forgalomban egymással élesen .szembeállíttassanak, — a felületesen szemlélő előtt is mint konkurens áruk hívják fel a fogyasztóközönség figyelmét, úgy a hatályos védjegyjog megszűnik és célt tévesztett az áru minősége, állandósága, megbízhatósága és a vevőknek az áru egyéb belső tulajdonságai iránti érdeklődésének felkeltése érdekében további áldozatokat hozni. A védjegy ugyanis mint gazdasági érték, mint erkölcsi tőke, az utánzó kezeiben érték­telen tömegáruvá, szabadjeggyé lemorzsolódik. * Az az árujegy, amely más versenyvállalat árujának ismert és keresett védjegyére támaszkodik, amelyben fel­ismerhető a már gazdasági értéket reprezentáló védjegy­egyik vagy másik ható eleme, utánzat, a védjegyes áruk oly mételye, amely megöli a becsületes, egész generációk mun­káján felépülő erkölcsi értéket és ezzel a becsületes munka tiszteletébe és védelmébe vetett hitet. A védjegy kiváló gazdasági, nemzetközi viszonylatban pedig nagy nemzeti értéket képvisel. Garantálja egyfelől az áru ugyanazonosságát, az áru változatlan minőségót, anyagát, másfelől pedig a „magyar" áru jó hírnevét, jó minőségét, Vagyis: a magyar áru iránti bizalmat, hirdeti. A védjegy tehát a becsületes, szorgalmas, költséges, ki­tartó és -rajongó munka köveiből felépített védővár, amely a vállalat üzleti tisztességét, a vállalat produktumait, azok ugyanazonos minőségét védelmezi és amely védővárnak minden egyes kövét becsületes kereskedői munka és a közön­ségnek a bizalma hordotta egybe. Ez a becsületes munkával és szorgalommal felépített vár pedig a maga egészében, minden egyes tégladarabjával, vako­latával, ornamenseivel, külső megjelenésével együttesen adja a védjegynek karakterét: magát a védjegyes vállalatot. A fenti elvek hangoztatásával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarazsűrije a legerélyesebb megtorlást kéri a véd­jegybitorlókkal szemben. Ezt a káros folyamatot, úgymond, amely megrendítheti a védjegyjog hatályos védelmébe vetett hitet, meg kell álH tanunk és egészséges joggyakorlattal jobb belátásra kell bírnunk az újabban létesülő vállalatokat, nevezetesen arra, hogy védjegyes áruik valóban konkurens áruk legyenek, hogy azok az első felületes szemléletre is a vevőben egy új önálló, a már létező védjegyes áruk tömegéből kiemelkedő védjegyes árunak a benyomását keltsék. A zsűri elvi jelentőségű döntésében hangsúlyozta, hogy semmi néven nevezendő szükség nem forog fenn arra nézve, hogy a gazdasági piacon későbben megjelenő vállalat, a for­galomban már korábban szereplő eredeti védjegyekre, azok megjelenési alakjára, jellegzetes csomagolására építse fel a maga vállalatát, a már közismert védjegyekből kiszakítsa azokat a jellegzetes motívumokat, amelyek a vevőközÖnségcj ár ivásárlásaik közben vezetik, illetve irányítják. Reméljük, hogy a kamara ez állásfoglalása kellő hatást fog gyakorolni mindazokra, akik idegen, jól bevezetett márkára alapítják vállalkozásukat és illetékes helyen pedig a védjegyek hasonlóságának az elbírálásánál mellőzik az oly gyakran hangoztatott méltányossági szempontokat. —sz. Joggyakorlat A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryjének döntései. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryje <> hó 20-án, pénteken délután Kaszab Aladár elnöklete alatl tanácsülést tartott. A Jury elé terjesztett peres ügyeket, illetve panaszokat dr. Bányász Jenő kamarai titkár ismer­tette. A tanácsülés tárgysorozatán szereplő peres ügyek nagy tömege élénken bevilágít a mindennapi élet ügyes-bajos dolgaiba, a gazdasági élet nehéz küzdelmeibe és részben egészséges megoldásokat, részben pedig helyes útmuta­tásokat ad. Az ülés változatos és gazdag anyagából az aláb­biakat ragadjuk ki: 9. A zaklatás jellegével bíró alaptalan kereset megindí­tása már az üzleti tisztességbe ütközhet. A Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara Juryje sajnálattal állapítja meg, hogy az utóbbi időben a Jury előtt oly panaszok tételtek, amelyek magukon viselik a rosszhiszemű perlekedések mind­megannyi ismérveit. A Jury ama felfogásának ad kifejezést.

Next

/
Thumbnails
Contents