Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 11. szám - A verseny szabadsága és tisztessége [1. r.]

IPARJOGI SZEMLE 39 Egyesületi élet \t Iparjogvédelmi Egyesület XXIII-ik közgyűlése. Az Iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten Nándor dr. egyetemi tanár elnök elnöklete alatt tartotta XXIII. évi rendes közgyűlését. Elnök meleg szavakkal emlékezett meg az Egyesület diszeluökének: Nagy Ferencnek elhunytáról. Nagy Ferenc — úgymond — azzal, hogy nevét, érdeklődé «ét az eszmei javak ügyének szentelt*--, hogy szélesebbkörű feladatai dacára 20 esztendőn át intenzív részt vett mozgalmaink irányításában, biztos alapot adott Egyesületi munkánknak, mélységes örök hálára kötelezte Egyesületünket. Egyesületünk részvéttáviratot intézett a nagy halott családjához és a temetésen képviseltette magát. A jelenlévők állva hallgatják az elnök meleg szavait és Nagy Ferenc érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítik. Elnök szeretettel üdvözölte Schilling Zoltánt, a magyar kir. szabadalmi bíróság új elnökét és Mayer Géza dr.-t. a. szabadalmi bíróság alelnökét. Elismerő szavakkal emlékezett meg a, hivatali állásukból távozó Schustef Rudolf és Pompéry Elemér elnökségi tagokról (lelkes éljenzés., ama reményének adva kifejezést, hogy toyábbra is tevékeny vezetői maradnak az Iparjogvédelmi Egyesületnek. Majd áttért az iparjogvédelem egyes aktuális kérdéseire. Az ismételten beígért Iparjogvédelmi reformok, főleg a szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalomra vonatkozó törvényjavaslatok, sajnos, ez évben sem jelentek meg. Miután o roforinkérdésekkel nem állhatott módunkban foglalkozni, tevékenységünket főleg a szakh'odalom művelésére szorítottuk. Az iparjogvédelem népszerűsítésére, az iparjogvédelmi ismeretek fejlesztésére helyeztük a fősúlyt, hogy mind fokozottabban az eszmei javak felé tereljük az érdekeltság figyelmét. E tekintetben igen élénk tevékenységet fejtettünk ki. Az „Iparjogi Szemlé"-ben, annak szűk terjedelme dacára, az iparjogvédelem terén felmerült jogesetekről részletesen tájékoztattuk olvasóinkat, és azáltal, hogy lapunk egyidejűleg a ..Gyáripar" című lapnak tehát a GyOSz hivatalos lapjának Melléklapja, igen széles olvasótáborra tett szert. A jövőben a lappéldányszámok emelésével még fokozni óhajtjuk publicitásunkat. A lapunkban közölt cikkeket és jogeseteket német nyelvre lefordítva a számottevő külföldi szaklapoknak is megküldöttük. A szakismeretek fejlesztését célozták előadásaink is, amelyeknek tárgyai voltak: „Az üzlethelyiséghez való jog" (Meszlény Artúr dr.), a Juryk és Választott Bíróságok joggyakorlata" (Beck Salamon dr.), a „Tokaji bor jogvédelme" (Bálás P. Elemér), a „Védjegyoltalom és tisztességtelen verseny" (Bányász Jenő dr.). Utasítást adtunk az irodának, hogy a védjegyjogra és a versenyjogra vonatkozó gyakorlatot rendszeresen dolgozza fel. E munkálatok ez évben befejezést nyertek és Egyesületünknek az Egyesület védjegyosztálya és a kamara támogatásával sikerült egy nagyszabású munkának a kiadását lehetővé tenni. E munkát, amelynek költsége közel 20.000 pengőt tesz ki, 500 példányban díjmentesen a bíróság rendelkezésére bocsátottuk. A munka címe: „Védjegyoltalom és tisztességtelen verseny." E mű gazdag joganyaga mellett külön ki kell emelnünk ama érdekes és praktikus újítását, hogy a versenytörvényt a védjegytörvénnyel együttesen táigyalja és igyekszik e két törvényben mutatkozó eltéréseket, illetve hiányokat áthidalni. Egyesületünk tagjai főleg a Jury és Választott Bíróság intézménye körül fejtettek ki- értékes munkát. Utal ehelyütt a kamara és Egyesületünk s:»ros együttműködésére. Mindeme belső munkánk hatása külföldi viszonylatban is észlelhető volt: így a csehszlovákiai versenytörvény, amely ez évben lépett életbe és amely a választott bíróság intézményét a magyar intézménnyel szemben csak csonkán valósította meg. az érdekeltek nyomása folytán a magyar választott bíróságok teljes működési körét kívánja felölelni. Értesülésünk szerint Németország is a közel jövőben felállítja a kereskedelmi és iparkamaráinak keretén belül magyar mintára a választott bíróságokat. Bejelenti, hogy e kérdésben a wieni Markenschutzverband felkérésére ós meghívására dr. Bányász Jenő főtitkárunk tájékoztató előadást tart. Utal arra, hogy ez intézmény eredeti magyar alkotás. Amidőn tehát ez inté-inényt a külföld is meg akarja valósítani, úgy kétségtelen, hogy e tény egyfelől az intézmény helyességében keresendő, nem csekély részben azonban Egyesületünk propaganda tevékenységében. A nemzetközi iparjogvédelem terén a világvédjegyjog kérdésével foglalkoztunk. E kérdésben írásbeli ankétot is tartottunk, amelynek eredményét ezidőszerint még nem kívánjuk leszögezni. E kérdéssel, úgyszintén egyéb bennünket közelről érdeklő nemzetközi kérdésekkel is rendes vitaülések során kívánunk foglalkozni. Egyesületünk ténykedéseképpen kell még felemlítenünk, hogy mindazon intézményekkel, amelyek nemzetközi jellegüknél fogva az iparjogvédelem kérdéseit is előmozdíthatnák, a legszorosabb kapcsolatot tartjuk fenn és arra törekedtünk, hogy e kérdéseket külön iparjogvédelmi osztályokban beha tóbban és elkülönítetten tárgyálják. Eljárásunk eredményeként hivatkozunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában és a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamarában felállított iparjogvédelmi osztályok létesítésére. Orömrnel említi meg, hogy belatini Belatiny Artúr, a kamara elnöke, igen élénk érdeklődést tanúsít az iparjogvédelmi iránt, amennyiben vállalta a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyarországi csoportjának elnöki tisztét és e minőségében máris jelentős sikert ért el, amennyiben a nemzetközi iparjogvédelmi kongresszus 1930. évi ülésének helyéül sikerült Budapestet kijelöltetnie. E kongresszus munkaprogramjával az Egyesületnek még módjában lesz behatóan foglalkozni. Ezúttal csupán felhívja a közgyűlés figyelmét e kétségkívül nagyjelentőségű eseményre és köszönetet mond a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportja vezetőségének lelkes és értékes munkájáért. Bernauer Zsigmond egyetemi m. tanár felhívja az Egyesület figyelmét hogy a Curia mindezideig sem alakította meg azt a tanácsot, amely a megszűnt szabadalmi felsőbíróság hatáskörét gyakorolná. Kéri az Egyesületet, hogy feliratot intézzen a kereskedelemügyi és igazságügyi miniszter urakhoz, hogy a Curia tanácsa mielőbb megkezdje működését. A közgyűlés ily értelemben határoz. Elnök bejelenti ama készségét, hogy illetékes helyen személyesem is közbenjár. Ezután Meszlény Artúr dr. ügyvéd, ny. táblabíró, egyet ni. tanár tartotta meg magasszínvonalú és mindvégig élénk éideklődéss'el kísért előadását, amelyet bő kivonatban lapunk vezetőhelyén közlünk. Az előadáshoz hozzászólottak: Beck Salamon dr. a kartell- és bojkott-kérdéshez; Radványi László dr. a v. t. 29. §-ának helytelen joggyakorlatára mutatott rá, kérve az Egyesületet, hogy e kérdéssel külön vitaülésen foglalkozzék; Bányász Jenő dr. a Jury és Választott Bíróságok joggyakorlatának szembeállításából, esetleges ellentmondásaiból levont következtetések helytelenségére mutatott rá; Fazekas Oszkár dr. kívánatosnak tartaná, ha az Egyesület rendszerea vitaülések során tenné megbeszélés tárgyává a Juryk és Választott Bíróságok joggyakorlatát. Valamennyi felszólaló meleg és elismerő szavakkal méltatta Meszlényi dr. előadását, amelyért az illusztris előadónak az Egyesület nevében elnök mond köszönetet. Végül előadó reflektált az egyes felszólalásokra. Ezután Bányász Jenő dr. főtitkár titkári jelentése következett, majd Porteller Tódor pénztáros terjesztette elő jelentését, amely szerint az Egyesületnek az 1927. évben 3397 pengő 65 fillér bevétellel szemben 3328 pengő 50 fillér kiadása, az 1928. évben pedig 4110 pengő 15 fillér bevétellel szemben 4150 pengő kiadása volt. A közgyűlés a pénztári jelentést köszönettel tudomásul vette és a pénztárosnak a felmentvényt megadta. Előterjeszti az eddigi keretekben az 1930. évi költségvetést, amely szerint 4500 pengő várható bevétellel szemben kiadásként szerepel; lapelőállítási költség 1600 pengő, a szerkesztéssel kapcsolatos kiadások 1200 pengő, nyomtatványok és egyéb adminisztrácós kiadások 1500, pengő. Az Egyesület legközelebbi ülését 1929. év január hó második felében tartja, amelyről az Egyesületi tagok külön meghívóval értesíttetnek. Dr. Dóczi Sámuel: „Író és bíró". Szerző e művében azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a magyar és külföldi szépirodalom milyen beállításban látja a bírónak, az ügyésznek és az ügyvédnek személyét, milyen világításban mutatja be aiz igazságszolgáltatás szereplőit. A könyv ára 5 pengű. Előfizetők részére 3 pengő 50 fillér. Az előfizetési összeget a szerző címére. Budapest, VII, Rákóczi út 10., kell beküldeni. Joggyakorlat A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara juryjének elvi jelentőségű döntései. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryje Saxlehncr Kálmán kamarai tag elnöklete alatt tartott ülésében dr. Bányász Jenő kamarai titkár előterjesztései alapján több, a kereskedelmet és ipart közelről érintő elvi jelentőségű döntést hozott. Tájékozásul a Jurynek általánosabb érdekű döntéseiből a következőket közöljük: 118. Ráadások és a prémium-rendszer túltengése. A szabadversenynek szigorú parancsszava, hogy annak a versenytársnak, aki becsületes versenyeszközökkel küzd, aki üzleti tevékenységében a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó és a vevőközönség megtévesztésére nem alkalmas reklámeszközöket alkalmaz, a legmesszebbmenő korlátlan szabadság adas-