Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 7. szám - A nemzetközi ipari jogvédelem

28 IPARJOGI SZEMLE d) vájjon a konkrét esetben feltehető-e, hogy a hasonló, tehát nem a perben szereplő védjegyes árut rendszeresen vevő és pedig az átlag-vevőnél alacsonyabb intelligenciájú egyén emlékezetébe vésődhetett-e a védjegyes áru megnevezése, neve, avagy az árun szereplő egyéb momentumok (színhatás, ábrázolás stb.)? E három képben az áruba, (szappan) préselt védjegyábrák ha­sonlóságát mutatjuk be. Ily védjegyes áruknál az esetleges rajzbeli eltérések ügyeimen kívül hagyandók. e) vájjon ;,oly" külső megjelenésű (formájú, színe­zésű) árukkal állunk szemben, amelyek az illető szak­mában szereplő áruk külső megjelenési alakjaival szemben kiemelkednek, feltűnnek, vagyis alkalmasak-e a vevő figyelmének a felkeltésére? f) ha igen, melyek azok a részek, amelyek a fel­peresi áruból kiemelkednek, amelyek újdonság erejük­A „His Master Voice" védjegyeknek a német Keichsgericht ál­tal megállapított utánzatai. kel hatnak, avagy közismert és megszokott külsőt' ad­nak az árunak? g) vájjon ezek a részek fellelhetők-e az utánzatnak mondott árucikkben, uralják-e a védjegyképet, alkal­mat adhatnak-e a vevő félrevezetésére? h) vájjon az árun alkalmazott név, ábra, szín, rajz­beli (grafikai) kivitele, elhelyezése, beállítása, csopor­tosítása, továbbá a név, hangzása, optikai megjelenése és értelme, külön-külön is alkalmas lehet-e arra, hogy a vevőben egy általa már hallott, látott, avagy neki ajánlott áru képzetét és így benne annak hatása foly­tán a vásárlás ingerét keltse? i) mióta vannak a kérdéses védjegyes áruk forga­lomban és minő elterjedtségnek örvendenek? j) és egy „naiv" kérdés . . ., vájjon, ha a felperesi áru nem örvendene általános keresetnek és jó hírnév­nek, vájjon megszületett volna-e általában, avagy a konkrét kiviteli formájában a forgalmi piacon későb­ben megjelent védjegyes áru? k) cs végül vizsgálni tartozik, hogy vájjon a sér­tettnek a tisztességes üzleti verseny és a jó erkölcs szempontjából oltalomra méltó érdeksérelme fen­forog-e, vagyis nem él-e vissza az ő formális jogával? Ezek a vezető gondolatok jutnak kifejezésre vala­mennyi kultúrállam védjegyjog-gyakorlatában. E kér­désekben tehát éltérés nincsen. Az egyedüli meg­oldandó, de kétségkívül nehéz probléma a világvéd­jegynek mint nemzetközi védjegynek egy bejelentés . útján a világ valamennyi piacaira kiterjedő feltétlc%i és hatásos oltalmának elismerése és megfelelő be­iktatása. A kérdés nem utópia és megfelelő formában meg­valósítva, nemzeti gazdasági értékeket ültet a nemzet­közi kereskedelem és ipar talajába és így az iparos, a termelő és a kereskedő által létesített vagyonnak egyik legfontosabb konzerváló alkatrésze. Az iparjog­védelem nemzetközi szabályozásának a nemzetközi védelem kiépítése a célja ós e célt szolgálják a nemzet­közi iparjogvédelmi konferenciák és kongresszusok. E kongresszusok eredményével, főképpen azonban a legutóbbi római kongresszussal foglalkozott a Nemzet­közi Iparjogvédelmi Szövetségnek Belatiny Artúr Szappanáruba préselt „kalap" (?) teljesen a harang képét adja. kamarai elnök, ö. főrendiházi tag elnöklete alatt tar­tott közgyűlése, amelyen Kelemen István ü.-alelnök és Kelemen András főtitkár kimerítő és szakszerű jelentés kapcsán ismertették a kongresszus anyagát, amelynek főbb pontjai voltak: a harmadik személyek jogainak fentartása, a szabadalmak restaurálása, a kényszer­engedély, a származási jelzések, kiállítási oltalom, a szabadalmak nemzetközi számozása, a védjegyek nemzetközi osztályozása, a védjegyek átruházása, a védjegy-ek függetlensége, tudományos tulajdon, radio­fonia, védelem a hamis származási megjelölések ellen. A közgyűlés nagy megnyugvással vette tudomásul Pompéry Elemér, a szab. bíróság elnökének, úgyszintén Kelemen István és Kelemen András kiküldötteknek fölötte értékes munkáját, amelyért őszinte és hálás el­ismerésének adott kifejezést. Örvendetes eredményként emeljük ki a jövő esz­tendei kongresszusnak Budapesten való megtartását. Reméljük, hogy a budapesti kongresszus ténye nagy lendülettel fogja elősegíteni a nemzetközi iparjog­védelem megerősödését és fejlődését. Bányász Jenő dr. Ujságüzem Rt., Budapest. VII, Erzséheí körút 5. Felelős üzemvezető: Wőzner Ignác.

Next

/
Thumbnails
Contents