Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Iparjogi kérdések

36 IPARJOGI SZEMLE stb., stb., amely neveknek hasonló árunemeken védjegyként, tehát magán az árun kiemelkedő, a csomagolást uraló formában való használata védjegyjogokat sért. 155. Előző használat. A védjegy törlését kérheti, aki igazolja, hogy az általa hasonló árunemre belajstromozatlanul használt árujegye, mint vúlluluta áruinak ismertetőjele, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott. (18Í>5:XLL. 4. fv) A már más javára belajstromozoü védjegy előző korábbi hnsználatának igazolása azonban egymagában nem elegendő a jogi oltalom megszerzéséhez, hanem ebez a vevőközönség azon felfogásának is hozzá kell járulnia, hogy a lajstroinozat lanul használt védjegy a tulajdonos bizonyos áruinak megjelölése. Annak az elbírálásánál, hogy a hela jstromozutlauul használt árujegy az illető forgalmi körökben elég ismeretes volt-e, csakis a hazai körök ismerete lehet irányadó. Az előző használatra alapított igény megállapításához elsősorban a belajstromozás előtti időben létezett vállalat fennállásának bizonyítása, azután az árujegynek, mint a vállalat ismertető jelének a forgalomban való ismert volta bizonyítandó. A korábbi használatra alapított igény elutasítására elegendő az éppen oly régen való használat igazolása. A hasz nálat és forgalmi kör kisebb terjedelme közömbös. Az előző használat érvényesíthető jogutódlás alapján is. A védjegyjog keretén belül a korábbi védjegylajslromozás, illetve korábbi védjegyhasználat ellen tehát kizárólag a forgalmi körökben ismert védjegy alapján járhatunk el. A védjegyhasználatnak pedig magán az árun kell történnie. Egyes cégek tudomása,, egyes laphirdetések, számlák stb. még nem igazolják a védjegy (árujegy) ismert volta!. Itt is vezető gondolat, hogy a formális jogok, a védjegylajstromozás nem szolgálhat erkölcstelen célokat. E körűimé ménynek a mérlegelése azonban már a védjegyjog kereten kívül esik. A versenytörvény tehát itt is segítségere siet a védjegyjognak és megvédelmezi a becsületes és eredményes munkát, szemben a lesi puskás szerepét betöltő, korábbi formális jogokra támaszkodó, de az üzleti tisztességet brutális módon megsértő vállalkozóval (versenytárssal) szemben. 157. A védjegyek átírása (licencia). — A védjegyes áruk korlátozása. A védjegy kizárólagos használati joga azon vállalathoz van kötve, amely a védjeggyel megjelölt árukat termeli, előállítja vagy forgalomba hozza. E jog úgy élők közt, mint halál esetére csak a vállalattal együtt ruházható át. A vállalat átruházásával a védjegy kizárólagos használati joga is átszáll a jogutódra. A törvény az átírást csak abban az esetben követeli meg, ha az iij tulajdonos a vállalatot nem a régi cég alatt folytatja, mert ebben az esetben kívánatos, hogy a lajstrom az érdekelteknek a védjegytulajdonos személyére nézve támpontot nyújtson éppen úgy, amint a változatlan cég alatt folytatott vál lalat tulajdonosára nézve a lajstromba bejegyzett cégnév is elegendő támpontul szolgál. Az új tulajdonos mindaddig, amíg védjegyét át nem iratja, védjegyjogát nem érvényesítheti. Átíráshoz szükséges: külföldinél a hazai okmány (a sa ját. hazájában történt átírás igazolása), belföldieknél: a véd jegyes vállalat átruházását igazoló adás-vételi szerződés vonatkozó része (hitelesítve), esetleg cégkivonat. A díj ugyanannyi, mint a védjegy bejelentésénél. A kereskedelmi forgalomban azonban lehetnek esetek, amidőn a védjegytulajdonos megegyezésszerűleg a saját, a közforgalomban már ismert, (jól bevezetett) és keresett védjegyeinek használatát másoknak megengedi. Semmi akadálya annak, hogy a védjegytulajdonos védjegyének használatát egy bizonyos meghatározott állam területére, egy vállalat javára át ne engedhesse. Az ily engedély adása esetében azonban az engedményes javára kizárólag a felek között létrejött, szerződésben lefektetett és részletesen körülírt védjegyhasználati jogok állhatnak elő. Az eredeti védjegylajstromozásból kifolyólag védjegyjogok csu pán az esetben származtathatók más vállalat javára, ha a jelenleg fennálló törvényeink rendelkezéseinek megfelelően a véd jegytulajdonos védjegyét a védjegyes vállalattal együtt át ruházza és a vállalat átruházásának a tényét okmányszerűleg igazolja. Amennyiben megállapítható, hogy a versenytárs a vállalatot nem szerezte meg, hanem az ezidőszerint is változatlanul más tulajdonát képezi, a felek között létrejött szerződés tartalmától függetlenül, a fennálló védjegytörvényeink alapján e tényből védjegyjogok nem származtathatók. Ami most már azt a kérdést illeti, hogy vájjon a feleik között létrejött szerződés tartalmaz-e oly megállapításokat, amelyek védjegyhasználati jogot biztosítanak, oly kérdés, amely a védjegyjog keretein kívül fekszik, vagyis a fent előadott álláspontnak megfelelően védjegyhatósági megállapítást nem igényel, hanem kizárólag a szerződés helyes értelmezése céljából megkeresett rendes bíróság hatáskörébe esik. Minthogy védjegytörvényünk a lajstromozási elv alapján Ujsáffüzem Rt. Budapest, VII, Miksa ucca 8. áll, ugj a vállalat birtokosaiban beállott változást, valamint a védjegyes aruk korlátozásának joghatályát a védjegvlajstronjban való bejegyzéstől teszi függővé. A cég szövegében, valamint a képviseletben beállott váltó zások feljegyzése,.nemkülönben a vállalat téves megjelölésének a helyesbítése iránti kérvények a védjegy belajstromozására illetékes kamaránál nyújtandók be. 158. A védjegyek belajstromozása előtti eljárás. Mielőtt a mondottak figyelembevételével megválasztott árujegyünket belajstromoztatnánk, elsőbben is kereskedői gondossággal, a rendelkezésünkre álló eszközök igénybevételével ki kell kutatnunk, hogy védjegyünk nem sérti-e mások jogos érdekeit, ille. tőleg vájjon védjegyünk hasonló (tehát nemcsak azonos!) áruneniekre más cégek által nem lajstromoztatott-e be; továbbá vájjon az általunk belajstromoztatni kívánt szó, illetőleg ábra. bár belajstromozva nincs, az illetékes forgalmi körökben mint más cégek hasonló áruinak jegye a helajstromozás idejében nem ismeretes-e? A belajstromozáshoz szükséges kellékek beszerzése előtt fölötte ajánlatos előbb a központi védjegyhivatalban (V, Akadémia u. 12.), ahol az összes érvényben levő védjegyek nyilvántartatnak, meggyőződést szerezni arról, vájjon nincs-o a belajstromozandó vagy ahoz hasonló védjegy más részére hasonnemű árukra már belajstromozva. Az 1890. evi II ti 17 $-a éltelmében a központban vezetett védjegylajstromok mindenki által megtekinthetők lévén, a felek vagy személyesen, vagy meghízott útján az írásbeliség mellőzésével a közponü hivatalhoz fordulhatnak, mely a szükséges útbaigazítást megadni köteles. Általában célszerű, ha a felek, mielőtt a helajstromozás iránt intézkednek, szóbelileg tájékozódást szereznek illetékes kamarájuk védjegyhivatalában, mely minden" tekintetben készséggel ad felvilágosítást. Xem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy mihelyt védjegyünk belajstromozhatását a fentemlített módon megállapítottuk, ne mulasszuk el azt haladéktalanul be is lajstromoztatni. Bár « törvény a korábbi bejelentővel szemben előző használat címén jogsegélyt nyújt, kétségtelen, hogy az ily módon érvényesítendő jog, eltekintve a perlekedéssel járó kellemetlenségektől, a korábbi használóra mindenképpen anyagi veszteséggel jár. Mindezt megtakaríthatjuk magunknak, ha elsőbbségünket a belajstromozási díj lefizetése ellenében kétséget kizárólag biztosítjuk. A lajstromozatlan védjegyek forgalomba hozatala — védjeggyel való kí.érletezés — a fentiektől eltekintve, odavezethet, hogy a védjegytörvény rendelkezéseit nem ismerő kereskedő védjegyoltalomban nem is részesíthető szavak közismertté tételére haszontalanul költekezik s a már jól bevehetett árujegyet (.Praktikus", „Perfekt", „Essencia", „Hungária", „Angol keserű" stb.) ily módon a közprédának odadobja. 159. A védjegyek nemzetközi oltalma. A nemzetközi lajstromod -nak alapfeltétele az, hogy az illető védjegy Magyarországon vagy már érvényesen fennálljon, vagy pedig, hogy az .Magyarországon egyidejűleg belajstromoztasssék. Ha a Magyarországon bejelentett védjegyet a berni iroda a hazai bejelentéstől számítolt négy hónapon belül lajstromozza ez esetben a hazai bejelentés elsőbbsége az összes szerződő államokban biztosítva van. Ha a nemzetközi lajstromozás valamely már előzőleg érvényben álló védjegyre vonatkozik, a védjegynek a többi államokban való elsőbbsége a nemzetközi lajstromozás napjával kezdődik. Az egyezményhez tartozó államok a következők: Ausztria, Belgium, Brazília, Kuba, Franciaország (Algírral és a gyarmatokkal), Olaszország, Magyarország, Mexikó, Németalföld, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Tunisz, Marocco, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Danzig, Luxemburg és Lengyelország. A mindenkori csatlakozott államok felsorolását lásd a Propriété Industrielle minden év első számában. A kérelem a hazai védjegy lajstromozására illetékes kamarához intézendő. Valamely nemzetközi védjegy tulajdonosa bármikor lemondhat egy vagy több szerződő országra nézvo védjegyének oltalmáról és evégből nyilatkozatot terjeszt a védjegy származási országának hatósága elé, amely azt a nemzetközi irodával közli, az utóbbi pedig azokat az országokat, amelyekre a lemondás vonatkozik, értesíti. Valamely új árunak utólagos felvétele csakis új lajstromozással érhető el. Az utólagos felvétellel egyenlő tekintet alá esik valamely árunak helyettesítése más áruval. A nemzetközi irodánál teljesített belajstromozáson alapuló védelem 20 évig tart a helajstromozás időpontjától számítva, de nem illet meg olyan védjegyet, amely a származási országban a törvényes oltalomban már nem részesül. Lajstromdíj egyidejűleg történő bejelentésnél az első védjegynél 100 sv. frc., a többi védjegyek után 50—50 frc. Üzemvezető: Puskás István