Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám

Budapest, 1927 január hó Megjelenik minden hó 1-én, mint a ..MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklete. „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja tagsági járulékul kapják. IPARJOGI SZEMLE XXI. évfolyam, 1. szám. TAGSÁGI DÍJ EGÉSZ ÉVRE: Rendes tagoknak 10 Pengő Működő tagoknak 4 Pengő Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: D*- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR- FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON: 64-01, 123-18 Az Iparjogvédelmi Egyesület jubiláris közgyűlése Az Iparjogvédelmi Egyesület dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár, v. b. t. t., díszelnök elnöklete alatt vasárnap tartotta húszéves fennállásának jubileumát. Az Egyesület díszközgyűlésén, ahol a jogász-, műszaki-, kereskedő- és iparostársadalom kiválóságai, úgyszintén az érdekképviseletek nagyszámú kiküldöttei színültig megtöltötték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagy tanácstermét, a kereskedelmi minisztériumot dr. Áry Pál és Jezsovits János h. államtitkárok, az igazságügyininisztériuinot dr. Szászy Béla államtitkár és dr. Fodor Ármin kúriai tanácselnök, a Szabadalmi Felsőbíróságot dr. Schuster Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke, a Szabadalmi Bíróságot Pompéry Elemér, a szabadalmi bíróság elnöke és dr. Mayer Géza, a szabadalmi bíróság alelnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát belatini Belatiny Artúr kamarai elnök, az osztrák társegyleteket pedig Bing János, az osztrák iparjogvédelmi szövetség elnökségi tagja, képviselték. Jelen voltak: Dr. Adler Emánuel, Acs Simon, Ángyán Béla, dr. Ary Pál, Adler Miksa, Adorján Béla, Auer Jenő, Aschner Gyula, dr. Augner Pál, Andor Ernő, Antal János, Bing János, dr. Benárd Emil, dr. Bérezi Antal, dr. Bányász Jenő, Bérezi Róbert, dr. Bálás P. Elemér, dr. Belatiny-Braun Zoltán, dr. BUrchardt-Bélaváry Rezső, belatini Belatiny Artúr, Bemauer Zsigmond, dr. Baumgarlen Nándor, Boros Géza, Baumann János, Berger Richárd, Bivald Károly, Bloch Dénes, Brünner Lipót, Barna Béla, dr. Czobor Ernő, Csokits Henrik, Czibot János, Cettel Béla, Dembitz Gyula, Dehmal Károly, Dőre Jenő, Déghy Árpád, Félix Aladár, dr. Fodor Ármin, dr. Fazekas Oszkár, Finckel Jenő, dr. Gusztáv Béla, Galgóci-Heteés Mór, Gergely Vilmos, Gerő László, Humayer József, Hollünder Vilmos, dr. Horti László, Hantos Alfréd, Holló István, Hubert Dezső, dr. Jezsovics János, Jeckel Artúr, Jarnócza Géza, Kalmár Hugó, Klein Béla, Klein Pál, Kernét Árpád, dr. Mezei István, dr. Malonyai Emil, dr. Morvay Oszkár, Merkler X., dr. Mayer Géza, Martos Jenő, dr. Nagy Ferenc, Neu Artúr, dr. Papp Dezső, Porteller Tódor, dr. Perimutter Alfréd, dr. Pongrácz Elemér, Pompéry Elemér, Potoez Géza, Pauncz Dezső, Potoczky János, Reményi Mihály, Radwányi László, Rodosi Rezső, Reieh Ödön, Ranschburg Viktor, dr. Richter Béla, Rodos Miksa, Róna Dezső, dr. Schuster Rudolf, Schö„ Sándor. Simkó Károly, Schwarcz Dezső, Steiner Gyula, Schön Ferenc, Schick Artúr, Schönwald Jakab, dr. Szalay Emü, dr. Szenté Lajos, dr. Szászy Béla, Stem Miksa, dr. Szűcs Mihály, dr. Szilasi Jakab, dr. Szegő Izsó, Szontagh Béla, dr. Török László, dr. Tausz Béla, Teréngi Árpád, Torda János, Tárnok István, Tomka Richárd, Urbünyi János, dr. l'jlaki Géza, Urbach Lajos, Ubl Rezső, Vadász József, dr. Vidacs Gyula, Waldmann Béla, Vuck Lajos, dr. Várnay Jenő Ételemen András és még számosan. Dr. Nagy Ferenc díszelnök megnyitó beszéde. A nemzeti vagyonosodás jelentékeny tényezője — úgymond — az ipar és kereskedelem vérszegénységben szenvedett, nem tudóit erőre kapni, mert hiányzót az éltető levegője': a jogteljesség, ugyancsak az eszmei javak terén. Az áldozatkészen kutató gyárosnak találmánya, az iparos és kereskedő minden fáradozásának célját és gyümölcsét megtestesítő üzleti renomé, céghirnév és védjegy oltalma nagymért kben tökéletlen volt. A vállalkozónak hitelét, a kereskedőn k i's az iparosnak üzleti és gyártási titkát, a verseny Us:.tcx*<-:!lét, az alkalmazottnak hűségét ebben a részben még egészen kezdetleges jogunk egyáltalán nem tartotta érdemes nek arra, hogy oltalmába vegye. A magyar jogrend nem volt képes annak tudatára ébredni, hogy a világ nagy nemzeteinek modern gazdasága csakis ezeket az eszmei javakat megbecsülő törvényes állapotok légkörében emelkedhetett, benntínket annyira túlszárnyaló nívójára. Az Iparjogvédelmi Egyesület feladata volt úgy az érdekeltekéi, mint a műszaki és jogi tudás kiváló erőit, tényezőit egyesítve, az egyesülés adta ellenállhatatlan erőt, annak a nagy célnak a szolgálatába állítani, amely az eszmei javakat gyors és erélyes törvényhozási reformok és modern közszellemtől áthatott törvénykezés útján minél előbb és minél tökéletesebben oltalmába vegye. A megnyilvánult nagy érdeklődésben ununk zálogátlátja, hogy az eszmei javak terén együttműködésre hivatott és itt méltán képviselt összes tényezőkben fokozottan megélénkült az érdeklődés kulturális és gazdasági haladásunkkal szorosan összefüggő ezen jogéleti ágak iránt, amelyeknek fejlesztése érdekében egyesületünk figyelemreméltó sikerrel mar mísg esztendeje tevékeny. Az Egyesület életképességét látja abban, hogy a hasonló egyesüléseket — így a dr. Deutsch Izidor által „Ipari és Szellemi tula jdon oltalmára alakított Egyesület'-ét és a néhai Qeinrich Ferenc által alapított „Az Üzleti Tisztességet Védő Egyesület"-et — sikerült magábaolvasztania, amely ténye által az eszmei javak összeségét felölelő egységes szellemű terel, -enység kifejtését tette lehetővé. Meg van győződve arról, hogy az erők egyesítése nemcsak a jelen, közgyűlés impozáns külsőségeiben, hanem az együttes munkásság tartalmában, és annál, eredményében is valóra fog válni és ebben a szellemben kéri a tagtársak további intenzív közreműködéséi. Jóleső elégtétellel állapítja meg, hogy a 20. év óta folytatott egyesületi munkásságot kifelé kiváló, értékes sikerek, míg beleié, belső életét illetőleg, lelkes tevékenység, ügybuzgalom, ügyszeretet és komoly szaktudás jellemzi. A közgazdasági viszonyok átalakulásával és a nemzetközi gazdasági élet fejlődésével — úgymond — párhuzamosan e fontos, az ipari tulajdonjogok, az eszmei javak védelmét szolgáló jogterületek törvényeit is javítani és módosítani kell. Az Ipar jogvédelmi Egyesület elnöksége, az iparjogvédelem ügye iránt megnyilvánult élénk érdeklődésben látja annak zálogát, hogy az eszmei javak terén együttműködésre hivatott tényezők most, hogy közviszonyaink a normális fejlődés irányát vették, komoly szándékkal óhajtják a háború kitörésével fél benmaradt, még igen kii erjedi feladatok megoldását. Az Egyesület kitartó munkájának sikerét látja a Tisztességtelen versenyről szóló törvény megalkotásában. Örömmel állapítja meg, hogy a versenytörvény helyes, szükséges és eredményes törvényalkotás volt, amely, úgymond, az üzleti tisztesség alapján álló kereskedelem és ipar megerősödésére, a becsületes és tisztességes munka eredményességebe veteti hit és bizalom újjáéledésére vezet. Az egyesületnek sikeres munkájában hathatós támasza volt hivatalos lapja, az „Iparjogi Szemle", amely szakcikkeivel és a joggyakorlat közléseivel egyfelől tájékoztatta az érdekeltséget, másfelől helyesen mutatott rá arra az útra, amelyen a reformáló munkásságnak haladnia kell. Nagy feladat vár még, úgymond, Egyesületünkre — és én meg vagyok győződve arról, hogy a feladatait a jövőben is, ha lehet, még fokozottabban fogja teljesíteni. Köszönetet mond Brázay Zoltán, domonyi Domony Ödön. Bayer Antal, Fodor István, Ranschburg Viktor, az alapításban résztvett egyesületi tagoknak, továbbá dr. Schuster Rudolf, Pompéry Elemér, dr. Mayer Géza, Szterényi József, Emich Gusztáv, dr. Pap Dezső és dr. Fodor Ármin elnökségi tagoknak, az egyesület érdekében kifejtett értékes tevékenyI Bégükért.