Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 7. szám - Az árjegyzékek és katalógusok törvényes oltalmáról

28 IPARJOGI SZEMLE intézet 350—1926. szám alatt kiadott hivatalos-bizonyítványán alapszik. A m. kir. technológiai és anyagvizsgáló intézetről, mint állami intézményről a bíróság az ellenkező bebizonyításig- nem tételezhet fel sem vesztegetést, sem könnyelműséget és hanyagságot, azért az ellenkező bizonyításig az intézet hivatalos bizonyítványát tartalmilag valónak fogadja el. Alperes itt nem a saját véleményét közli hirdetéseiben, hanem az anyagvizsgálati intézet hivatalos bizonyítványára hivatkozik. A kir. törvényszék ezek alapján sem a hitel és hírnévrontás, sem a szédelgő íeldíesérés és reklámszédelgés, és általában a tisztességtelen verseny tényátladékai elemeit nem látta fenforogni és azért felperest keresetével elutasította. (Budapesti Kir. Törvényszék 13. P. 30.525., 8—1926.) US. Használl varrógépeknek átlakkozása, a lekoptatott márkának újrafestése és azoknak, habár hallgatagon is, újakként történő eladása tisztességtelen verseny. A konkrél esek ben panaszlott a már használt állapotban lévő Singerjvarrpgépeket átlakkozta, a ..Singer" nevet tartalmazó ornamens márkákat lenyonióképek segítségével újra feldíszítette. Panaszlott ez eljárásával súlyos kárt okozott panaszosnak, mivel a vevőközönség az új árunak hitt „Singer" varrógép hibáiért a Singer & Co. A.-G. berlini céget okolta és e eég rossz hírét keltette. A német legfelsőbb bíróság védjegybitorlásban és tisztességtelen versenyben marasztalta a panaszlott eéget. (Rg. 11. 366—24/1925.) 119. Bizományi árun alkalmazott hamis cégfelírásért is — amennyiben eladónak, mint szakembernek a hamisításról első szempillantásra is tudnia kelleti — eladó felelős. A/ üzleti tisztesség- megköveteli, hogy eladó az ily hamis cégfelírást az áruról azonnal eltávolítsa. Nem elegendő, ha e körülményre eladó vevő figyelmét felhívja, úgyszintén nem fogadható el az a védekezése sem, hogy a számlában az áru valódi gyártójának a neve fel volt tüntetve. E körülmény éppen amellett bizonyít, hogy eladó tudomással bírt az dia valódi származásáról. (A bpkam. egyeztető bizottságában kialakult vélemény. Felek egyességet kötöttek.) 120. „Matté Real-Heins" „d<r echte brasilianische Tee" szövegű hirdetés az olvasóban megtévesztő képzetet nem kelt. A tea elnevezés e hirdetésben ugyanis az áru helyes megnevezésével (Matté) szemben háttérbe szorul és így a közönség a valódi teától („Thea cbinensis Sims") már a valódi brazilia megnevezésre való tekintettel is megkülönböztetheti. (Rg. II. 40O-24/1925.) 121. „Papas Voiee" és ,.I)ie Stimme seines Herrn" feliratot feltüntető hanglemezek egymástól megkülönböztethetők. A „Papas Voiee" név egy fél hanglemezen, továbbá egy gyermekfej ábrából álló kombinált védjegy — szemben egy beszélőgép felé hajló kisgyermeket ábrázoló védjeggyel könynyen felcserélhető. Az emlékezetben ugyanis a gyermek képe rögződik meg, míg a „Papas Voiee" név, mint inkább magyarázó, a gyermekre utaló elnevezés inkább elmosódik, veszít jelentőségéből. A vevő emlékezetében a gyermekábrázolás nyer védjegy karakter jelleget. (Német Patentamt 1924. ]{. 17. 487/226. W.) 122. Oly plakát, amely ábrázolásaival a versenytárs vállalatát fölötte előnyös színben, teljesítőképességét meghaladó állapotban tünteti fel, szédelgő íeldíesérés jellegével bír. A konkrét esetben a plakát felírása „Internálionaler Möbeltransport", a plakát egyéb ábrázolásai bútorszállító autók és egyéb modern berendezések, amelyekkel természetesen panaszlott nem rendelkezik, valótlan adatokat tartalmaz és így a versenyvállalatot meg nem engedett eszközök alkalmazásával, a többi versenyvállalatok fölé igyekszik emelni. (Oberlandsgericht, Hamm 3. W., 9—25'1925.) 123. „Edler von Lorch" — „Edle von Neuerburg der Xeuerburg A.-G.", „Edle von Neuerburg" likőráru megjelölések hasonlóak. Az eltérő adjusztálások és a szembenálló, különböző fajtájú liköráruk nem alkalmasak a hasonló árumegjelölések mellett a megtévesztés lehetőségének elhárítására. A német legfelsőbb bíróság ítélete szerint a későbben lajstromozott „Edle".... vezérszót tartalmazj' likőnnegjelölések, a cégnév, a származási hely feltüntetése, az eltérő adjusztálások dacára, megtévesztő módon hasonlóak. Az ítélet szerint elegendő, ha a megtévesztés lehetősége a fogyasztók szűkebb körénél fenforoghat. (Rg. II., 525—24/1925.) 124. A versenyvállalat árjegyzékének utánzása tisztességtelen verseny. Hosszú évek munkáját, megfigyeléseit és tapasztalatait igyekszik a maga javára kamatoztatni az a versenytárs, aki a versenyvállalat árjegyzékének beosztását, árait, belső elrendezését egyszerűen lemásolja. Nem szükséges a külső megjelenési forma szolgai utánzata, elegendő a szorgos kalkuláción' alapuló árak átvétele. Súlyosabb elbírálás alá esik, ha a versenytárs az átvett ármegállapításokból még nagy hanggal 20%-ot enged. Ez eljárással ugyanis a versenytárs nemcsak hogy elorozza mások gondos munkáját, hanem a versenytárs komoly üzleti tevékenysége iránt megrendíti az ol vas-ók, a vevők bizalmát. A tisztességtelen verseny egyik legalattomosabb fegyvere. (Rg. II.,- 517— 24 1925.) 125. Üzleti vállalata körében senki sem használhat inás által jogosan használt oly nevet, céget, vagy egyéb jellemző megjelölést, amely megtévesztésre adhat alkalmat. Így, az idegen név jogos használatának igazolása még nem jogosítja fel a versenyvállalatot arra, hogy az idegen nevet árain, üzleti nyomtatványain alkalmazza. Az idegen név, főleg ha külföldi származásra utal, alkalmas lehet arra, hogy a közönségben azt a hiedelmet keltse, hogy külföldi áruval áll szemben. A kereskedelemügyi miniszter a külföldi nevet (eéget) használó magyar vállalatoktól megköveteli, hogy a külföldi névvel és telephellyel ellátott áru valóban áltól n cégiül származik', amely az árun (dobozon) fel van tüntetve. Z. I). London céget használó magyar vállalattól megköveteli, hogy ne csak a londoni eég jogos használatát igazolja, hanem eredeti számlákkal elfogadható módon igazolja, hogy az ára anyagát is az illető londoni eég szállítja. Nem elegendő a „Töltötte X-cég [indapesten" megjelölés. (Keresk. min. 1926.) 126. Mái- jogszerűen fennálló versenyvállalattal való összetéveszthetés céljából megszerzett névnek használata: tisztességtelen verseny. Gustav Stingl kilép a „Gebrüder Stingl'' cégből, majd „G. Stingl" név alatt bejegyzett cégét a H. K. cégnek eladja. Az osztrák bíróság a H. K. cég eljárását tisztességtelen versenynek minősíti. Külön kiemeli az ítélet, hogy e céghasználat abból a szempontból is megtévesztő, hogy a H. K. cég zongnrakereskedö és így a különböző gyári vállalatokból származó zongorákon a jónevü „StingV névnek a feltűntetése az áru gyári származása tekintetében is tévedésbe ejtheti * nagyközönséget, (Ausztria, r. B., 4. füzet.) 127. Új elrendezések, ötletes megoldások, melyek az árucikk használhatóságát, tartósságát tökéletesitik, az áru előállítását olcsóbbá teszik, ipari mintaoltalomra igényt tarthatnak. ((1. L. (}., Németország.) 128. ízlés-minták oltalma. Az ipari mintaoltalom Magyarországon a szerzői jogi elmélet alapján áll. A mintaoltalom elnyeréséhez elegendő, ha a díszítés vonalaiban, vagy kombinálásában olymérvű eredetiség nyilatkozik meg, hogy más, vele megegyező díszítésre, alakra biztosan rá lehessen mondani, hogy az — utánzat. (Bpkam. Yál. Bír. 18.472—19260 129. Az ipari minta, amennyiben nem gyakorlati célt szolgál, mint egy vállalat áruinak jellegzetes külseje, monopóliummá válhat. A konkrét esetben, egy csillagformájú selyemgüngyölítésről van szó, amelynek semmi néven nevezendő technikai, gyakorlati előnye nincs, amelyre tehál a versenytársaknak iparuk szabad folytathatása céljából szükségük volna. Amennyiben tehát e csomagolási, adjusztálás' mód a forgalomban mint egy meghatározott vállalat áruinak jellegzetes külseje szerepel, úgy a versenytörvény értelmében a versenytársnak annak használatára kizárólagos jogot ad. (Rg. II., 383—1925. M. & W., 1926, V.) 130. A műszaki feladat magában véve nem szabadalmazható találmány. (1895:XXXVII. te. 1. Bejelentési osztály határozáta: F. 4847.) 131. A szabadalmazható találmány — újszerű műszaki megoldás, de nem szükségképpen jobb megoldás az ipar területén. (Bejelentési osztály határozata; M. 8023.) 132. Az igénypont jellemző részében nem jellemző momentumoknak szabadalomjogi hatályuk nincsen. (A bírói osztály határozata: K. 8790.) 133. Könyv-, színdarab- és filmcímek hasonlósága adva van azáltal, hogy a közönség könnyen él abban a feltevésben, hogy a kérdéses film a vele azonos című könyv vagy színdarab tartalmát dolgozza fel. (.,Das Liebesleben in der Natúr" — mint könyv- és film-elnevezés (cím) megtévesztő. (Németország. I. B., 4. f.) „Az alvó vőlegény" című filmelnevezés miatt, úgy értesülünk, „Az alvó férj" című színdarab szerzője panasszal élt. 134. A rézlemeznek az átadása még nem jelenti feltétlenül, hogy a művész a szerzői jogát is átruházta. Az átruházás a konkrét eset ténykörülményeinek gondos mérlegelése alapján döntendő el. (Pl. az eladási árból stb. Németország. O. L. G., Frankfurt.) 135. Könyv- és lapcímek nem tarthatnak igényt védjegyoltalomra, mivel az ily címek, mint a szerző, avagy kiadó által választott megnevezések, a könyvnek, a lapnak elválaszthatlan tartozékai, irodalmi tartalmuk szimbólumai. (Német Patentamt. P. 23.227/28—1925.) T .TSxGÜZEM" könyvkiadó és nyomda részvénytársaság, Budapest, VIII, Rökk Szilárd ucca 9. Üzemvezető: Puskás István.