Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 3. szám - A kamarai választott bíróságok teljes hatásköre. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéséből - A Tisztességtelen Verseny. Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása

12 .IPAR.HHM SZEMLE viselettől niegíosztflssék. A kamara nézete szeriül azonban felperes eziráiiyú kereseti kérelme személyes szabadságában korlátozná a vezérképviseletet adó gyárost, illetve vállalkozót és 6t arra kényszerítené, hogy a konkrét esetben felperesre, a volt vezérképviselőjére, vagy más harmadik személyre ruházza gyártmányainak eladását. Már pedig ily természetű, a versenytárs szabad akaratától függő versenyhe való beavatkozás egyfelől ellenkezik a versenytörvény intencióival, másfelől elfojtja a szabad verseny egészséges kialakulását. (Bpesti Kamara-Zsűri, 3415/22—1925.) 44. Képviselet abbahagyására irányuló kérelem. A per folyamán ideiglenes intézkedési kérő felperes a kérvényében megnevezeti franciaországi automobilgyár magyai'országi képviseletének abbahagyására kérte kötelezni az alperesi, azon az alapon, hogy az alperes, aki a felperes iizlel vezetője volt. e szolgálati viszony tartama alatl az 1923:V. le. l."). §-ának harmadik bekezdésében tiltott visszaéléssel szerezte meg a franciaországi automobilgyár vezérképviseletét, amely az 192'). évi szeptember hó 30-án lejárt, szerződés alapján a felperes részvénytársaságé volt. A kir. ítélőtábla, annak Vizsgálata nélkül, hogy az alperes valóban tiltott úton szerezte-e meg a francia gyár vezérképviseletét, helybenhagyta az első bíróság végzését — magáévá léve annak elsősorban döntő indokát —, amely szerint a panaszolt cselek mény egyedül az 192SÍV. íc. Íj. S.-á alapján volna as e ípYrcHii rendelkezéseivel tiltott cselekmények- minősítése alti vonható, az alkalmazottnak a munkaadó ellen elköveteti ily cselekménye azonban, a törvény 21. §s-a értelmében, csak büntetőeljárás tárgya lehel, de a cselekmény abbahagyása a törvény 32. §-ának az irányban való rendezésénél fogva, nem követelhető E-nnclfogva a kélt ideiglenes mtázkodssnek helye nem lehet. (Bj). kir. ítélőtábla, li. 1>. 13.933/5—1925.) 45. Üzleti titok. Szakértői vélemény alapján a kir. törvényszék megállapítja, hogy a gipsztárgyaknak a felperes által eszközölt fényezése nem találmány, üzemi litkot nem képez, mert a gipsztárgyaknak ilym ,<lon való fényezése azelőtt is állandóan szokás volt. Ezek szerint léhát a Tv. 15. §-áhun meghatározott üzemi titok elárulása fenn nem forog, meri a gipsztárgyaknak a félperejs állal eszközalt fényezését már azelőtt is alkalmazták. (Bp. kir. tsz. 13., P. 41.726/9—1925.) 46. Az árjegyzék védelme. A tisztességtelen versenyről szóló törvény 9. és 12. §-ai szerint tilalom alá esik az oly árjegyzék, ínintl az üzletszerzésnél alkalmazott segédeszkü használása, melyről a forgalomban egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni, és e tilalom kileljed az árcgyzék jellegzetes külső kiállítására is. Az árjegyzék rendeltetése, hogy az abban foglalt adatok, főleg az áruk útján a , vevőközönséget iaz ál-jegyzéket kiadó vállalat előnyeiről meggyőzze. Amennyiben egy cég valamely inás versenyvállalat ismert és jellegzetes külső alakjában adná ki árjegyzékéi, ezzel vagy azt érné el, hogy az árjegyzék alapján a már régebben ismert árjegyzéket kiadó versenyvállalal vevőközönségét bővítené, vagy esetleg azt a nézetet kelthetné, hogy az árjegyzékei terjesztő cég és a már régebben ismert hasonló árjegyzéket kiadó versenyvállalat közös alapon áll, illetve együttesen működik. Az utóbbi esetben a hasonló árjegyzéket kiadó cég eljárása az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe ütközne. Hasonló árjegyzékek a kereskedelmi életben az együttes működés képzetét csak akkor kelthetnek fel, ha a jellegzetes külső forma és beosztás mellett a két árjegyzék- a htigtévesztésre alkalmasan egyezők lennének-. A per felek, mini kereskedők, egyforma árut ajánlottak árjegyzékeikben vevőiknek, de a két árjegyzék, eltekintve a <Mnilapok teljesen elütő voltától, csupán a beosztás tekintetében mutat lényegtelen hasonlóságot. A felek által felmutatón, ugyancsak a vaskereskedelmi szakmába vágó kereskedelmi és gyári árjegyzékekből a bíróság azt a meggyőződést merítette, hogy a peres felek által használt beosztás nem oly jellegzetes, hogy azok alapján a vevőközönség az alperes cégét csak felületes megtekintés alapján is a felperessel közösen működő cégnek tekintené. E meggyőződést megerősítette az a körülmény, hogy a felmutatott árjegyzékek is tüntetnek fel hasonlO1 beosztást, viszont a peres felek árjegyzékeinek beosztása a vonalozás és az áruk sokfélesége tekintetében lényeges különbséget tüntet fel. E különbségekkel szemben az árjegyzék formája a nyomtatás hasonlósága, az áruk csoportosítása, beosztása és a tartalomjegyzék elhelyezése mutat ugyan hasonlóságot, de tekintettel az árjegyzékek általános jellegzetes beosztására és azoknak szakszerű tartalmára, továbbá tekintve, hogy a peres felekkel iparosok lépnek összeköttetésbe, kik a felek cégeinek különböző voltat a külső lapon lévő nyomtatás alapján felismerhetik, és a két cég különbözőségét ezen az alapon első tekintetre megállapíthatják, a kir. törvényszék a felperes által ajánlott bizonyítástól eltekintett, és azl sem találta lényegesnek, hogy a felperes az alperesi cégnek alkalmazottja, vagy képviselője volt-e, de úgy találta, hogy az alperes által kiadott árjegyzék külső megjelenésében nem mutat fel jellegzetességeket, amelyek alapján a kél cég könnyen összetéveszthető lenne, és így az alperes által folytatolt. üzleti versenyt nem találta a kereskedelmi tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsökbe ütköznek. (Bp. kir. tsz. 31.873—1925.) 47. Perfüggés, A tiltott cselekmény abbahagyása iráol folyó per az ugyanazon cselekmény miatt támasztott kár. téritési jognak külön per útján való érvényesítését nem akadályozza. A kir. ítélőtábla az első bíróság Ítéleténekalapjául megállapított tényállás indokaiból elfogadta és helybenhagyta az első bíróság jogi döntését is, mert helyesen állapította meg az első híróság, hogy a felperes az alperes ellen indított kei keresetében különböző jogot érvényesít, miért is a jelen keresetre nézve a perfüggés esete nem forog fenn. Az a körülmény, hogy a felperes kárigényét ugyanabból a tiltotl cselekményből Származtatja, amelynek abbahagyása iránt mar korábban pert indított, a Pp. 234. §-a értelmében csak arra szolgálhat okul, hogy a bíróság a per tárgyalásai a korábban megindított per jogerős befejezéséig esetleg felfüggessze, de a tiltott cselekmény abbahagyása iránt folyó pev az ugyanezen cselekmény miatt támasztott kártérítési jognak külön per útján való érvényesítését nem akadályozza. (Bp. kir. ítélőtábla, li. 1'. 8275<5—1925.) 4N. Hasonló betűknek (A. V. C—A. S. ('.) megtévesztő módon való elhelyezése. A kii. törvényszék lényként megállapítja, hogy felperes a milanói gyárnak kizárólagos képviselője Ausztria és Magyarország területén, és hogy a gyár által készíteti és még a gyárban A. S. ('. nyomtatott betűjelzéssel ellátott dobozokban lévő olasz gyulai felperes Magyarország területén kizárólag a ,.T)eutsch Márkus és Fia Részvénytársaság" budapesti bej. cég útján hozza forgalomba. Megállapítja továbbá azt is, hogy ezen gyár készítette gyufákat Magyarországon más nem árusít. A tanuk vallomása alapján megállapítja, azt is, hogy az alperes által forgalomba hozott gyufák dobozai eleinte nélkülözték a/ A. I'. (' betűjelzési és csak később 1924. év végén voltak az alperesi gyufadobozok az A. I'. C. betűjelzéssé! ellátva. Szakértő véleménye és a periratokhoz csatolt gyufadobozok megtekintése alapján meg•illapitn a kn lói\in> szék, azt a m g Itikus iltal is kiinny?n észlelhető szembetűnő tényt, hogy az alperesi gyufadobozokon lévő A. U. ('. betűjelzés a gyufadobozokra nincsen reányomtatra, hanem a betűkéi gumibélyegzővel vagy más hasonló eszközzel bélyegezték a dobozokra és pedig a vámkezelés, ilItve az adójegy felragasztása után. Megállapítja a kir. törvényszék a keresethez. A II. : • alatt becsatolt hirdetésekből a peres felek hirdetéseinek a feltűnő hasonlatosságát is. K tényállásból figyelemmel a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének szakvéleményére a kir. törvényszék azt a következtelésl von,ja le, hogy alperes maga vagy más által látta el a gyufadobozokat az A. 0. ('. betűkkel és pedig azért, hogy ezen felperesi gyufadobozokon lévő A. s. ('. betűjelzéshez hasonló jelzés folytán a vevőközönséget a gyufa minősége és .s.árniazása tekintetében megtévessze, hogy ez által silányabb áruja kelendőségét fokozza, tehát versenycélzattal. E célt s'.olgálta a hasonló hirdetések alkalmazása is. (Bp. kir. tsz. 13. P 30.015— Ki. 1925.) 49. Színlelt árverések tartása — tisztességtelen verseny. A szőnyeg-, bútor- és mükereskedisek rendkívül súlyos károkat szenvednek színlelt árverések tartása miatt. Egyes spekulánsok árverések formájában igyekeznek lakásberen dezési cikkeket a közönség nyakába varrni. Arra számítanak, hogy a közönség az árveréseken olcsóbb vásárlást remél, tehát előszeretettel fogja fölkeresni az árveréseket. Ebből a célból színlelt jogügyletek alapján, kölcsönös megegyezéssel végrehajtatják egymást, hogy rendes bírói árverési lehessen megtartani. A kereskedelmi miniszter most a szegedi kamarához leiratot intézett, amelyben kifejti, hogy az ipártörvéliynek ilyetén való kijátszása a tisztességtelen versenyről su'*\ó törvénybe ütköző cselekedet, és aki azt elköveti, nem csupán büntetés alá esik, hanem azonfelül az árverésengedélyezési díjnak, valamint a befolyt összeg tíz százalékának lefizetésért is kötelezve van. „U.TSÁGÜZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Kökk Szilárd ucca 9. Üzemvezető: Puskás István.