Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám

Budapest, 1925november XIX. évfolyam, 9. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik 'minden hó 1-én. mint a „MAGYAR GYÁRIPAR', J „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja rendes melléklete. g-** ^OBEJ m ^ "W W -w- W ^ tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFÓN : 64-01, 123-18 Iparjogvédelmi reformok (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara akciója) A közgazdasági viszonyok átalakulásával és a nem­zetközi gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan e fon­tos, az ipari tulajdonjogok, az eszmei javak védelmét szolgáló jogterületek törvényeit is javítani és módosí­tani kell. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy e törvé­nyek reformja iránt megnyilatkozó általános óhaj a háborút megelőző időben a legközvetlenebbül érdekelt iparos- és kereskedőkörökben indult meg, amely körül­mény kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ezidő­szerint fennálló törvények, novellák nem felelnek meg rendeltetésüknek, nem nyújtanak kellő oltalmat a hazai ipar és kereskedelem fejlődésének és nem biztosítanak egyöntetű és gyors jogszolgáltatást. Az ipari és kereskedelmi forgalom nemzetközi jel­lege a nemzetközi egyezmények folytán mind erőtelje­sebben lép előtérbe. A jogegyenlőtlenség ilyképen súlyosan érezteti kedvezőtlen kihatásait a nemzetközi kereskedelemben. Az iparjogvédelmi intézmények re­formmunkája a nagyobb kultúrállamokban már befe­jezést nyert. A többi, a nemzetközi Unióhoz tartozó államokban ezzel kapcsolatosan mind hangosabban nyilvánul meg az óhaj, hogy az egyes államok között a különböző joghatályú törvények folytán előálló jóg­ii á t rányok megszüntessenek. Általános óhaj, hogy az ipar jogvédelmi törvények egységes rendezése legalább részben általános pontokra korlátozva megvalósuljon, az egyes államok törvényei­ben észlelhető eltávolodások és különbségek a további divergálásokat szüntessék meg és ilyképen egyengessék az egységesítés útjait. A kamara elnöksége az iparjogvédelem ügye iránt megnyilvánult élénk érdeklődésben látja annak zálogát, hogy az eszmei javak terén együttműködésre hivatott tényezők most, hogy közviszonyaink a normális fejlő­dés irányát vették, komoly szándékkal óhajtják a háború kitörésével félbenmaradt, még igen kiterjedt feladatok megoldását. Az Iparjogvédelmi Egyesület-be beolvadt „Az Üzleti Tisztességet Védő Egyesület" és a „Nemzetközi Iparjog­védelmi Szövetség" egységes szellemű tevékenysége azt a reményt keltik illetékes körökben, hogy ez együttes munkásság tartalmában és annak eredményeiben is valóra fogja váltani az iparjogvédelmi törvények ész­szerű reformját. E reformmunka azonban kétségkívül hosszabb időt igényel és így nem érinti Egyesületünknek az iparjog­védelmi törvények egységesítése iránt tett sürgős elő­terjesztéseit, amelyek sajnos, úgy látszik valahol el­akadtak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a feladatot, hogy az iparjogvédelmi töivények generális reformmunkáját kezdeményezze. E célból a kereskedő és iparosvilág, nemkülönben a műszaki és jogászkörök bevonásával az Iparjogvédelmi Egyesülettel karöltve előadásokat, szakértekezleteket tart és ez értekezletek eredménye alapján óhajtja kijelölni azt a helyes irányt, amelyen a reformáló munkásságnak haladnia kell. (-sz.) Joggyakorlat A vevőközönségnek sorsjegyek útján való toborzása az üzleti élet terén mind erőteljesebb mérveket ölt. A szerencsejátékot rendezők újabban ingyen-sorsjegyek Ígéretével ingerlik vásárlásra a közönséget, illetőleg a játékszenvedély legyezgetésével igyekeznek a kereske­dők és iparosok egy bizonyos, érdekeltségükbe vont cso­portjának vevőket szerezni. A kamara az ingyen-sors­játékok rendezésénél magában a játékban, a vevők nye­részkedési hajlamának a felkeltésében és mind erőtel­jesebb fokozásában látja a kóros kinövést, amelyet köz­érdekből, az egészséges üzletmenet kialakulásának elő­mozdítása céljából kifogás tárgyává kell tennie. Ez az üzleti eljárás, bár nem tisztességtelen verseny, mind­azonáltal erőteljesen, erőszakosan belenyúl az üzleti Versenybe és egyes versenytársaknak e kivételesen „közérdekből" engedélyezett szerencsejáték által a többi versenytársakkal szemben tagadhatatlanul bizonyos előnyt juttat. Ez az előny alapja pedig nem a rátermett­ség, sem a szaktudás, sem pedig az üzleti leleményes­ség. A játékszenvedélyre alapított vereseny, nevezhet­nők erőszakos vevőfogdosásnak is, ha fennálló törvé­nyeink értelmében nem is tekinthető tisztességtelen versenynek, kétségkívül a sajátlagos gazdasági helyze­tet tekintve, a versenynek egy súlyos és beláthatatlan következményekkel járható kinövése. A játékrendező társaságok kezébe a kereskedő- és iparosérdekeltség, nemkülönben a vásárló közönség csak eszköz, és míg a vásárlóközönséget végső eredményében keserű csaló­dás érheti, addig a kereskedő- és iparosérdekeltséggel szemben e csalódás már bizalmatlanságot, súlyos káro­sodást jelenthet. A kamara kéri a pénzügyi és a keres-

Next

/
Thumbnails
Contents