Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 8. szám - A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara III. Kongresszusa Brüsszelben

IPARJOGI SZEMLE 27 labda-szerződések magánjogi következményeire lehet befolyással). A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség szeptember hó 22-én tartotta belatini Belát in y Artúr, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökének elnöklete alaJlit rendes gyűlését. Elnök székfoglaló beszédében vázolta a Szövetségre váró nagyfontosságú feladatokat, A feladat, mely reánk vár, úgymond, nem csekély: folytatni az iparjogvédelmi törvényeknek és intézményeknek kiépítését ott, ahol ez 1914-ben a háború kitörésével megakadt, és fejleszteni ezen törvényeket és intézményeket nemzetközi vonatkozásaikban, de mindig úgy, hogy nemzeti érdekeinket soha szem elől ne tévesszük. Kívánatosnak tartja az iparjogvédelem terén működő testvéregyesülettel: az Ivar jogvédelmi Egyesülettel való szoros együttműködést, és ettől az együttműködéstől, a nemzetközi kamarák intézményébe való bekapcsolódástól jelentős sikereket vár. A nagy szimpátiával fogadott elnöki megnyitó után Kelemen István, a Szövetség illusztris titkára tartotta meg beszámolóját, amelyet lapunk más helyén közlünk. A titkári jelentéshez hozzászólottak: Pompéry Elemér a szab. bíróság elnöke, aki meleg szavakkal emlékezett meg Kelemen István zürichi szerepéről, nevezett kiváló szaktudásáról, szónoki készségéről, amely, úgymond, igen mély benyomást keltett az Unió államok kiküldöttcinéi. Bányász Jenő dr. kamarai titkár a nemzetközi egyezménynek a balkán államoK szempontjából való fontosságára utalt. Fazekas Oszkár dr. az Iparjogvédelmi Egyesület nevében üdvözölte a Szövetséget és felajánlotta az Egyesület legmesszebb menő támogatását, majd vázolta azokat a nagyfontosságú államérdekeket, amelyek kötelességünké teszik a konferencián való megjelenést. Végül Szilasy Jakab dr. a szabadalmi ügyvivők testületének elnöke a prioritás kérdésével foglalkozott és csatlakozott az előadó előterjesztéséhez. A nemzetközi bíráskodás kérdésével foglalkozott az Iparjogvédelmi Egyesület legutóbbi elnöki gyűlése. A kereskedelemügyi miniszterhez intézett előterjesztésében, figyelemmel a nemzetközi bíráskodásnak éppen magyar szempontból praedomináló jelentőségére, a következő javaslatot terjeszti elő: a) Tegye a magyar kormány a Nemzeti Szövetség gazdasági bizottsága eredeti javaslatának 3. cikkét magáévá. („Az egyes államok között az egyezmény értelmezése és végrehajtásatekintetében támadható vita — amennyiben az közös egyetértéssel, avagy magában az egyezményben meghatározandó eljárás szerint elintézhető nem volna — a Conr permanente de Justice internationale döntése alá bocsátandó"). b) Indítványozza annak külön záró jegyzőkönyvbe (vagy más alkalmas formában) való foglalását, avégből, hogy egyfelől a N. SÍ tagjai, másfelöl a nemtagok más és más formulával vethessék magukat alá az említett nemzetközi bíróság ítélkezésének. A hólabdaszédelgések ellen folytatott küzdelem támogatására Egyesületünk terjedelmes beadvánnyal fordult az igazságügyminiszterhez. Az előterjesztés, amelyet Malonyai Emil dr. előadó szerkesztett, csatlakozik a kamarák álláspontjához. Származási jelzők. (Regionális védjegyek). A háborúban elkobzott védjegyek. A megtévesztést kizáró korrekt ívumok. Figyelemmel a származási jelzők nagy számára és a felfogások különbözőségére, egyesületünk a keresk. miniszterhez intézett felterjesztésében az egyes országok között külön egyezmények létesítését javasolta. Hasonló szellemben mozog, értesülésünk szerint, más államok állásfoglalása is. Természetesen ez nem elégíti ki a francia kormányt, amely terjedelmesen indokolt elaborátumban tiltakozik a kérdésnek már helytelen beállítása és a megoldásának egész szelleme ellen. „Önkényesnek és jogtalannak" minősíti a . származási jelzők" tárgykörének pusztán oly termékekre való szorítását, amelyek jellegzetességüket a talajnak, vagy a klímának köszönhetik, mert az emberi munka tökélye is kölcsönözhet valamely produktumnak különleges és világszerte elismert sajátosságokat. A különbség csupán az, hogy a talajból és klímától nyert kvalitás utánozhatlan s e tekintetben a megtévesztés egyenesen csalás jellegével bírhat. A francia javaslat még azt a korreklívumot sem fogadja el, amely szerint a valóságos előállítási hely kifejezetten megemlíttetik: pl. „amerikai Vichy", „magyar cognae", „svájci cammembert", stb. A kamarák kongreszszusán, mint olvassuk, az érdekeltség már eleve ellenzékbe lépett: a Champagne, Cognae, Cammembert, stb. származási jdzőknek fajlagos árunevekké történt átalakulását, tehát oltalmonkívülhelyezését mondotta ki. A keresk. miniszterhez intézett felterjesztésünkben a következő szempontokra hívtuk fel a kormány figyelmét: Külkereskedelmi forgalmunkban származási jelzők alatt árusított termékeink figyelemreméltó szerepet játszanak. „Szegedi paprika", „Magyar szalámi", „Budai keserűvíz", „Magyar lóheremag", „Magyar liszt", „Tokaji és ruszti aszú" (és más fajborok). „Herendi poreellán", „Kalotaszegi varotfas", stb. stb. Hamis származási jelzők alatt konkuráló termékek nehéz versenyt támasztanak e termékeknek. Az 1923. V. tc. 3. §-a adott esetben bírói megítélés tárgyává teszi, a földrajzi, vagy árunév jelleg megítélését. A származási jelzők oltalmát trianon kötelességünkké teszi. Mindezen szempontok gondos figyelembevételével javasoltuk, hogy a) alkalmas formában kifejezésre volna juttatandó, hogy a hamis származási jelzőkkel űzött visszaélések kiküszöbölésének első etappeja a háborúban elkobzott védjegyeknek, de legfőképpen a természeti produktumokat tárgyazó védjegyeknek in integrum restituciója kell hogy legyen, b) oly geográfiai elnevezések, amelyek a forgalomban már generikus értelmet nyertek: a megtévesztést kizáró korrektívummal kapcsolatban alkalmazásba vehetők. Ne csupán a termelő oltalmaztassék a tisztességtelen verseny ellen, hanem a fogyasztó is az illoyalis kereskedelemmel szemben. Széleskörű puhatolódzások történtek az egyes államok idevágó beltörvényhozási helyzete tekintetében. Az anyaggyűjtés folyamatban van és így a hágai konferencia ezzel a tárgykörrel előreláthatólag nem fog foglalkozni. Egyesületünk e kérdésben ama álláspontjának adott kifejezést, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvényünk intenciója az üzleti tisztesség védelme — és törvényünk amidőn az üzleti tisztesség alapján álló kereskedelmet és ipart védi, ugyanakkor a fogyasztók érdekeid is hathatósan szolgálja, mert a józan kereskedő és iparos mindenkor becsületes munkájában találja meg a fogyasztók bizalmát és azok bizalmában anyagi boldogulását. A notóriusán ismert védjegyek oltalmát célozza a nemzetközi Unió-egyezmény Article 6. javasolt új 3. pontja. Kereskedelmi köztudomás szerint (notoireinent) egy külföldi honos védjegyét képezi. E kérdésben a keresk. miniszterhez intézett felterjesztésünkben az általánosan ismert, de a belföldön be nem lajstromozott védjegynek egy illetéktelen egyén által való szemérmetlen eltulajdonítása annyira nyilvánvaló kalózkodás jellegét viseli magán, hogy a jogtalan eltulajdonítás ilyen neméhez már elvileg sem nyújthat az állam segédkezet. A jogbiztonság követelménye azonban, hogy a „belföldi" kereskedelemben közismert külföldi védjegyre szorítsuk a szóbani'orgó oltalmat, amint azt a Népszövetség gazdasági bizottságának eredeti tervezete is tette.