Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5. szám

IPARJOGI SZEMLE 19 ség előidézése végett szerzett a névváltoztatásra engedélyt és erre nézve az ügyben adat egyébként sem merült £el. A kihallgatott szakértő tanuk a peres szakmában jártas egyének akik a Se.rtésvágóhídi viszonyokat jól ismerik, ezért a Választott Bíróság az ő vallomásukat, amely egyben szakértői véleményük is volt, az ügyben irányadóul elfogadta. Egybehangzó véleményük szerint az összetéveszthetőség ki van zárva. A piacon ritkábban megfordulók és különösen a vidéki és külföldi üzletfelek, akik a viszonyokat nem ismerik, a két céget már könnyen összetéveszthetik. A bíróság ennélfogva a fenforgó körülmények mérlegelésével úgy találta, hogy habár alperes nem kötelezhető is arra, hogy cégéi a jogosan használt „Perlesz" név elhagyásával használja, felperes keresete annyiban jogos, hogy alperes a cégének megfelelő toldással való használatára kötelezendő. A felperes kérte további bizonyítás elrendelésének szüksége nem forgott fenn, mert a kihallgatott szakérlő tanuk vallomása alapján az ügy megnyugvással eldönthető volt. Az ítéletnek a felperes által kívánt lapokban való közzétételére vonatkozó kereseti kérelmet mellőzte, azért, mivel a bíróság az alperes eljárásában nem látta lenforogni az idézett törvény 1. sznkasza szerinti esetet. (Kamarai Vál. Bír. 5948—1925.) 63. A versenytárs, versenyvállalat fogalma. A saját vállalat feldícsérése. A versenytárs üzleti eljárásának bírálata. Felperes a székesfőváros kezelésében levő Községi Temetkezési Üzem üzleti eljárásál a tisztességtelen versenyről szóló törvény 1. és 13. szakasza alapján teszi kifogás tárgyává. Keresetében előadja, hogy alperes üzleti eljárásában több ízben felek között^ kijelentette, hogy a Községi Temetkezési Üzemen kívül más vállalkozó temetések "rendezésére nem jogosult. Alperes levél ileg és szóbelileg is oly ténybeli adatokat híresztel, amelyek a valóságnak meg- nem felednek és a közönség tévedésbe ejtésére alkalmasa1', továbbá felperes üzleti hírnevét és hitelét aláássák. A kamara mindenekelőtt megállapítja, hogy a konkrét perben azonos tárgyú és teljesen egyenjogú vállalatok álInnak egymással szemben, vagyis versenytársak, versenyvállalatok, amelyeknek üzleti eljárása a tisztességleien versenyről szóló törvény rendelkezései alapján minden vonatkozásban elbírálás és megítélés tárgyává tehető. A jurybizottság megállapítja, hogy úgy a felperesi, mint az alperesi vállalat az ipartörvény 34. szakasza alapján temetések vállalására jogosult. A kötelező halottasházi ravatalozás elrendelése tehát felnövésnek csupán ténykedéseit s nem üzleti körét korlátozza, amennyiben a ravatalozási, valamint a sírhozviteli teendőket felperes a temető személyzetével köteles elvégeztetni, úgyszintén az e munkálatért járó díjakat előzetesen befizetni. A kamara a peres kérdés elbírálásánál ama felfogásának ad kifejezést, hogy alperes (Községi Temetkezési Üzem) azáltal, hogy a maga hasznát keresve, vagy a köz érdekét tartva szemelőtt, sajá* vállalatát előtérbe tolja, újításait, modern berendezését ajánlja a félek ügyeimébe, úgyszintén kevésbé _ költséges eljárását, továbbá felperes üzleti eljárását joe-os, a befeketítés vér/Ietébe azonban át nem, csávó kritikával illeti, az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. A versenyküzdelemből esnpán azokat a tisztességtelen eszközöket kell kikapcsolni, amelyekkel a versenytárs valamennyi tisztességesen dolgozó versenytársai megkárosítja, erőszakos és jogosulatlan beavatkozásával versenytársái ivari tevékenységének gyakorlásában korlátozza. Amennyiben a bizonyítási eljárás során a felperesi panaszok beigazolásl nyernek, úgy a kamara nézete szerint alperes eljárása az üzleti tisztességbe ütközik és felette alkalmas arra, hogv felperes ió hírnevét és hitelét veszélyeztesse, továbbá hitelképességét csökkentse. (Bpkam. Jury 24.572—1924.) 64. Gyári jegynek az üzleti kirakatban történő alkalmazása. Kereskedői gondosság. Felperes azon az alapon, hogy alperes vezérképviselői jelleget a megbízó gyárois megszüntette, kéri, hogy alperes hirdetéseiben, reklámtábláin és üzleti papírjain a vezérképviselet re való utalást hagyja abba, továbbá üzleti kirakat-tábláiról tüntesse el a gyáros cég gyári jelvényét. Miután a perbeli felek között nem képezi vita tárgyát, hogy alperes vezérképviselői minősége megszűnt, a Kamara indokoltnak tartja a felperesi kérelmet. Tekintettel azonban arra. hogy alperes a reklám vállalatoknál _ képviseleti jellegének a reklámtáblákról való eltávolítása iránt a szükséges lépéseket megtette, a jogosan kifogásolt hirdetéseknek szórványos megjelenéséért a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján felelősségre nem vonható. A kereskedői gondosság azonban megköveteli, sőt erkölcsi kötelességévé teszi alperesnek, hogy hat hónap elteltével a reklámvállalatoknál a jogosan kifogásolt képviseletre utaló toldatok elhagyása iránt ismételten eljárjon. A gyári jegynek az üzlet kirakattábláin történő alkalmazása azonban a Kamara nézete szerint kifogás tárg-yává nem tehető, mivel a gyári jegynek viszontelárusítók részéről történő alkalmazása (kirakattábláin illetve hirdetéseiben) csupán arra utal, hogy alperes az illető gyári jeggyel ellátott gépeket raktáron tart. E tény pedig a konkrét esetben megfelel a valóságnak. A Kamara azonban súlyos mulasztást lát a „vezérképviseleti" jellegnek az üzleti papírokon való feltüntetésében, mivel annak megszüntetése rövid időn belül alperesnek módjában állhatott. (Bpkam-Jury. 24.574—1924.) 65. .Katsinka Kornél utóda" — „Katsinka Kornél". A perbeli felek bírói egyességet kötöttek a Kamarai Választott Bíróság előtt, amely szerint Katsinka Kornél belvárosi gyermekruhakészítő a jövőben nevét „Katsinka K. és Társa íégnévvel jelöli meg és cégét a társasviszony későbbi megszűnése esetén is ugyanebben az alakban fogja használni. (Bpkam. Vál. B. 24.575—1925.) 66. A teljesen eltérő fedőlappcl bíró, más alakú és tartalmú, a forgalomba hozó nevét feltűnő betűkkel feltüntető naptárak azonos elnevezésük folytán (Regélő bácsi naptár) az olvasóközönség megtévesztésére, a szembenálló naptárak felcserélésére alkalmasak. Nem szükséges, miként a szerzői jognál, hogy a jogosulatlan, ősszelévesztésre alkalmas cselekmény a vállalat tulajdonosának vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozzon. elegendő, ha a megjelentetés, a címhasználat, verseny céljára történt és alkalmas a forgalomban az összetéveszthetőség előidézésére: a köztudatban, mint az illető vállalat kiadmányainak a neve az olvasó képzeletében, ha mingyárt elmosódottan, ismeretes. A „Regélő bácsi naptárt" már látta valahol, valaki dicsérte előtte és e gondolatok hatása alatt vásárol. (BpkamJury 1924. X. 20.495—1924.) 67. Vevők szerzése idegen tulajdont képező tervrajzok elsajátítása útján. Alperes, felperes tulajdonát képező tervrajzok (hálószoba bútor rajzai), amelyeket felperes alperesnek vevőszerzés céljából átadott, fényképezés útján sokszorosította és mint a saját tervrajzait mutatta be vevőinek, rendelések felvétele céljából. A Kamara alperes eljárását a Tv. t. 15. §-ába ütköző eljárásnak minősíti. (Bpkam-Jury 1924. X. 17.866—1924.) 68. Eltérő cégnevek és a védjegy mellett kiegészítő árujelzés felvétele nem alkalmas a fenforgó hasonlóság feltüntetésére. Alperes azáltal, hogy magán az árun (légypapír) nevét és a felperes által alkalmazott védjegy (Milliós) mellett még külön, ha mingyárt jellegzetes betűkkel a „Record" árumegjelölést is feltüntette, a szembenálló védjegyes áruk megtévesztő hasonlóságát nem szüntette meg. Eltekintve attól, hogy a „Milliós" légypapír megjelölés a forgalomban felperes általánosan ismert vállalati jelzője (védjegye), maga az a ténykörülmény, hogy félperes az idézett megjelölést bébi.isi romoztatta és alperes sem korábbi védjegylajstromodra, sem pedig előző használatra nem hivatkozik, már megállapítja felperesnek a „Milliós" név (védjegy) használatára vonatkozó kizárólagos jogát. E jog pedig kiterjed a védjegy minden olyan használatára, amely a védett szót (felperes védjegyét) akár egészben, akár más szavakkal kapcsolatban úgy alkalmazza, hogy a szembenálló védjegyes áruk (a konkrét esetben azonos alakú és színezésű légypapírok) közötti különbség az áru rendes verője által csak különös fiayelem mellett vehető észre. (Bpkam-Jury. 25.372—1924.) 69. A régi üzlethelyiséghez tartozó kirakatban elhelyezett reklámfeliratok. ítélet: Alperes köteles a Népszínház u. 31. számú házban általa bérelt kirakatból a keresethez csatolt „Figyelmeztetés''-nek címzett mindkét hirdetményt 24 óra alatt végrehajtás terhével eltávolítani és hasonló tartalmú hirdetményeknek a kirakatában való elhelyezésétől tartózkodni tartozik. Indokok: A nem vitás tényállás szerint alperes (fényképész) a Népszínház u. 31. szánni házban bérelt lakásából és műterméből a Rákóczi út 56. szám alatti (jelenlegi) lakásába történt elköltözése után is a kapubejáratnál elhelyezett kirakatot továbbra is bérben tartotta. E kirakatban a saját műtermében előállított fényképeit kiállította. Amidőn felperes (ki szintén fényképész) későbben, körülbelül másfél év múlva, ugyanabba a lakásba és