Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám

14 IPARJOGI SZEMLE vállalni ! más hasonnevű személy vállalatával összetéveszthető. A Tisztességtelen versenyről szóló törvény, ha más szakaszával esetleg nem, de kétségkívül a generális klauzulával (1. §.) felétle'nül alkalmas arra, hogy a cég, név, védjegy és üzleti megjelölések körül előállható mindmegannyi deloyalitásokat hatályosan megszüntesse. Egyesületi hirek Az Iparjogvédelmi Egyesület 20 éves. Az Iparjogvédelmi Egyesület elnökségét élénken foglalkoztatja az egyesület 20. évi fennállásának méltó megünneplése. Az egyesület díszközgyűlése alkalmából az Iparjogi Szemle ünnepi köntösben és gazdag tartalommal, német, francia és angol nyelven óhajtja ismertetni a magyar iparjogvédelem körébe vágó jogterületek (szabadalom, védjegy, ipari mintaoltalom, szerzői jog, üzleti verseny és cégjog) joganyagát, a vonatkozó törvényeket, rendeleteket és joggyakorlatot. Az eszmei javak oltalmát felölelő jogrend jelen állapotát a ma szemüvegén át nézve azonban sajnos, csak kisebb részben találkozunk megnyugtató jelenségekkel. Míg legújabb törvényalkotásaink az 1921. évi LÍV. tc.-ben foglalt szerzői jogi törvény és az 1923. évi V. tc.-ben foglalt törvény a tisztességtelen versenyről kétségtelenül megütik a nyűgateurópai mértéket, addig éppen ennek ellenkezője áll igen sok tekintetben a szabadalmi-, a védjegy- és a mintaoltalmi jog, valamint a cégjog tekintetében éspedig egyaránt az anyagi, főleg azonban az eljárási jog szempontjából. Az elnökség éppen az előadott okoknál fogva csak az esetben járult hozzá e kétségkívül üdvös és főleg nemzeti szempontból propagatlv jellegű jogi munkának a kiadásához, ha — ami méltán remélhető —, a szakérdekeltség és az összes hivatott tényezők nyomatékos támogatásával a legégetőbb és már csak a nemzeti presztízs szempontjából sem halasztható reformok (melyekre mult számunk vezető cikke reámutatott) valóra válnak. íme! Az elnökség e jól átgondolt állásfoglalása hangos bizonyítéka annak, hogy az iparjogvédelem nemcsak végső politikai és kulturális céljaink látószögéből ítélendő meg, hanem közvetlen gazdasági kihatásaiban is figyelemre méltó kihatású. Reméljük, sőt meggyőződé sünk, hogy az iparjogvédelmi törvények egységesítése tárgyában kezdeménvezett akciónk eredményre fog vezetni és orvosolni, illetve pótolni, helyesbíteni tudjuk azokat az égetően nyomasztó hiányokat, helytelen jogszabályokat, amelyek megoldásának, orvoslásának mikéntjét egyértelmű állásfoglalás irányítja és támogatja. Reméljük — erősen reméljük —, hogy akciónk eredményre fog vezetni és mi büszkén tárhatjuk az eszmei javak körébe vágó jogalkotásainkat a külföld elé: és akkor, visszatekintve 20 éves munkánkra, jóleső örömmel, a jól elvégzett munka megnyugvásával ünnepelhetünk. Schuszter Rudolf dr. előadása. Egyesületünk május hó 14-én Fodor Ármin dr. kúriai tanács-elnök elnöklete alatt tartott vita-ülésén Schuster Rudolf dr. a m. kir. szab. felsőbíróság elnöke „A cég, név és védjegy kollieiója" címen tartott előadást. Az előadáshoz — amelyet igen kivonatosan lapunk vezető helyén közlünk — hozzászóltak Reményi Mihály, Beck Salamon dr., Braun Vilmos, Bányász Jenő dr., Szenté Lajos dr., Bemauer Zsigmond és Urbach Lajos dr. A felszólalók valamenynyien a legnagyobb elismeréssel és helyesléssel nyilatkoztak a minden ízében szakszerű, gyakorlati útmutatásokat és irányítást adó tartalmas előadásról. A vita befejeztével Fodor Ármin dr. elnök meleg hangú záróbeszéddel üdvözölte az illusztris előadót, akit a jelen volt előkelő hallgatóság lelkes ovációban részesített. Egyesületünk a védjegyügyi peres eljárás reformját sürfreti. Május hó 14-iki vitaülésiinkön Schuster Rudolf dr. előadó előadása során kitért a védjegyoltalom legégetőbb hiányaira. A védjegy oltalmáról ezldőszerinl tárgyalni — iigymond — azért háládatlan, mert nálunk a védjegy-ügy különösen az eljárást illetően nagyon el van hanyagolva. Nincs kultúrállam, ahol ez az intézmény annyira elhanyagolt, mint nálunk. A vitás védjegyügyekben fontosak, úgymond azok az igények, amelyek a védjegyek tulajdonképpeni oltalmát célozzák. Mindezek a fontos és nagy szubstrátum perek, amelyekben a védjegy törlése iránt is intézkedni kell, közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. Az ítéletet a mindenkori kereskedelmi minister hozza, még pedig megfellebbezhetlenül; aí ítéletet megelőző eljárás pedig, a régi írásbeli eljárás, amely periratok váltásából áll. Nálunk — úgy látszik — nincs semmi megértés és érzék e nagyfontosságú ügyek iránt. Ilyen körülmények között senki sem mondhatja, hosry ezek az ügyek, amelyek gyakran milliárdokat képviselnek, nálunk megfelelő oltalomban részesülnének. Az érdekkörök nemtörődömségén csak csodálkozhatik az ember, különösen mikor látja, hogy külföldön mily magasra értékelik ezt a jogot. A vita során Urbach Lajos dr. indítványára Fodor Ármin dr., Schuster Rudolf dr., Beck Salamon dr., Bányász Jenő dr., Bemauer Zsigmond hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag kimondotta,, hogy felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben a védjegyügyi peres eljárásnak bírói hatáskörbe való utalását, illetve az 1925. évi XII. te. 6. §-ának mielőbbi végrehajtását kéri. Egyesületünket a brüsszeli kongresszuson Brlatini Braun Zoltán dr., egyesületünk és lapunk kiváló munkatársa képviseli. „Alkalmi" áruházak, ..Maradék áruház". Az érdekeltek köréből elhangzott panaszok alapján egyesületünk megkeresést intézett a budapesti kereskedelmi és iparkamarához abban az irányban, miképpen legyen általános rendelettel szabályozva az alkalmi eladások, kiárusítások, végeladások ügye és így megakadályoztassák a kereskedelemre sérelmes hatósági engedélyek indokolatlan kiadása. Az Üzleti Tisztességet Védő Egyesület — „Jury". Az ÜTVE-nek az Iparjogvédelmi Egyesületbe történt beolvadásával az ÜTVE hivatalos lapja a „Jüry" megszűnt, illetve annak folytatása az Iparjogi Szemle. A szabadalmi védjegy- és mintaoltalmi jog módosításait tárgyazó novella pontozatai. (Az Iparjogvédelmi Egyesület javaslat-tervezete.) 1. A mintaoltalom időtartama 3, 6 vagy 9 évre terjed a bejelentő választása szerint, aki a meghosszabbítást egy-egy ciklus leteltével is eszközölheti. Az egymást követő ciklusok megfelelően emelkedő díjfizetéshez vannak kötve. (Például 5—10—20 aranykorona.) Ugyanez áll a jelenleg belajstrbmozva levő minták tekintetében. 2. A minta lajstromozása a szabadalmi bíróságnál központilag eszközlendő. 3. Az engedélyezés, a jog fennállása, valamint több igényjogosult jogának összeütközése kérdéseiben a szabadalmi bíróság dönt: elsőfokon a bejelentési, végső fokon a bírói osztály. 4. A szabadalmi védjegy és mintaoltalom megsértése vétséget képez, amely cselekmény anyagi magán- és büntetőjogi elbírálása bírói hatáskör és eljárás tekintetében az 1923. évi V. tc. (versenyjogi törvény) 18. §-a (bitorlás és idevágó egyéb rendelkezései) megfelelően alkalmazandók. 5. A büntető bíróság előtt érvényesíthető magánjogi igény felső értékhatára a pénz elértéktelenedésének megfelelően felemelendő Hazai jogesetek Üzleti verseny 40. Idegen védjegynek alkalmazása a cégszövegben, hirdetésekben és az üzleti reklámtáblákon. Felperes keresetében a védjegyét és egyben cégének jellegzetes részét, vezér-szavát képező „Singer" megjelölésnek alperesek cégszövegében, hirdetéseiben és reklámtábláikon történő alkalmazását teszi panasz tárgyává. A kamara ama felfogásának ad kifejezést, hogy a Singer A. alperesi cég családneve mellett a cég valódiságának is megfelelő teljes vezetéknevét írja ki cégtáblájára. Az üzlet két oldalán levő reklámtábláin a „Singer" varrógép elnevezést és az egyiken megrajzolt varrógépen a „Singer" szó alkalmazását abbanhagyni, illetve törölni köteles. A kamara indokoltnak tartja továbbá felperes ama kérelmét, hogy V. J. alperes üzlete^ felett és az üzlet oldalán levő cégtábláiról a „Singer" nevet törölje, továbbá, hogy az üzletében levő varrógépekről a „Singer" megjelölést és az „S" betűt távolítsa el, úgyszintén ugyancsak a felperesi céíí javára lajstromozott Wheeler-Wilson felírásokat is. A kamara indokoltnak tartja továbbá felperes ama kérelmét hogy Singer és Társa alperes fő cégtábláján és a kirakati üvegtáblákon is cégszövegét olyképpen használja, hogy az „és" szó a „Singer és társa" kitétellel teljesen egyenlő nagyságú betűkkel tüntettessék fel (SINGER ÉS TÁRSA); a felső táblán valamint a kirakati üvegtáblán levő „Singer" varrógépek szövegéből a