Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A háborús jogalkotás és a váltóköveteléssel kapcsolatos jogviszonyok szabályozása

73 tézkedések szükségessége már a rendkívüli fegyvergyakorlatokra bevonult személyek szempontjából is szabályozást nyert, mégpedig a 7110/1938. M, E. sz. rendelettel, amely a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult személyek ellen megindított peres és perenkívüli eljárást, továbbá az egyes magánjogi jogviszonyokat szabályozza. Ugyanily szempontból kell figyelemre méltatnunk a 8260/1939. M. E. sz. rendeletet, amely szerint a tényleges szolgálatot teljesítő tartalékos és póttartalékosokkal szemben a visszkereseti jog fenntartása céljából a váltót fizetés végett bemutatni és óvatoltatni nem kell. A kivételezettségnek a háborús viszonyokra való tekintettel szükséges szabályozását az 1990/1942. M. E. sz. rendelet foglalja magában. Ez a rendelet az említett kérdés szabályozása szempontjából alapvető fontosságú jogforrás, mely a H. T. 159. §-ára való hivatkozással a katonai szolgálatot teljesítő személyekre nézve a polgári peres és nem-peres eljárás felfüggesztése iránt intézkedik, valamint a magánjogi kötelezettségek tárgyában szükségessé vált kivételes szabályokat állapítja meg. A kivételes intézkedés alapja a háború következtében az ügyek ellátásában való akadályozottság. A kivételezett személy elsősorban az az egyén, aki a hadiszolgálatra vonult be (1. a rendelet 1. §-ában foglalt felsorolást), a kivételezettség tárgya pedig mindama könnyítés és kedvezmény, melyet a rendelet a polgári peres és nem-peres eljárás során felmerülő törvényes kötelezettségek alól felmentésben, vagy pedig azon magánjogi kötelezettségek tárgyában állapít meg, melyeket a „vegyes és záró rendelkezések" foglalnak magukban. A könnyítések, illetőleg a kedvezmények röviden áttekintve a következők. Ha valamely fél a rendelet értelmében akadályozott személynek tekintendő, a peres, vagy meghagyásos eljárást — a rendelet által statuált kivételes esetektől eltekintve — fel kell függeszteni. Az akadályozott féllel a fenti szempontból egy tekintet alá esik a fél oly mellékbeavatkozója, pertársa, továbbá minden oly személy is, akit az akadályozott fél perbehívott, vagy elődjeként nevezett meg. A felfüggesztést a rendelet értelmében akkor is ki kell mondani, ha az akadály nem a félre, hanem az ügyvédjére nézve forog fenn, feltéve, hogy a szabályszerű meghatalmazását még az akadály beállta előtt a bíróságnál bemutatták, vagy bejelentették. A bíróság kivételesen a rendelet által megállapított esetekben, az ügyvéd akadályozása esetén, azonban mellőzheti az eljárás felfüggesztését. Fel kell függeszteni továbbá a kielégítési végrehajtást is a rendelet által statuált esetektől és követelésektől eltekintve, illetve a kielégítési végrehajtás csak az ingóságok lefoglalására, avagy a végrehajtási jelzálogjog bejegyzésére vonatkozhatok. Sőt, még a folyamatban lévő végrehajtást is a rendelet-