Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A háborús jogalkotás és a váltóköveteléssel kapcsolatos jogviszonyok szabályozása

86 kapcsolatos beavatkozó jogpolitikának oly megnyilatkozása, amely a magánélet, illetve az ezt szabályozó magánjog területén számos vonatkozásban jut kifejezésre. Amikor a H. T. a honvédelmet ,,a legszentebb állampolgári kötelességnek'' mondja, amelyet úgy kell teljesíteni, hogy abban mindenki a) személyes szolgálatával" és b) „vagyonával" a törvény rendelkezései értelmében résztvenni köteles, tulajdonképpen megadja a beavatkozás, illetve az igénybevétel legfőbb irányvonalait és egyben a jog területén érvényesíteni szándékolt jogszabályi rendelkezések célkitűzéseit. A személyes szolgálat és a vagyoni igénybevétel elsősorban közjogi jellegű szolgáltatás. a) A személyes szolgáltatás, mint közjogi kötelesség ad módot az államnak, a személyiségből áradó hadi szolgálatok közvetlen igénybevételére. A személyiség közvetlen igénybevétele azonban sokkal tágabb körű, mint az a régi háborúban volt, mert az igénybevétel nemcsak a katonáskodást célozza, hanem ezen kívül a honvédelemmel kapcsolatos s itt ezúttal részletezni nem kívánt egyéb munkálatokra is kiterjed, mégpedig nemre való tekintet nélkül.1 Érdekes rendelkezése továbbá a törvénynek, hogy a honvédelmi munka végzésére jogi személyt is, mint ilyent igénybe lehet venni s így e kötelezettség szempontjából nincs különbség természetes és jogi személy között.2 b) A vagyon igénybevétele közvetlen és közvetett. Közvetlen a hadviselés céljait szolgáló speciális adók (pl. hadfelszerelési adó) bevezetése, közvetett pedig az általános adózási kényszernek a háborúval kapcsolatos gazdasági helyzetre való tekintettel egyre erőteljesebben fokozódó iránya következtében. A H. T. egyébként a közszolgáltatások törvényben meghatározott mértékének emelésére és új közszolgáltatások behozatalára felhatalmazást ad. (H. T. 157. §.) A háborús jogpolitikának ezen közjogi kötelezettségek fokozását jelentő iránya mellett rá kell mutatnunk annak a magánjog területén való érvényesülésére, ami a gazdasági politikának háborús célokra történt átállítása folytán a magánjognak úgy a) dologi, mint b) a kötelmi jogi területén érezteti hatását. 1 „Nemére való tekintet nélkül minden olyan személy, aki tizennegyedik életévét betöltötte és hetvenedik életévét túl nem haladta, köteles arra, hogy honvédelmünk érdekében testi és szellemi képességének megfelelő munkát végezzen." (H. T. 87. § 1.) Az 1200/1943. M. E. rendelet szerint a légitámadások következtében keletkezett károk folytán szükségessé váló helyreállítási munka elvégzésére az általános honvédelmi munkakötelezettség igénybevehető. 2 „A honvédelem érdekében jogi személyt is lehet céljának és szervezetésének megfelelő munka teljesítésére kötelezni. Jogi személy a ráháruló honvédelmi munkát szervei és alkalmazottai munkaereiének felhasználásával és a munka ellátásához szükséges rendelkezésre álló saját eszközeivel köteles teljosíteni." (H. T. 87, § 3.)