Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1944 / 1. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje
5 tött iparoknál törvényes és elengedhetetlen feltétele; továbbá csak ezeknél az iparoknál van szabatosan megállapítva a képesítés megszerzésének és igazolásának a módja. Azonban a 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet szerint a hatóságnak a képesítéshez nem kötött iparoknál is meg kell vizsgálnia, hogy a folyamodóknak megvan-e az illető iparra a szükséges hozzáértése, gyakorlata és így nem színleges iparűző lesz-e csak; hogy a „szükséges hozzáértést" milyen módon lehet igazolni, mennyi gyakorlat, illetőleg milyen vizsga szükséges, az már megállapítva nincs és így a hatóságnak ezeknél az iparoknál ebből a szempontból is sokkal szabadabb keze van. Tulajdonképp az idézett rendelkezés folytán nyert ideiglenes teljesítést a kereskedelmi érdekeltségek részérőí rég hangoztatott kívánság a kereskedés képesítéshez kötésére. II. Az iparnovellák szerint az iparjogosítványt rendszerint &z elsőfokú iparhatóság, kivételesen a törvényben erre kijelölt más hatóság adta ki; — és ez a hatóság a kiadás kérdésében a jogszabályok alapján maga döntött. Csak a képesítéshez kötött iparra vonatkozó iparjogosítvány kiadása előtt kellett meghallgatnia a szakképzettség megléte kérdésében az illetékes ipartestületet, utóbbi véleménye azonban az iparhatóság szabad döntési jogát nem érintette (1922:XII. tc. 41. §). Ez az egyszerű helyzet szintén megváltozott; ma az iparjogosítvány kiadása kérdésében az elsőfokú iparhatóságon felül szava van esetleg az ipartestületnek, továbbá a kereskedelmi és iparkamarának, az anyaghivatalnak és az iparügyi, illetőleg kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek is; és a döntés joga sem mindig az elsőfokú iparhatóságot illeti, hanem lényegileg gyakran átszáll más hatóságra, mégha az iparjogosítványt formailag azután végtére az elsőfokú iparhatóság állítja is ki. Az iparjogosítvány kiadására vonatkozó eljárás azonfelül nem egységes úgy, amint eddig volt, — hanem különbözik aszerint, hogy a 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet az ipar jogosítvány kiadását „előzetes miniszteri engedélyhez" köti-e vagy pedig nem. A miniszteri engedély előírását egyes esetekben részben a gyakorolni kívánt ipari szakma fontossága, illetőleg annak terjedelme, részben a folyamodó személyében lévő okok tették indokolttá. Előzetes miniszteri engedélyhez van kötve nevezetesen az iparjogosítvány kiadása a következő esetekben: 1. ha az ipar jogosítványt a törvények értelmében eddig is a miniszter adta ki (pl. az 1922 :XÜ. tc. 40. §-ának eseteiben); 2. bármely iparnak gyárszerű űzése esetében; 3. a következő iparoknál: foglalkozásközvetítés és cselédszerzés, kézizálogkölcsönüzlet, lenolajelőállítás, géperejű bérkocsiipar, építővállalkozás, fedél- és szigetelőlemez előállítása, filmgyártás, filmkölcsönzés, fűrészüzem, keményítőgyártás, kiadóipar, nyomdaipar, sokszorosító iroda, szíkvízkészítés, temetkezési vállalat; 4. ha olyan személyről van szó, akinek iparjogosítványát a