Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje

5 tött iparoknál törvényes és elengedhetetlen feltétele; továbbá csak ezeknél az iparoknál van szabatosan megállapítva a képe­sítés megszerzésének és igazolásának a módja. Azonban a 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet szerint a hatóságnak a képesí­téshez nem kötött iparoknál is meg kell vizsgálnia, hogy a folyamodóknak megvan-e az illető iparra a szükséges hozzá­értése, gyakorlata és így nem színleges iparűző lesz-e csak; hogy a „szükséges hozzáértést" milyen módon lehet igazolni, mennyi gyakorlat, illetőleg milyen vizsga szükséges, az már megállapítva nincs és így a hatóságnak ezeknél az iparoknál ebből a szempontból is sokkal szabadabb keze van. Tulajdon­képp az idézett rendelkezés folytán nyert ideiglenes teljesítést a kereskedelmi érdekeltségek részérőí rég hangoztatott kíván­ság a kereskedés képesítéshez kötésére. II. Az iparnovellák szerint az iparjogosítványt rendszerint &z elsőfokú iparhatóság, kivételesen a törvényben erre kijelölt más hatóság adta ki; — és ez a hatóság a kiadás kérdésében a jogszabályok alapján maga döntött. Csak a képesítéshez kö­tött iparra vonatkozó iparjogosítvány kiadása előtt kellett meghallgatnia a szakképzettség megléte kérdésében az illeté­kes ipartestületet, utóbbi véleménye azonban az iparhatóság szabad döntési jogát nem érintette (1922:XII. tc. 41. §). Ez az egyszerű helyzet szintén megváltozott; ma az iparjogosítvány kiadása kérdésében az elsőfokú iparhatóságon felül szava van esetleg az ipartestületnek, továbbá a kereskedelmi és iparka­marának, az anyaghivatalnak és az iparügyi, illetőleg kereske­delem- és közlekedésügyi miniszternek is; és a döntés joga sem mindig az elsőfokú iparhatóságot illeti, hanem lényegileg gyak­ran átszáll más hatóságra, mégha az iparjogosítványt formai­lag azután végtére az elsőfokú iparhatóság állítja is ki. Az iparjogosítvány kiadására vonatkozó eljárás azonfelül nem egységes úgy, amint eddig volt, — hanem különbözik aszerint, hogy a 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet az ipar jogo­sítvány kiadását „előzetes miniszteri engedélyhez" köti-e vagy pedig nem. A miniszteri engedély előírását egyes esetekben részben a gyakorolni kívánt ipari szakma fontossága, illetőleg annak terjedelme, részben a folyamodó személyében lévő okok tették indokolttá. Előzetes miniszteri engedélyhez van kötve nevezetesen az iparjogosítvány kiadása a következő esetekben: 1. ha az ipar jogosítványt a törvények értelmében eddig is a miniszter adta ki (pl. az 1922 :XÜ. tc. 40. §-ának eseteiben); 2. bármely iparnak gyárszerű űzése esetében; 3. a következő iparoknál: foglalkozásközvetítés és cselédszerzés, kézizálog­kölcsönüzlet, lenolajelőállítás, géperejű bérkocsiipar, építővál­lalkozás, fedél- és szigetelőlemez előállítása, filmgyártás, film­kölcsönzés, fűrészüzem, keményítőgyártás, kiadóipar, nyomda­ipar, sokszorosító iroda, szíkvízkészítés, temetkezési vállalat; 4. ha olyan személyről van szó, akinek iparjogosítványát a

Next

/
Thumbnails
Contents