Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - A háborús haláleseti kockázat viselése az életbiztosítási szerződések körében

290 hogy az új rendezés folytán elesik annak a szükségessége, hogy minden egyes konkrét esetben vizsgálat tárgyává tétessék, vájjon a biztositott halála háborús esemény folytán, vagy ilyen behatás nélkül következett be s ezzel a jogviták és perek lavinája vált elkerülhetővé. A szerződő és a biztosító kölcsönös jogainak és kötelezettségeinek megállapításában, mint látjuk, a szociális szempontok és a nyilvánjogi elemek erősen érvényesülnek. Ugyanebben a szellemben történt gondoskodás az egész konstrukció pénzügyi egyensúlyáról is. A 2890/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a értelmében a pótdíjbevételből a biztosító vállalatok többletnyereségre nem tehetnek szert, hanem az esetleges felesleg majd a háború rokkant biztosítottjai között kerül felosztásra. A biztosító vállalatok az általuk beszedett pótdíjból csak akkora hányadot tarthatnak meg, amennyi megfelel a háborús események folytán ténylegesen bekövetkezett többlethalandóságnak, a felesleget pedig kötelesek a pénzügyminiszter kezelése alatt álló „Háborús többlethalandósági alap"-ba befizetni. Viszont azoknak a biztosítóknak, amelyeknél a pótdíj a többlethalandóságot nem fedezi, a hiányzó összeget az Alap téríti meg. Noha Magyarország már évek óta részt vesz a most folyó háborúban, mindeddig nem került sor a háborús haláleseti biztosítási pótdíj fizetésére. A Délvidék visszafoglalásával kapcsolatos hadiesemények folytán ugyan a 23.310/1941. Püm. sz. rendelet kimondotta, hogy a pótdíjfizetési kötelezettség 1941. április 11-ével beáll, ezt a rendeletet azonban — az országban működő összes biztosító vállalatok egybehangzó kérésére — a 23.379/1941. Püm. sz. rendelet teljes egészében hatályon kívül helyezte, mielőtt a pótdíj fizetésére ténylegesen sor került volna. A biztosító vállalatok ugyanis pótdíj szedése nélkül vállalták a hadiesemények folytán bekövetkezett halálesetekre is a biztosítási összeg teljesítését. Az Oroszország elleni háborúba való bekapcsolódásunktól mostanáig a hazai biztosító vállalatok szintén pótdíj szedése nélkül vállalták a háborús többlethalandóság ellenére is az életbiztosítási összegek kifizetését. (E körülményre figyelemmel rendelkezett úgy a 4580/1942. M. E. sz. rendelet, hogy a pénzügyminiszter a pótdíjfizetés kezdő és végső időpontját a hadiesemények kezdetének és végének időpontjától függetlenül is megállapíthatja.) A háborúban való fokozottabb részvételünk most szükségessé tette a pótdíj beszedését. A napokban megjelent 41.614/1944. V. pü. min. sz. rendelet értelmében f. évi július hó 1-től kezdve további rendelkezésig a biztosítottak kötelesek befizetni a háborús haláleseti biztosítási pótdíjat. A uapokban megjelent másik (41.700/1944. V. pü. min. sz.) végrehajtási rendelet a biztosító vállalatok által beszedett pót-