Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - A svájci utazói törvény. 2. [r.]

271 A svájci utazói törvény * Másik jelentős vívmánya a T.-nek a 9. §, mely szerint az utazó részére a főnök minden körülmények között köteles fix fizetést adni, amelyen felül jutalékot is adhat, ha abban megegyeznek; de egyedül vagy túlnyomólag csak jutalék a T. szerint elvileg ki van zárva. (1. bek.) Ez utóbbit a T. csak kivételesen engedi meg oly feltétellel, ha a jutalék az utazó tevékenységéért arányos és méltányos díjazást jelent. (2. bek.) Maximáüsan kéthavi próbaidő tartamára a díjazás a felek szabad megállapodására van bízva. (3. bek.) Az utazó hátrálékos fizetés- és jutalékigénye csőd esetén I. osztályú, előnyös tétel. (4. bek.) A 2. és 3. bek. írásbeli formához van kötve. Az 1. bek.-ben előírt kötelező fixum értékét bizonyos mértékben elhomályosítja a 2. bek., mely visszaesést jelent a régi rendszer irányában és bő lehetőséget nyújt a főnök részéről a törvény világos célzatának kijátszására.56, 57 Nem tartalmaz rendelkezést a T. a főnöknek az utazóval szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségére sem, míg a hazai joggyakorlat ezt is statuálja, kimondván, hogy a munkaadó a csak jutalék mellett, vagy jutalék * Az előző számunkban közölt tanulmány folytatása és befejezése. se A Dezső-féle Tervezet annyiban kedvezőbb az utazóra nézve, mert a legkisebb munkabérről szóló 1937. évi XXI. tc. II. fejezetét és a 3000. Ip. M. sz. rend. II. fejezetét a jutalékos utazókra is kiterjeszti. (3. §.) Ezzel szemben a svájci T. 9. § 2. bek.-nek „angemessenes Entgelt" lefejezése annyira tág és rugalmas, hogy a pusztán jutalékos utazónak lépten-nyomon a bírósághoz kell fordulnia. A hazai joggyakorlat a legkisebb munkabért a jutalékos utazóra akként alkalmazza, hogy ha a havonta kifizetésre kerülő jutalék nem éri el a kereskedelmi tisztviselőkre előírt minimális fizetést, úgy a főnök köteles azt sajátjából kiegészíteni s e címen egy előbbi hónapban kifizetett többletet a következő hónap hiányának pótlására nem számíthatja be. (Orsz. Ipari Munkaügyi Felügyelőségnek 524/1943. sz. elvi határozata.) A magyar utazó létfenntartási minimuma tehát akkor is biztosítva van, ha illetménye pusztán jutalékból áll. 57 Az Iparügyi Minisztérium hivatalos álláspontja szerint a 9070— 1941. M. E. számú rend. 8. §-ának helyes értelmezése az, hogy a jutalékkulcs nem lehet kisebb, mint az 1940. okt. 5. napján érvényben volt megállapodásban, vagy ha az alkalmazás későbben történt, az alkalmazáskor érvényben volt megállapodásban előírt jutalékkulcs. Ugyanez vonatkozik az inkasso díjra is, mely a jutalékhoz hasonló természetű; ellenben az utazó részére fizetett napidíj (diéta) olyan különleges természetű szolgálati járandóság, mely ebből a szempontból nem számít fizetésnek. (Közölve Magyar Törvénykezés 1942. évi 394. szám 144. old.) A bérpótlék rendeletekkel kapcsolatban pedig kimondotta az O. I. M. F., hogy a jutalékszerü járandóság után is meg kell fizetni azt és pedig oly módon, hogy a jutalék kiszámításánál tekintetbe jövő forgalom eredménye alapján és ennek figyelembevételével kell az előírt pótlékot kiszámítani. (Közölték a napilapok a Magyar Tudósító hivatalos közleménye alapján.)