Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - Az európai jogtudomány mai helyzete

259 tának látszik, az a tartalmi jogtudományi szemlélet előtt európai közösséggé alakul, amelynek közös joga a valódi ,,com­mon law" tulajdonságait tünteti fel. Erre a szakjogászok által jól ismert számtalan példát látunk az egyes jogágakban: a magánjogban, kereskedelmi jogban, büntetőjogban, perjogban. A kölcsönös egybehangzás és befolyás éppúgy érvényesül az egyes jogintézmények, mint az egész jogrendszer szisztema­tikai struktúrája tekintetében. Az egyes európai államok ma érvényesülő joga a kölcsönös megtermékenyítés emez állandó európaközi processusának az eredménye. Igen, mi minden alap­talan túlzás nélkül felállíthatjuk a tételt, hogy az európai né­pek jogtörténelme és jogfejlődése recepciók története. Recep­ción természetesen nem a gondolkodás- és fantázianélküli le­másolást értjük, hanem a bekebelezésnek, a hozzásímulásnak és a továbbfejlesztésnek azt a gyakran erős és egyidejű reakciókkal összekötött menetét, amely a recipiált jogra is visszahat. Az ilyen recepciók természetesek és az élet fejlődé­séhez tartoznak. Ugyanaz áll ezekre is, mint a formák és mo­tívumok utánzására a művészetben és itt is érvényesül a 17. század egyik nagy német mesterének a tétele: „Entlehvien ist eine erlaubte Sache, man muss aber das Entlehnte mit Zinsen erstatten." Ezt viszont minden európai állam a maga sajátos módja szerint megteheti. Az első helyen itt természetszerűleg a római jog recepció­jának nagy ténye áll, ami minden európai nép jogtörténetének sok századát uralja. Az európai jogtudomány története évszá­zadokon át nem volt más, mint a római jog tudományának tör­ténete. Amit a 12., 13. és 14. században a jogi iskolákban, egye­temeken és jogi fakultásokon mint „jogot" tanítottak, — a kánonjog mellett elsősorban a római jog volt. És ezt a jogot a római jog nyelvén adták elő, amely nyelv több mint egy fél­évezreden át befolyásolta és meghatározta valamennyi európai nyelv jogi fogalomképzését. A római jog tudománya a glosszá­toroknál, humanistáknál és pandektistáknál mint magának a jogtudománynak tulajdonképpeni, ha nem ugyan egyetlen for­mája érvényesült és ennek a joganyagnak nagy ismerője és történésze, Sohm Rudolf is azt állapítja meg, hogy a római jog recepciója nem egy jogrendszernek;, hanem egy jogtudomány­nak a recepcióját jelentette. Nem akarjuk most itt felvetni azokat a nagyszámú tör­téneti problémákat, amelyek felvetődnek minden egyes európai nép és a római jog recepciójának minden egyes korszaka szá­mára. Az összesített eredmény lenyűgöző. Nemcsak az európai jogtudomány története számára különösképpen, hanem annak a történetére vonatkozólag is, amit egyáltalában európai tudo­mánynak és európai szellemnek lehet nevezni. Majdnem egy­idős a római jog recepciójával a recepció melletti és elleni

Next

/
Thumbnails
Contents