Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben(Folytatás.) 2. [r.]

190 nálja fel, a pénzintézet köteles a hitelt azonnal felmondani és haladéktalan visszafizetését követelni. 4. Hitelek engedélyezésénél előnyben kell részesíteni azokat a vállalatokat, amelyek tevékenységüknek megfelelő arányban állampapírokat tartanak és arra kötelezik magukat, hogy fizetéseiket a hitelt nyújtó bankon vagy a postatakarékpénztáron keresztül bonyolítják le. 5. Nem szabad hiteleket nyújtani részvények, részesedések és élveseti jegyek vásárlására (ilyen fennálló hitelek haladéktalanul felmondandók), továbbá ingatlanvásárlásokra és építkezésekre, amennyiben nem szolgálnak a vásárló, illetve építtető vagy ezek üzemének indokolt használatára (pl. üzembövítések, családi házak építése stb.), úgyszintén személyi használatra szolgáló tárgyak beszerzésére stb. 6. Lombardkitelek fixkamatozású értékpapírokra az árfolyam-, illetve becsérték 90%-a, a tőzsdén jegyzett részvényekre az árfolyamérték 75 százaléka, a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokra a piaci, becs-, ill. folyó érték 50%-a, árukra az áru előállítási, illetőleg vásárlási értékének 50%-a, engedményezett követelésekre, ha ezek az állammal, ill. köztestületekkel szemben állanak fenn, az érték 70%, ha egyéb hitelezőkkel szemben állanak fenn, az érték 50%-a erejéig nyújthatók. 7. A pénzintézetek bárminemű vállalatok részvénytőkéjében, illetőleg vagyonában összesen legfeljebb a saját eszközeik 75%-a erejéig tarthatnak fenn részesedést. Egy és ugyanannál a vállalatnál azonban a részesedés nem haladhatja meg az illető vállalat alaptőkéjének 60%-át. Előadások: A Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1944. február 17-i ülésében dr. Lak József kir. ítélőtáblai bíró „A joghézag elmélete" címen, 1944. március 3-án tartott teljes ülésében pedig dr. Mendelényi László, kir. törvényszéki elnök „A koronaügyész jogállásának fejlődése" címen előadást tartott. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület november—március hónapokban nagysikerű előadássorozatot rendezett. Az előadásokat prominens gazdasági jogi és közgazdasági szakemberek tartották. Mint a Gazdasági Joghoz legközelebb álló előadásokat megemlítjük a következőket: 1943. november 12-én Bálás Károly dr. egyet. ny. rendes tanár: „A modern adóztatás", 1943. december 10-én vitéz Burányi U71ger Tivadar dr. egyet. ny. rendes tanár: }yA pénz átmenet gazdasági problémái", 1944. február 4-én Wünscher Frigyes dr. felsőházi tag, a Hangya Szövetkezet alelnök-vezérigazgatója: „Szövetkezetek a keresztény gazdasági rendben", 1944. február 18-án Judik József dr. m. kir. kincstári főtanácsos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója: „Háborús pénzgazdálkodási kérdések", 1944. március 3-án pedig vitéz Darányi Béla dr., felsőházi tag, a Futura alelnök-vezérigazgatója yyA gabonakereskedelem szerepe és finanszírozása a szabad és kötött gazdálkodásban" címen tartottak előadást.