Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben(Folytatás.) 2. [r.]

186 IRODALOM Könyvek A magyar szociális jogszabályok ismertetése. Kiadja a m. kir. igazságügyminiszter. Bp. 1943. 231 old. A munkajog kodifikálásának a kérdése nálunk is napirendre került és maga a miniszterelnök tűzte ki programmul a magyar szociális törvények kódexének a Magyar Törvénytárba iktatását.1 Az ennek alapján megindult előkészítő munkálatok tudomásunk szerint már előrehaladott állapotban vannak. A külön, egyéb joganyagtól elkülönített kodifikálás mellett és ellen egyaránt hozhatók fel érvek,a abban azonban nincs véleménykülönbség, hogy a munka viszonyainak minél alaposabb jogi szabályozása és a munkára vonatkozó, mindinkább növekvő joganyag megfelelő rendszerezése jogalkotásunknak a mai háborús viszonyok között is elsőrendű feladata. A tervezett munkajogi kodifikáció szempontjából is különös érdeklődésre tarthat számot az a kivonatos jogszabály-gyűjtemény, amely — az igazságügyminiszter úr kiadásában, tehát nyilván a koi*mányfő részéről bejelentett programm egyik irányú előkészítése gyanánt vagy azzal összefüggésben — a magyar jogszabályok szociális tartalmáról nyújt áttekintést. Az áttekintett joganyag, a célkitűzésnek megfelelően, lényegesen szélesebb körből való, mint amit „munkajog" elnevezés alatt — e fogalomnak legtágabb értelmezése mellett is — egybe szoktak foglalni. Csakugyan a 14 fejezetre tagolt gyűjteményből csali az első négy fejezetben összefoglalt joganyag az, amely munkajognak volna nevezhető. (I. Szolgálati munkaviszony. II. Alkalmazottak kötelező biztosítása. III. Munkavállalók és kistermelők jog- és érdekvédelme, munkaviszályok kiegyenlítése. IV. Munkaközvetítés, munkaalkalomszerzés, munkásházépítés és hitel.) A másik 10 fejezetben csak elvétve találunk olyan joganyagot, amelynek a szabályozása munkajogi kódex feladata volna. (Címük szerint: V. Földbirtokpolitika. VI. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal kapcsolatos rendelkezések. VII. Család- és gyermekvédelem. VIII. Hadigondozás. IX. Ellátatlanok és szegények gondozása; elítéltek utógondozása. X. Közegészségügy. XI. Közellátás. XII. Népoktatás, népnevelés, testnevelés, erkölcsvédelem. XIII. Gazdaságilag gyengébb felek és válságba jutottak jogi védelme. XIV. Adó- és illetékkedvezmények.) De a szerkesztők nem is a munkajog, hanem a magyar „szociális jog" szabályainak az összeállítását tűzték ki célul. Hogy a „szociális jog" elnevezés, illetőleg fogalom valóban alkalmas-e a jogszabályok bizonyos körének összefoglalására, ehhez szó férhet. Semmikép nem tartanók szerencsésnek azt tudmányos rendszerezés alapjává tenni. i Kállay Miklós 1943 V. 29-i beszéde. a V. ö. a Gazdasági Jog 1943. évf. decembeii számában közzétett két tanulmányt.