Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A szövetkezés szabadsága

139 zatja meg, a vasútállomásról felosztva saját fuvarjával viteti el, úgy a következő nagybani árakon jut rézgálichoz: 60 kg rézgálic á 53.56 P = S2.1Jt P. II. Ha a 2 holdas szőlősgazda önállóan kíván gondoskodni rézgálicszükségletéröl és a közeli kereskedő raktárából vette meg és vitte el fenti rézgálicmennyiséget, akkor a 60 kg rézgálicért 34.24 pengőt fizetett. A különbözet tehát a kétféle beszerzésnél a I. javára a 60 kg-nál 2.10 P. Még érdekesebb egy, a mütrágyaellátásból vett példa. Egy 5 holdas gazda évi átlagos mütrágyaszükséglete búza-, rozs- és árpavetéshez (5 kat. holdra) szuperfoszfátból kb 750 kg pétisóból kb 350 kg I. Ka ezt a mütrágyamennyiséget 15—20 gazdatársával összeállva szövetkezete útján legalább 100 q-ás vagontételben hozatja meg a vasútállomásról, a vagontételt felosztva saját fuvarjával viteti el, akkor a következő árakon jut a műtrágyához: 750 kg szuperfoszfát . . . á 9.05 = 67.86 P 350 kg pétisó á 15.60 = 54.60 P összesen: 122.46 P II. Ha az 5 holdas gazda önállóan kíván gondoskodni műtrágyaszükségletéről, a csoportos igénylés mellőzésével és a közeli kereskedő raktárából veszi meg és viszi el a fenti mütrágyamennyiséget, akkor a következő árakat fizeti: 750 kg szuperfoszfát . . . á 9.75 = 73.13 P 350 kg pétisó á 16.30 = 57.05 P összesei" 130.18 P. A szervezett szövetkezeti üzemanyagellátás (I) esetében tehát az 5 holdas gazda 7.72 pengőt takarít meg évi szuperfoszfát- és pétisó-szükségletének beszerzésénél, a kis tételben való önálló beszerzés (II) tehát 6.3%-kal drágítja fenti üzemanyagokat. Ez a 7.72 pengő nem lebecsülendő megtakarítás volt 20 pengős búzaárak idején. Hasonlóképpen kisebb-nagyobbmérvü megtakarításokat lehetett elérni szervezett szövetkezeti üzemanyagellátás keretében mindenféle növényvédekezö szereknél, csávázőszereknél, gabonazsákoknál, ponyvánál, tüzelőanyagnál, eséplési szénnél, kovácsszénnél, építkezési anyagoknál, cementnél, égetett mésznél, mezőgazdasági gépeknél és eszközöknél stb. A gazda kényelemszeretete tehát ez esetekben a termelést igen megdrágítja, amit, a verseny nemzetközi lévén, főleg kis nemzet, nem bír sokáig. Az elszegényedésnek a kérlelhetetlen gazdasági törvények folytán be kell következnie, mert a gazda ebben az esetben nem a legolcsóbban szerez be, kényelemszeretetből munkája nem a legbelterjesebb s ugyanakkor olyan közvetítő munkáját tesszük lehetővé, aki gazdasági szempontból haszontalan tevékenységet végez. Az a jogalkotás, amelynek célja volna ily természetellenes állapot fenntartása, nem szolgálná a közt. E pontnál utalnunk kell arra a tényre is, hogy nemcsak a nemzeten belül, de a nemzetek között is van verseny.