Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A szövetkezés szabadsága

134 A szövetkezés szabadsága L Különös, de úgy van, hogy a tőkeuralmi gazdasági rendszer kinövései és túlkapásai ellen megindított szövetkezeti mozgalomnak azt a jogát, hogy szabadon fejlődhessék, sokkal kevésbbé vonták kétségbe az említett tőkeuralmi rendszer virágzása idején, mint a legutolsó két évtizedben, amely idő alatt pedig állandóan a tőkés gazdasági rendszerben tapasztalt túlkapások megakadályozásának szükségességét hangoztatjuk. A kérdés jelentőségénél fogva megérdemli, hogy azzal úgy jogi, mint általános társadalompolitikai, de különlegesen gazdaságpolitikai szempontból is foglalkozzunk. Kívánatos, hogy ilymódon a nemzet gazdasági életének nyugodt fejlődése érdekében a fogalmak tisztáztassanak. Félreértések elkerülése végett mindenekelőtt meghatározom, hogy mely vitás tételek azok, melyekkel foglalkozni kívánok. A szövetkezeti tábor, elsősorban tehát a kisfogyasztók és kistermelök tömege (!), a nagytőke előnyeit azzal kívánja önmagának biztosítani, hogy szervezkedik. A szövetkezők e szervezkedés során ama véleményüknek adnak kifejezést, hogy a tőkének, mint termelési tényezőnek, nincs joga tetszésszerinti magas járadékra (munkanélküli jövedelemre), hanem a vállalatban dolgozó tőke jövedelmét a munkát végzők (általában a szövetkezet szolgálatait igénybevevő tagok) érdekében korlátozni kell. A szövetkezők azt vallják, hogy az ilyen alapelveket követő gazdasági szervezkedésre a kisember jogos önvédelmének biztosítása céljából szükség van, s így a jogalkotásnak is az a féladata, hogy a szövetkezés szabadságát és ezzel a kisember legelemibb szabadságjogát biztosítsa. E felfogással szemben áll azok érvelése, akik az áruközveiíiő kereskedelmet, egyes vállalkozókat (málomtulajdonost, cséplőgép-, traktor-vállalkozót stb.) féltik a szövetkezetek versenyétől. E tábor részben ama magánvállalkozók véleményének hatása alatt áll, kik magánérdekeiket látják veszélyeztetve. A kérdés megvizsgálásánál tehát a magánérdek és a közérdek mindenkor gondosan figyelembeveendő és a magánérdek értékelésénél külön kell választani a jogos magánérdeket és a túlzott nyerészkedési törekvéseket.