Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben 1. [r.]

113 törvényből eredő követelésnél váltó adása egymagában véve nem szünteti meg az eredeti kötelmet, hanem annak fedezetéül szolgál és módot ad a köztörvényi követelésnek váltói úton való behajtására is. A váltóadásnak csak akkor van kötelemmegszüntető hatálya, ha a felek megállapodása arra is kiterjed, hogy az eredeti kötelem megszüntetésével annak helyébe a váltói kötelezettség lépjen, vagy ha fizetésül fogadtatik el a váltó és ellenében az adóslevelet kiadják. Ellenkező esetben még ha a váltót fizetésül adták is, a váltókötelezettség mellett az eredeti kötelmi viszony továbbra is fenntartottnak tekintendő és kétség esetén a vélelem mindig amellett szól, hogy a felek nem akartak újítást létesíteni, hanem a váltókötelezettség mellett fenn akarták tartani a köztörvényi kötelezettséget is. Önként értetődik, hogy amennyiben az üy módon az eredeti kötelmi viszony fenntartása mellett és annak megerősítésére, nem pedig újításként adott váltó lejáratakor az adós úgynevezett meghosszabbítási váltót adhat, anélkül, hogy egyidejűleg a felek az eredeti kötelmi viszony megszüntetésében kifejezetten megegyeznének, a meghosszabbítási váltónak sincs az eredeti kötelmet megszüntető újító hatálya és a vélelem ilyen esetben is amellett szól, hogy a felek nem akartak újítást létesíteni, a meghosszabbítási váltónak a hitelező részéről történt elfogadása pedig az eredeti kötelem viszonylatában csupán fizetési halasztásadásnak minősül (C. 3653/41.). V. T. 92. §. Váltószerzés nem váltói úton. A kereseti váltók a rendelvényes megnevezése tekintetében kitöltetlenül jutottak a felperes birtokába és ennek rendelvényesként való beírása, ha nem is a felperes által, de mégis az ö intézkedése folytán történt. Ily körülmények között a felperes nem váltói úton jutott a váltó birtokába, a nem váltói úton szerzett váltókkal szemben pedig az az állandó bírói gyakorlat, hogy a felperes nem tekinthető olyan váltóbirtokosnak, akivel szemben az elfogadó alperesek nem érvényesíthetnék mindazokat a kifogásaikat, amelyet őket a kibocsátóval szemben az alapügyletből megületik (C. 5344/40.). (Folytatjuk) Pethő Tibor Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat 3. Gazdasági lehetetlenülés. Szolgáltatás túlnehezülése katonai szolgálat teljesítése következtében. A bíróság az alperes védekezését részben alaposnak találta. Nem volt vitás, hogy az alperes 1942 szeptember 28-tól 1942 december 8-ig hadi szolgálatot teljesített, mégpedig nem a lakóhelyén, hanem egy attól 43 km-re levő helyiségben. Kétségtelen, hogy ez alatt az idő alatt az alperes a saját személyében ténylegesen akadályozva volt ügyei intézésében és így a felperessel szemben vállalt szerződési kötelezettségének teljesítésében is. Nincsen olyan jogszabály, amely szerint nagykereskedő köteles lenne alkalmazottakat tartani, tehát nem róható fel az alperes terhére az, hogy nem volt alkalmazottja és általában nem volt senki, s