Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Az igazgatósági tagok és az alkalmazottak felelőssége

103 jegyzékben nem ilyen írásmóddal szerepel, hanem a közönséges folyóírás szabályainak megfelelően.2 Az üzleti életben használt nagybetűs cégszöveg ugyanis a cégjegyzékben található cégszöveggel szórói-szóra, betűről-betűre, írásjelről-írásjelre megegyező lehet akkor is, ha a cégjegyzékbeli szöveg nem kizárólag nagybetűkből áll — vagyis, ha a két cégszöveg között pusztán az írásmód tekintetében van eltérés. Ha azonban valamelyik kereskedőnek vagy kereskedelmi társaságnak az az óhaja, hogy az üzleti életben használt cégszöveg a cégjegyzékbeli szöveggel az írásmód tekintetében is megegyezzék, ezzel voltaképpen még fokozottabb mértékben kívánja érvényesüléshez juttatni azt az elvet, amely szerint a cégeknek az üzleti életben a cégjegyzékbe bevezetett cégszöveget kell használniuk. A tisztán nagybetűkből álló cégszöveg bejegyzése ugyanis valójában az írásmód tekintetében is megteremti az összhangot a cégjegyzékbeli és a cég által az üzleti életben használt vagy használni kívánt cégszöveg között. Az ilyen irányú kérelem teljesítése elől elzárkózni ennélfogva csak akkor indokolt, ha a cégszöveget nem egyszerűen csak nagybetűkkel, hanem különlegesen stilizált vagy rajzolt betűkkel — esetleg nyomtatott betűkkel — kívánják bejegyeztetni. A stilizált vagy rajzolt, különleges betűkből összeállított cégszöveg bejegyzésére már a cégjegyzék — minthogy abba a bejegyzéseket kézírással teliesítik — nem alkalmas, de ezenfelül az ilyenfajta betűkből álló cégszöveg voltaképpen nem is annyira a cégjog körébe vágó megkülönböztetést szolgálja, hanem inkább olyan ismertető jelnek tekinthető, amely a tisztességtelen versenyről szóló 1923 :V. tc. 7—15. §-aiban foglalt rendelkezésekkel (bitorlás, utánzás) nyer védelmet. Az elmondottakat mérlegelve, az az álláspont látszik helyesnek, amely szerint a tisztán nagybetűkből álló cégszövegnek a cégjegyzékbe bevezetése iránt előterjesztett kérelmek teljesítését megtagadni nem lehet. Ennek az álláspontnak a helyessége mellett szól az is, hogy az ilyen kérelmek teljesítése senkinek a jogvédte érdekét nem sérti,4 viszont elősegíti a célszerűségi szempontok érvényesülését. A nagybetűs cégszöveg a A budapesti kir. ítélőtábla előbb már említett P. VI. 11.232/1940. sz. határozatában utalás van arra is, hogy a cégnek a cégjegyzékbe bevezetett alakban való használata kötelező es az attól eltérést meg az írásmód tekintetében sem lehet megengedni. Ez a tétel a gyakorlati életben korántsem érvényesül. A cégek túlnyomó többsége a folyóírás általános szabályai szerint van a cégjegyzékbe bevezetve, a cégfeliratok azonban legnagyobbrészt mégis kizárólag nagybetűkből állanak. * Ha olyan cégszöveg tisztán nagybetűkkel bejegyzését kérnék, amellyel szórói-szóra, betüről-betüre megegyező szövegű cég már folyóírással be van jegyezve a cégjegyzékbe, azaz, ha a két cég szövege közt eltérés csupán az írásmódban mutatkozik, akkor a kérelem teljesítését minthogy a cégkizárólagosság ervét sértené — természetesen meg kellene tagadni.