Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A kereskedelem fejlődésének útja és annak következményei a gazdasági jogban

TANÚ L M Á N Y O K A kereskedelem fejlődésének útja és annak következményei a gazdasági jogban i. Mind általánosabbá válik az a nézet, hogy az emberiség életében bizonyos társadalmi átrendeződés folyik. Az átrendeződés hite ott él nemcsak az.egész társadalom köztudatában, amely mint hangulati tényező el nem hanyagolható, — hanem, ami legfontosabb, áthatja az illetékes hatóságok, hatósági szervek, politikai tényezők gondolkodását, magatartását, cselekvését is azzal a meggyőződéssel, hogy a társadalom legáltalánosabb szervezetének, az államnak is készülnie kell az átrendeződés lebonyolítására. Ez az átrendeződés nem hagyja érintetlenül a kereskedelmet sem. Átrendeződik, lényeges változáson megy keresztül a kereskedő és a kereskedelem fogalma, a társadalomhoz mint egészhez, valamint a többi társadalmi rétegekhez és a társadalmi intézményekhez való viszonya, mégpedig nem is valami tudattalan, felszín alatti folyamattal. Azok a tárgyi jelenségek, amelyek a kereskedelem átalakulásáról tanúskodnak, két csoportba oszthatók. Egyik csoportba tartoznak azok, amelyek lényegileg a háborúhoz kapcsolódnak s amelyek, éppen ennél a tulajdonságuknál fogva, nem valóságos átalakulást jeleznek, hanem csupán háborús átmeneti szükségintézkedéseket. Ezek a háborús intézkedések eseti jellegűek. Lehetnek számos kellemetlenségnek okai vagy okozatai, de éppen eseti és tünékeny jellegüknél fogva mélyebbre ható vizsgálatuk a fejlődés szempontjából alig szükséges. A jelenségek másik csoportja a kereskedelem állandó jellegű, lényegi átrendeződésére vonatkozik. E jelenségek nem okozatai és függvényei a háborúnak, hanem inkább úgy tűnnek fel, mintha okozói volnának annak. A háború, talán éppen a kereskedelem átrendeződésének folyamatából fakadt: a régi rend hívei megkísérlik a régi rend fenntartását. A háborúk általános kísérői minden társadalomszerkezeti átalakulásnak, de eredményeik, győzelmes vagy vereséges voltuk csupán a politikai hatalom birtoklása tekintetében elsődleges jelentőségű; a társadalom szerkezeti minéműsége majdnem teljesen független tőlük. Igazolja ezt az emberiség egész történelme. Gondoljunk csak a másfélszázad előtti napóleoni háborúkra, amelyek I. Napóleon francia császár teljes és végleges leverésével, száműzetésével végződtek ugyan, azt az átalakulást azonban, amelyet Európa szárazföldjén 5