Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

59 des deulschen und italienischen Arbeitsrechts" c. értekezésében a nemzeti szocialista és a fasiszta munkajog elvi alapjaival foglalkozik (49. sz. 1636— 1637. o.). (Cy) Deutsche3 Gémein- und Wirtschaftsrecht. 1942. ápr. 1— szept. 30. A német részvényjogi törvény (15. §. (2) bek.) definiálja a „fü<J9ö vállalat" (abhángiges Unternehmen) fogalmát, a függőség ismertető jelét az egyik vállalat részéről a másik felett gyakorolt „uralkodó befoiyáo'-bau jeíőlvéu meg. Hogy milyen esetekben forog fenn uralkodó befolyás, ezt nem sorolja fel a törvény, csak példaképpen említi a részesedést. A befolyásnak, a függőségnek azonban nyilván más formái is vannak (pl. kölcsön, szállítási szerződéses viszony) s így a joggyakorlat és az irodalom feladatává válik annak a tisztázása, hogy mikor állapítható meg két vállalat között — akár jogi, akár gazdasági alapon — a függőségi viszony, tehát mikor kerülnek alkalmazásra a részvényjognak azok a rendelkezései, amelyek az „uralkodó" és a „függő" vállalat közti viszonyt szabályozzák. Erről cikkezik Assesorin dr. Lieselotte Helbig (7/8. szám), kitérvén a Konzern-nek, mint „függő vállalat"-nak a problémájára is. Az általános üzleti határozmányok jogi természetéről közöl érdekes tanulmányt dr. F. A. Müllereisert (9/10. sz.). A Reiehsgericht egyik 1941-ben hozott határozatában tudvalévően szembeszállt azzal a korábbi felfogással, amely szerint az általános üzleti határozmányok a felekre csak annyiban kötelezők, amennyiben az közöttük szerződéses megegyezéssé vált. A RG. szerint nem tulajdonképpeni szerződési viszony forog fenn az ált. üzl. feltételek mellett létrejött ügyletnél, hanem alávetés egy már készenlévő jogrendnek és így kevéssé fontos, hogy a jogrendbe önként belépő előtt annak tartalmából mi ismeretes. A kérdésnek különös jelentősége van a normál, valamint üzleti és szállítási feltételek kötelező bevezetéséről szóló 1939. 9. 8-i rendelet (RG Bl. 39. I., 1745.) óta. A szerző mélyenszántó tanulmányában különböztet egyrészt a töx-vény által elrendelt ált. üzl. feltételek, mint objektív jog, másrészt a szabadon alkalmazott ált. üzl. feltételek, mint „szubjektív esetjog" között. — Die arbeitnehmerahnliche Person" címen közöl igen mélyenszántó tanulmányt dr. Hersehel professzor a munkajog köréből. (11/12. sz.) A címben konkréten folytatott kérdésen kívül áttekintést ad a munkajog kialakulásáról és rámutat a nehézségekre, amelyekkel a jogtudománynak a munkajog önállósítása terén még meg kell küzdenie. — Ugyané számban Dr. Waldmann vitás kérdéseket vet fel a Rt.-nak Kft.-vé való átalakulásával kapcsolatosan (§§ 263—265. Akt. G.). — A régi német birodalmi telekkönyvi rendtartást (Grundbuchordnung) az 1871-es osztrák telekkönyvi törvénnyel (Grundbuchgesetz) veti egybe — az egységesítés előkészítésének megkönnyítése érdekében — dr. J. Haack. (13/14. sz.). A Reichserbhofrechtre vonatkozó fontos telekkönyvi döntéseket foglalja össze Haegele (15/16. sz.). — A tulajdonosi jelzálogjog (telekadósság) korlátozására (BGB 1197. §) vonatkozik dr. Waldmann ugyané számban közölt tanulmánya. — A 17/18. számban Haegele ismét a Reichserbhofrecht köréből merít témát („Der Fortbesitz im —), míg dr. Waldmann a ker. társasági közgyűlés köréből az ügyvezetők felmentése tárgyában hozható határozatok jogi természetét elemzi. (Me)