Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

53 u. o.) — Az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. sz. rendeletnek az 1942. december hó 22-én lejáró hatálya egy évvel, tehát 1943. december 22-ig ugyancsak meghosszabbíttatott. (7400/1942. M. E. sz. r., u. o.) Pénzintézetek, biztosítás, vállalati felügyelet, hitelügy, tőzsde Az 1942. június 30. után záródó üzletévről készített legközelebbi évi mérlegben kimutatott üzleti nyereség hovafordítása tárgyában is alkalmazni kell az 1210/1932. M. E. sz. rendeletet (Bp. K. 1932. febr. 21.), amely szerint a részvénytársaságok és szövetkezetek az elért nyereségből nem kötelesek osztalékot fizetni. (7410/1942. M. E. sz. r., Bp. K. 1942. dec. 22.) A renlelet egyúttal — az 1941. június 30. után záródó üzletévró'l készített mérlegben kimutatott nyereség hovafordítása tárgyában kibocsátott 1040/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1942. febr. 21.) rendelkezéseivel lényegében azonos módon — korlátozza a részvénytársaságok és szövetkezetek által kifizethető osztalékok mértékét. E szerint általában legfeljebb a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből fizetett osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot szabad kifizetni. Ha a vállalat a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből osztalékot nem fizetett, legfeljebb 1%, ha pedig 4%-nál kisebb osztalékot fizetett, az előző évi osztaléknál 1%-kal nagyobb, de legfeljebb 4% osztalékot fizethet. A rendelet alaptőkeemelés esetére új rendelkezést tartalmaz. — Az igazgatóság tagjainak díjazására a vállalat együttesen legfeljebb oly összeget fordíthat, mint amennyit ily címen a közvetlenül megelőző üzleti évre fizetett. Ha a közvetlenül megelőző üzleti évben az igazgatóság tagjai egyáltalában nem kaptak díjazást, a vállalat az igazgatóság tagjait ebben a minőségben együttesen az üzleti nyereségnek annyi százalékáig terjedő díjazásban részesítheti, mint ahány százalékos osztalékot fizet. — Az 1938. december 31. után alakult részvénytársaságok és szövetkezetek akkor is fizethetnek legfeljebb 5%-os osztalékot, ha osztalékot eddig egyáltalában nem, vagy csak 5%-nál kisebb mértékben fizettek. Ezek a vállalatok igazgatósági tagjaikat együttesen az üzleti nyereség legfeljebb 5%-a erejéig akkor is részesíthetik díjazásban, ha eddig ilyen címen ennél kevesebbet, vagy semmit sem fizettek. Új az a rendelkezés, amely szerint az igazgatósági tagok díjazásának fentebbi szabályozása megfelelően irányadó abban az esetben is, ha a vállalat az igazgatóság tagjainak díjazását nem az üzleti nyereség terhére fizeti ki, hanem — egészben vagy részben üzleti költségként vagy egyéb hasonló címen folyósítja. Az igazgatósági tagok díjazásának nem a nyereség terhére folyósított együttes összegét az évi jelentésben külön fel kell tüntetni. A biztosítási ügynököknek arcképes igazoló könyvéről szóló 4170/1942. M. E. sz. rendelet, valamint az 50.743/1942. P. M. sz rendelet hatálybalépésének napját 1943. január 1-ében állapítja meg az 51.868/1942. P. M. sz. rendelet. (Bp. K. 1942. nov. 28.) Az egyes külföldi hitelszövetkezetek belföldi üzletállományának átvétele esetére a felelősség szabályozásáról szóló 6480/1940. M. E. sz. rendeletben, valamint a bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó külföldi cég fel-